Út és Cél, 1980 (32. évfolyam, 1-5. szám)

1980-01-01 / 1. szám

XXXII. ÉVE. 1­­960. JANUÁR. A HUNGARISTA MO­GMOM HIVATALOS IAWA Értelmiségünk elszakadt nemzetünk­­től, de részben bűnös kezek szakították el tőle. Elszakadt, amikor bürokrata lett, elszakítottak, amikor az ismert módszerek szerint Csoróca hazánk erköl­csi, szellemi és anyagi leigázásánál a nemzettestet először részekre bontot­ták széjjel, hogy ezeket aztán külön­­külön megverhessék. Értelmiségünk egy ilyen leszakított és külön megvert rész volt. A középosztály gerinctelensége, nem­törődömség*^ a földtől való idegenkedé­se, a nemzet­ élet k ezirányú gyakorlati megnyilvánulásaitól való huzódozása, lélektelen népszerűsége, hitetlensége, erkölcsi elüszkösödése, elanyagiasodá­­sa, mindannyi ténye és eredménye a bűnös kéznek, mely gyökérte­lenné süly­­lyesztette és erkölcsi, szellemi és anyagi tengődéвге kárhoztatta, önmagá­ban meghasonlott és fásulttá undorodott lelké­ben minden hazafias, nemzetment­ő megmozdulás iránt fásult és érzéketlen maradt. Értelmiségünkben három rétegcsopor­­tot figyelhetünk meg. Ezeket azonban nem a születési korosztályok csoporto­sítása, hanem az értelmi tudat megnyil­vánulásai határozzák meg. Az első csoportba tartoznak azok, akik zsidó szellemmel és zsidó vérrel vannak megfertőzve... Ezek azok, akik­nek nincs egyéni meggyőződése, vagy ha volt, eladtak. Akiknek szeme csak azt látja, amit a zsidó érdekek engednek, tőlük csak azt hallja, amit a háttérből súgnak, csa­juk csak ennek a nemzet­gyilkos érdeknek szószólója. Bérbevett és alkarhozott lelkek. Előttük a pénznek és nyomornak nincs szaga, az elet indítékainak nincs je­lentősége, Kasok és egész nemzetük nyo­morával szemben érzéketlenek, de saját bajaikon minden halandónak sajnálkoznia kell. áruló, önállt, elkényeztetett. 1897. JANUÁR 6-ÁN, KASSÁN SZÜLETETT SZÁLAST FERENC üres vázak, nemzetünk heréi, ők hazánk igazi szellemi és erkölcsi élősdijei, akiknek henye boldogsága azon alapszik, hogy maguk sem tudják hová süllyedtek és maguk sem tudják, mit tesznek. Kü­lönben lelkiismeretük és bűntudatuk korbácsa, halálra ostorozná őket. A második csoportba tartoznak azok, akiket fásulttá tettek az első cso­portba tartozók bűnei. Akik megundo­rodva és elfáradva feladták meggyőző­désüket és gerinctelenné váltak. Aka­raterejük elveszett. S bár lelkük hamujában megvan az emberi és magyarabb élet alkotó reménye, mintegy megbűvölve süllyedtek a tehetetlenségbe. ...És mert ilyenné tették őket, el­csigázott, alázatos, ijedt páriaként kiszolgálnak mindig mindenkit, aki ha­talmát érezteti velük, ők azok­, akik sodródnak az események forgatagában, mert elvesztették gyökerüket a nemzet­ben. ők a legboldogtalanabbak, mert értelmük és tudatuk gyakran rávilágít romlatlan lelkük mélyén a helyes útra. Tudnak a nemzettel érezni, de már nem tudnak vele cselekedni... Ez az a csoport, amelyik harcunkból, nemzetünk élet-halál harcából nem mer, nem tud, de nem is akar kibújni. Ez az a csoport, amelyiknek elsősorban vissza kell adni­ önbecsülését, férfiasságát és elsősor­ban vissza kell hogy öleljük őket a népi közö­sségbe. Ez az a csoport, amely­nek végre állást kell foglalnia: itt vágy­­am ott ! Mert aki értelme minden erejével, szíve minden bensőségével nincsen velünk, az ellenünk van... A harmadik csoportba tartoznak azok akiket gyöngyszemeknek kell neveznünk s akiket a legnagyobb szeretettel kell magunkhoz ölelnünk, mert elénk jönnek tudatosan, lelkük, szívük, értelmük minden kincsével; romlatlanok, egész­ségesek és a felelősségvállalás bátor és férfias öröme telíti őket. Ezeket leginkább azok között az ér­te­lmi­ségibeliek között leljük, akik megőrizték magukban a drága magyar föld RÉSZLET SZÁLASI frT ÉS CÉL­OM MUNKÁJÁNAK "A HUNGARIZMUS ÉS A NÉP" FEJEZETÉBŐL \ ^ГГбЕТ&щ. WTÉZST

Next