Út és Cél, 1990 (42. évfolyam, 1-7. szám)

1990-01-15 / 1. szám

, -.2 42.ÉVF.. I.szám..................................................ÚT ÉS CEL az új Évre. Bömbölve ziig a megáradt folyó. Reszket belé az ácsolt állvány. Hidat verünk... Izzadva állok, KÖRÜLNYALDOSNAK A HULLÁMOK, REMEK Á CSOLNAK A VIZEK HÁTÁN. A RÉGI HIDAT ELMOSTA AZ ÁR. KITÉPŐDTEK A kötővasak, A gerendákat zúgva vitte, S BELEHULLT A TARAJOS VÍZBE A BÜSZKE HID. S MOST TENGERRÉ DAGADT. Vad FOLYAM ROHAN ELLENSÉGESEN AZ EGYMÁST VÁRÓ KÉT PART KÖZÖTT. A HÍVÓ SZÓT ELKAPJA A SZÉL, S CSAK A KÉT TEMPLOMTORONY BESZÉL NÉMA JELEKKEL ÁT AZ ÁR FÖLÖTT. Apát és fiút elválaszt az ár, JAJ, MENNYI BARÁT IS ELSZAKADT, MERT AZ ÁDÁZ, KEMÉNY VAD HARCON EGYIK ITT, MÁSIK A TÚLPARTON TÁRSTALAN ÉS ELVÁGVA OTTMARADT! Arcunkról patakban sós víz csurog. Lázas a nyelv, fáradt az izom. Hogy bömbö­l a vízi... Tép a zajlást Birod-e még kenyeres pajtás? Én fáradok néha, de még bírom! Mert a hídnak, pajtás, állnia kell! Hord a gerendát!... Én is hordom. Hiába rontás, piszkos ár, a messzi két part egymásra vár ÉS KELL, HOGY A KÉT PART TALÁLKOZZON! Nézd csak, a kereszt biztatón ragyog, a TÚLSÓ PARTRÓL ÁTINTEGET... Hó-rukkí...Hó-rukkí...Feszüljön nad! Harcolj és szedd az álmaidat: a büszke új hídról az ár FELETTI HÍDVERŐK (Alföldi Géza verse) Hidat verünk. A hídnak állni kell! Hogy megfoghassuk egymás kezét, ÉPÜL A PILLÉR, ÉPÜL AZ IV, harcol a test és harcol a szív és ránk figyel a népfényes ég. A TÚLPARTON IS ÁLL MÁR EGY PILLÉR. Hó-rukkí...Hó-rukki... Egy éj híd a cél. S DE SZÉP LESZ, PAJTÁS, HA EGY .REGGEL A HÍD KÉT ÉVE SZERETETTEL, KIGYÚLT SZEMEKKEL EGYSZER összeér! (Adja Isten, hogy kültü testvérünk több mint negyven évvel ezelőtt megénekelt álma az 151 Esztendőben valóra váljék!) --------------------------------------------------*___________­___________________ | Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sújt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S MEGÁLL OTT, HOL A TÉL ÖRÖK, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög Ég és Föld között, bús hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hü­­ös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S JÉG­ ÚTJUKAT SZÁNVA SZÓRJA BE Hideg gyémántporral a Nap. AZ ILLÉS SZEKERÉN Ady Endre * Szálasi: "Úgy mondják, hogy az igazságot nem kell külön megszervezni, az önmagát SZERVEZi. Ez NEM IGAZ. Ha VALAKI ARRA VÁR, HOGY A­Z IGAZSÁG ÖNMAGÁT MEGSZERVEZZE, ARRA ÉBRED, HOGY MÁS SZERVEZI MEG SAJÁT HASZNÁRA. MINDAZ, AMI ÉLETET KÖVETEL,ÍGY AZ IGAZSÁG IS, SZERVEZETÉT IS MEGKÖVETELI. NEM IGAZSÁG AZONBAN AZ IGAZSÁG, HA AZ EMBER NEM ÜLTETI GYAKORLATI ÉLETÉBE, LEGFELJEBB CSAK ÍROTT VAGY CSAK MONDOTT MA­LA­SZT MARAD. A HUNGAR­I­ZMUSBAN A CÉLLÁ KO­VÁ­C­SO­LÓD­OTT ÉRTELME­SÉGÜ­NKNEK VÁLLALNIA KELL MINDEN ÁLDOZATOT, MINDEN KOCKÁZATOT, MINDEN SZENVEDÉST, HOGY MÉLTÓ LEGYEN HIVATÁSÁRA ÉS JOGGAL KÖVETELHESSE MEG AZT A HELYÉT ÁLLAMHATALMI FELÉPÍTÉS­ÜNKBEN, AMELY A HUNGA­RISTA Magyar Birodalom dicsőségét, nagyságát és boldogságát szolgálja. A család, a Nemzet és az Európa közösség csak így törvényesíthető, csak így biztosítható és CSAK ÍGY VÉDHETŐ JÓ HASZNÁRA." (ÉRTELMISÉGI NAGYTANÁCS, 1942) 1990 jaNUÁR 15

Next