Út és Cél, 1971 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1971-03-01 / 3-5. szám

UT ES CEL 7. oldal t Veszteségünk gr. Serényi Miklós. Megint búcsúzunk egy régi jó hungaristától ! Amilyen csendes, szelíd ember volt olyan volt a távozása is. Kedves baráti körben kilehelte ne­mes lelkét, ö kész volt a nagy útra : Oktober 13-àn áldozott és Oktober 15-én szabad napján, — mert még mindig akart dolgozni a múzeumban 72 esztendeje dacára — egykori rabtársa csalad­jánál Farkas Imrénél halt meg Bostonban az Egyesült Államokban. Múzeumban dolgozván al­kalma nyílt a könyvtárban oknyomozo történelmi munkát végezni örömére óriási magyar anyagra bukkant, utolso éveiben igen értékes kutató mun­kát végzett. Serényi testvért 1945-ben kiszolgáltatták a kommunista rendszernek életfogytiglani börtönre Ítélték, számára is az 1956-os nemzetifelkelés nyi­totta meg a börtön ajtait és kiutazhatott az U.S. A.-ban élő csalàjàhoz. A hosszú rabság természe­tesen megviselte egészségét, de egy súlyos műtét után felesége szerető, gondos àpalàsa következté­ben talpraállt megint. Serényi Miklós izig-vérig magyar és jo hun­garista volt, bajtársaiasága miatt szerették és tisztelték rabtársai, meggyőződéséért keményen kiállott és véléményét nem rej tegette véka alá. 1970 Oktober 15-én átment azokhoz, akikre úgy mint ö reá a nemzet böszkén fog tekinteni ! Kozlák Rudolf testvér 69 éves korában fejezte be földi küldetését Clevelandi otthonából, távo­zott az örökké valóságban. Hazánk és Nemzetünk védelme szolgálatában sok áldozatot hozott. H.M. és annak sajtójának hűséges támogatója volt em­lékét kegyelettel megőrizzük. Gyászolják szerető felesége leánya Radva Jo- zsefné és unokái valamint ifj. Kozlák Rudolf és családja temetése 1971 jan, 22-én volt nagy rész­vét mellett. A fasizmus mai arculata a világon Fejlődése és lehetőségei. A nemzeti megújhodás Európában. A Parisban Bardéche professzor kiadásában megjele­nő « Défense de l’Occident » 1970 évi 91-92. számában a fenti cimen közreadott tanulmányt ismerteti kivona­tosan Figyelő. 1. Közlemény. « A fasizmus fejlődése és lehetőségei с. I. fejezetben írja Bardéche professzor » : Húsz évvel ezelőtt 1950 nyarán Svédországban Malmoeben zajlott le az a ne­vezetes kongresszus, amely az első kísérlete volt azon nemzeti erők együttműködésének, amelyek Európában felismerték az 1945-ben kreált helyzet komolyságát és azokat a veszélyeket, amelyeket ez egész Európa szá­mára jelentett. A Malmoe-i kongresszus sugalmazásai, — amelyekről ellenfeleink rendszeresen elferdített képeket terjesztet­tek, — egyáltalában nem voltak — amint általában hiszik — olyan értelmű és irányú kívánságok, hogy a hajthatatlan faji elméletek ,vagy olyan rendszerek a- melyek egy nemzet felsőségének egy másikra való rákényszeritését engesztelhetetlenül elhatározták, ismét mindenütt feltűnjenek. A csoportok, a mozgalmak és a pártok amelyek Mal- moe-ben összegyűltek, tiltakoztak azon általános és fel- lebbezhetetlen marasztaló Ítélet ellen, amely a fasizmus­sal szemben külömböző formákban megnyilvánult. Visszautasították az Ítéletet, de magukból a kon­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék