Az Üstökös, 1887 (30. évfolyam, 1. félév 1. szám - 2. félév 26. szám)

1887-09-11 / 11. szám

HIRDETÉSEK ÁRA: Négyhasábos petit-sor 8 krajczár. BÉLYEGDÍJ minden egyszeri beigtatás után 30 krajczár. REKLÁMOK és nem szolid szövegű hirdetések nem közöltetnek. —***---­UJ FOLYAM. IV. KÖTET. —-K*— 11. SZÁM. BUDAPEST, 1887. SZEPTEMBER 11. HIRDETÉSEK felvétetnek kiadóhivatalunkban. Továbbá : BUDAPESTEN : Mezey Antal (Dorottya-utcza, Wurm-udvar). BÉCSBEN: Dukes M. (Schulerstrasse 8) Mosse Rudolf (Seilerstätte 2) Schaler Henrik (Wollzeile 14) hirdetési irodáikban. SZERKESZTŐI SZ­BROIA: Patti Cams. Legyen szíves szerkesztőségünkbe elfáradni. — Sz—y B—zs. (Trk.) Megjött, köszönet érte. — L—a J. (Lt.) Másnap hiába vártuk ám. — Stobbe F. Látogatását várjuk. — Cz—ay K- -n. (Bpst.) A javát kifogdostuk. A rajzok nem sikerültek. — Y- lyi J—f (Kinr.) Nem humoreszk ez, hanem divatlapba való novella. — Hi—Gy. (Bpst.) Nem vitatjuk az ellenkezőt, hanem a beküldött vers nem szól ön mellett. Nem közölhetjük. — Pongyola. A két első beválik. — Noir. Meg­kaptuk, s a közlendők sorába tettük. — Kiss A­­­ld. (Bpst.) A «rajz»-nak két vaskos hibája van: egyik az, hogy egy jó ma­gyar városunkat bántja, másik az, hogy nem mulattató. — É—sz E—o. (Bjmk.) Csak tessék beküldeni. — Y—sz L—s. (Nygyhz.) A versikék közül egyet-kettőt közölni fogunk. — B—S F—Cz. (Kizsvr.) Adomái többnyire beváltak. — G—­ D—o. (Bpst.) Majd sorra kerül, csak még egy kis türelem ! —­­H—S B. (Mkh­z.) Legjobb lett volna mindjárt oda küldeni, mi nem vehetjük hasznát. — Több kéziratról jövőre. A NAGY TORKÚ TAKÁCS. Ott ülnek sorban, a tojás ivóban, a hosszú asztal körül; legfölül az öregbiró, utána szép sorban a tisztes tanács. Az asztalon öblös kanták állnak, valószínűleg üresen, mert az asztal körül ülök arcza úgy virít, mint a búza közt a pipacs. — Hát voltaképen nem tudatik, mit kellenék csinálni, töri meg a csendet az öreg biró recsegő hangja. — De bizony nem eresztem én el kendteket, sem egy csepp bort sem egy morzsányi ételt nem adok, mig ki nem fizetik a mi rováson van! kelepelt egy ökölnyi emberke a küszöbről: Istók gazda, Hatvan korcsmárosa (akkor még csak egy volt, most quantum satis!) a jó ember arc­zán alig látni a szemet, meg az orrot, az egész arcz egy bibircsónak látszik, oly sűrűn tele van nőve apró bibircsókkal; ha beszél, olyan féle hanyott h­allat, mint mikor a rácskerítésen végig rán­tanak egy botot. — A mennyiben ittunk, fizetünk; de nem lévén al­kalmatossága (az­az nincs pénz) majd csak aratás után; recsegte az öreg biró; a bölcs tanácsbeliek ige­nettek fejükkel az indítványt. — Az ám ! majd ha fagy! . . hányszor mondta, már kigyelmed, hogy aratás után kukoricza töréskor, szüret után fizetnek, de még eddig nem láttam egy fabatkát sem . . . csak isszák a tenger jó bort, de nem fizetnek.. biz én nem eresztem el kendteket, ameddig­­ csak egy A NAGYTORKÚ TAKÁCS. piczula is lesz a rováson . . kikopott már itten az apczi tanács becsülete! hadarta a korcsmáros, s kilépett az ivóból. — Mit kellenék csinálni Görbe komám ? lökte oldalba szomszédját a biró. — Hát, hát — nem lehessen tudni. A tanácsbeliek megint szomorúan bólintottak . .. Egyszerre csak ráütött a biró öklével az asztalra, hogy az atyafiak megrettenve ugrottak föl. — Meg van ! kiáltá, meg van! hej, Istók gazda! korcsmáros ! — No? tán bizony fizetnek kendtek? — Hívja csak el Istók gazda a bírót meg a tanácsot. — A bírót ? . . . a tanácsot ? . . . — A mint mondatott ... az apczi tanács kéreti egy szóra. . . minket kigyelmed ki nem ereszt innen, jöj­­jenek ők hozzánk. — Egy félóra múlva belépett az ivóba a hatvani tanács, élén a bíróval. — Mi végből hivatott az apczi tisztes tanács ? — Hát amennyiben Istók gazdának tartozunk a bor árával, s ő nem akar elereszteni, mig nem fizetünk, nekünk meg most nincsen pénzünk, felkérjük a hatvani érdemes tanácsot, fizetné ki helyettünk a tartozást, s mi örök áron eladjuk mind a két­­ vásárunkat. Megalkudtak, kifizette a hatvani tanács a korcsmá­­rost, még maradt is az apeziaknak két vásárjuk árából egy pár pint borra való! nem is mentek el addig, mig ezt meg nem itták. így ment le az apczi tanács torkán Apcz két vá­sárja s igy jön Hatvannak hat,­­ holott eddig csak négy volt. Az apcziak nem régen kapták vissza két vásárjukat, de azért Hatvannak hat maradt, mert hisz a tanács örök­ áron vette meg az apcziaktól. Most mikor a vége van, mondom meg, hogy ez igaz volt ám! HIVATALOS IRÁLY MINTÁK. Bika számadása N. N. városi major gazdának, stb. Miután Új részben elhalt Pityi Pál hagyatékába tar­tozó ház túl van terhelve, ennélfogva stb.

Next