Az Üstökös, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-02 / 1. szám
2 . Mikszáth Kálmán. (Képe az első oldalon.) Az «Üstökös» új arczképcsarnokot nyit : megörökíti olvasói számára azokat a jeleseket, akik közéletünkben talán (?) még maradandóbb nyomokat hagynak, mint a nemkülönben jeles országos képvviselő urak. S kivel kezdhetnék meg ezt a serest, hanem Mikszáth Kálmánnal, akiről mindenki tudta eddig is : milyen jeles költő és humorista és a kiről, mióta ő a saját lapját kiadja és főszerkeszti, az a bizonyos mindenki ezt még jobban tudja. De igazán : mért ne lehetne a politikai irodalomban is egy kis szellemesség, magyaros humor? miért csak mindig alapos, rövidebben : lapos okoskodás? Hiszen egy kellemes ötlet néha többet ér, mint sok hosszú törvény, és mert Mikszáthnak minden nap van egy-egy kellemes ötlete, ő tehát mindig többet ér, mint valamely száraz, pápaszemes kodifikátor. Ha én rajtam függne , adandó alkalommal nem is keresnék más törvénytudó embert mint őt, aztán megtétetném miniszterelnöknek. h —amilyen bőkezű, jó ember — ezért megtenne engem pénzügyminiszternek, arra közös megegyezéssel eltörölnénk egyszers mindenkorra minden adót és soha népszerűbb politikust nem éljenzett még az ország, mint mink lennénk. Mert hogy kormányzó tehetsége is nagy van, azt ma mindennap ugyancsak tapasztalja: nem kismiskaság ugyanis egy egész nagy redukció és egy egész nagy adminisztráció embereit és ügyeit rendben tartani. Már most, az első hetekben elkormányozhatna ezzel a munkával egy Montenegrót, vagy talán Szerbiát is. No, de ez az ügyes bajosság is öröm. Örül annak a magyar irodalom minden prímás és kontrás czigánya, hogy mindenkitől dédelgetett palóczunk nem csak stillei compagnonja már egy üzletnek, hanem megvan már neki a saját maga szép vállalata, az «Országos Hírlap». Még a neve is tagadhatatlanul sokat nyer ezzel, mert most már az ellenségei is kénytelenek lesznek beismerni róla, hogy «Országos» nevű szerkesztő. k // * / Idők jele. A hatvanhetes alap mindenkit megcsalt. A kormánypárt eddig abszolút jónak tartotta és most elhagyja, a negyvennyolczasok abszolút rosznak tartották és most rá hivatkoznak. -f- Az operánál óriási lesz a deflezit. Egész Nopcsa Lekszikont lehetne róla írni.* HL Azt mondják, hogy a kormány pénzen fogadta fel a szoczialistákat, hogy rontsák el a függetlenségi párt gyűlését. És még panaszkodnak, hogy nem akarja a kormány pénzzel segíteni a szegény embereket.* ••) Furcsa egy szerzet az a 48-as párt. Küzd, harczol, mellét veri, kiabál, dühöng, toporzékol, tajtékzik... és mégis, mégis, mintha nem volna komoly az egész dolog. Az ember szinte várja, hogy mikor nevetik már el magukat. Hogy is mondta az egyszeri juhász: úgy megy, mintha jönne. A múlt hét a Kohnoké volt. Zacconiról kisütötték, hogy Kohn és Pulszky Ágost figyelmeztette az elenzéket: ne űzzék át a kormányt a Rubicohnon. Úgy látszik mindent cohnfirmálni akarnak ! . . . . Ez cohnfidenczia ! ÜSTÖKÖS 1898. január 2.