Út és Cél, 1973 (25. évfolyam, 7-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám

ÚT ÚS CÉL, 1973. DECEMBER között így versel: "Új fény kel, új cé­l, hajnalhasadás, Keletről vá­rom a feltámadást." Az idők politikai változásának szellemében 1945-ben előbb a Kisgaz­dapárt, majd 1946-ban a Szociáldemokrata­ és 1947-ben a Kommunista Párt tagja. Dr. B. J. (Santiago de Chile) írásbeli nyilatkozata sze­rint Kecskési Tibor kommunista katonapolitikai rendőrség tisztjeként működött, mígnem 1948-ban a visszatérő deportáltak felismerték és feljelentették, így került sor letartóztatására. (8 évi fegyházra ítélték.) A vizsgálóbizottság többhónapos munkája megállapította, hogy a Nemzetőr­ c. lap sem alapítói, sem jelenlegi tulajdonosai összetétele alapján, sem az újság szellemét tekintve nem a magyar forradalom és szabadságharc hangja és ügyvivője. A szabadságharcos megjelölést jogtalanul használja. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy Kecskési Tollas és a mögötte álló, nagyrészben nem 1956-os menekül­tekből összetevődő, érdekszövetség a Nemzetőrt és annak apparátusát a magyar emigráció bomlasztására, ellentétek szítására, főképp azon­ban pénzszerzésre használja fel. 9. oldal RÖVID HÍR A SZOVJET PARADICSOMBÓL Ha a Szovjetben valami is meg­valósult volna abból a paradicsom­ból, amely oly sok zavaros fejű nyugati ember előtt lebeg, akkor semmiféle vasfüggönyre sem volna szükség és az oda való beutazást széltében propagálnák, hiszen az, amit ott látnának, csak jó propa­ganda volna a kommunizmus érdeké­ben. A vasfüggöny nem a beutazást elsősorban, hanem a kijövetelt a­­kadályozza meg. A világban mindenütt és mind bővebben található kelekótya oko­sok a Szovjetnek ezt a nyomorúság takargató módszerét úgy magyaráz­zák, hogy tulajdonképpen hallat­lan titok lepi el a végtelen orosz síkságokat. A titok alatt azt ér­tik, hogy az bizony megelégedett­ség, jólét, a népek igazi boldog­sága és ugyanakkor valamilyen fé­lelmetes katonai és szocialista erő jelenlétének bizonyítéka. Hogy mi van a Szovjetben, nem­­ tudjuk. De bizonyosnak látszik,­­ hogy az amit velünk el akarnak hi- s tenni, nincs. Talán nem sokat té- i védünk, ha azt állítjuk, hogy sok­­­­kal több takarni valója van a­­ Szovjetnek, mint mutatnivalója.­­ Ezért a sok álcázás, titok, blöff­­ és propaganda. A Szovjetbe nem lehet úgy ki-be utazni, mint a nyugati országokba s még úgy sem mint a mai Magyaror­szágra. De maguk a szovjet polgá­rok sem utazhatnak 100 km-nél na­­­­gyobb távolságra engedély nélkül. A vasfüggöny mögötti látogatóknak szigorúan be kell mutatniok úti­tervüket jóváhagyásra. A beutaz­ható területek egy tizedét sem te­szik ki az ország területének. Szívesen látottak azonban a cso­­port­turisták, ezeket odavezetik, ahova a propaganda megkívánja és könnyen ellenőrizhetők.

Next