Utazási Magazin, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
Hogy készül a bolondleves ? Tudják Önök, hogy hol van Zsámbok? Gödöllőtől körülbelül 20 kilométerre található. Ebben a faluban van egy Falumúzeum, egy drágakő, amit sokévi munkával csiszolt fényesre a gyűjtemény gondnoka, Lapu Istvánné, mindenki Margit nénije. Már a kapuban vár minket, ragyog a kék szeme, s a kendő csomójában nemzeti színű szalag virít büszkén. — Csak nem a mi tiszteletünkre kötötte fel ezt a szalagot? — Hordom én ezt mindig, szép ez, meg hát magyarok vagyunk, nem? — válaszol kacagva, s már vezet is minket be a házba, hogy lássunk csodát. — Nézze csak — mutat vendéglátónk az aranysújtásos, csipkés „fekezék” garmadára. — Ezt a menyasszonyok akkor kapták, mikor először „kontyoltak”, s addig hordták, míg az első gyerekük megszületett. — Ez mire jó? — akad meg a szemem a kemence mellett álló fura szerszámon. — Ez a „szimvana”, ezzel tisztították a kemencét, vagy igazgatták a sülő kenyeret. Mert hogy hat kenyér fért el benne, egy cipó meg, a „vakarcs”. — No ne nézzen már így — nevet rám, látván enyhén szólva értetlen arcomat. — Majd elmesélem azt is, mi volt az a vakarcs. A dagasztó teknőhöz odaragadt darabokat formálták meg hosszú csíkokra, amit kanállal meg is cifráztak. Jó íze volt ha kisült, ezt ettük reggelire. Hanem törni azt nem lehetett, mert úgy tartotta a babona, ha a vakarcsot kettévágják, akkor kettéválik a kenyér is. Butaság volt persze, mert akkor szakadt szét a kenyér, ha nem volt jól befűtve a kemence. — Volt olyan babona, amiben maga is hitt? — bököm ki gyorsan, hogy forrón tartsam a vasat. — Volt hát. Az egyikre még én beszéltem rá a nénémet. Én már nem tudom pontosan, milyen betegsége volt az egyik embernek, akkor csak úgy mondták, a „szívire jár”. A néném Szent György-napkor — ez nagyon fontos volt — összeszedte a csigákat, jól befűtötte a kemencét, aztán a csigákat rárakta egy rossz tepsire és az egészet zsupsa be a kemencébe. Addig kellett benthagyni, amíg „csontra” nem száradtak. Utána mozsárban porrátörte, megszitálta és mindennap háromszor belekevert a porból a beteg levesébe. Meg is gyógyult, aki szedte, hanem a néném az belebetegedett. Tán a csigák sírásától ijedt meg. Hát látja, ilyen butaságok is előfordultak régen. Bemegyünk a hátsó szobába, a sarokban hatalmas láda, és belőle izgalmasabbnál izgalmasabb könyvritkaságok kerülnek elő. Kincsek ezek, nem is akármilyenek. Furcsa érzés a kezembe tartani a Vasárnapi Újság 1859-es összefűzött kiadását, amelynek a főmunkatársa nem más volt, mint Jókai Mór. Itt van 1720-ból egy gyönyörű biblia, aztán egy érdekes könyv, aminek a címe: „Muzsikaszó-Regény-dalban”. Belelapozom, és a Kossuth Himnusz, a Rózsi- Rózsi nóta, a Hegedős dal stb. kottái, szövegei peregnek az ujjaim között. Az illusztrációk készítőinek névsora valóságos „sztárparádé”, hiszen nem kisebb művészek, mint Benczúr Gyula, Kézdi Kovách László és Feszty Árpád táblái szerepelnek a kötetben. Margit néni nemcsak mesél a tárgyakról, hanem meg is mutatja, melyiket hogyan kell használni. Odaül a „szatrához” (szövőszék), amin régen mindennap le kellett szőnie egy „rendet”. Elárulja, mitől lesz porhanyós a krumplitörőn keresztül préselt étel, megmutatja, hogyan kell szépen kendőt kötni, elmagyarázza, miket raktak a „kalamus”-ba, a tolltartóba. — És tudja — fordul hozzám, miközben visszaérünk a konyhába, — itt főzték a „bolondlevest”. Hogy miért hívták így? Mert még a bolond asszony is meg tudta főzni! Nyers tojást kell beleforrázni a levesbe, ehhez jön a kolbász meg kenyérdarabkák. Kinn az udvaron is van látnivaló. Amott egy szép köcsögfa, rajta a „szitka”, amin a tejet szűrték, a fa tövében pedig a „zsitár”, amibe a tejet fejték. Pista bácsi, Margit néni férje nagyokat pattint a szépen kimunkált ostorral, s a kedvünkért a kanászkürtöt is megfújja. — Hogy a csizma miért volt a gerendára akasztva? — ismétli meg komótosan a kérdésemet. — Ez azt jelentette, hogy becsülete volt. Még kendővel is letakarták, mert csak vasárnap húzták fel. Nálunk régen az ment iskolába, aki a legkorábban kelt, mert bizony csak egy pár csizmánk volt. — Margit néni, régen volt-e valamilyen, bűbájosság, amivel a férfiember megtalálta a márkáját? — Azt én nem tudom, de azt igen, hogyan fogtak a lányoknak férjet — tör ki belőle a nevetés. — Az úgy volt, hogy a legények elmentek a lányos házhoz segíteni, például fát vágni. Ha tetszett a legény, a leány anyja levágott egy darabkát a leány pendelymadzagjából és „beleporta” forralt vörösborba. Azért kellett beleforrázni a madzagot, hogy meg ne érezze a legény. Hja jóízűen itta meg a kínált bort, ez azt jelentette, elveszi a lányt feleségül. Hát micsoda egy huncutság? Jaj, hát ezt már le ne írja! Leírtam. Sőt leírnám minden történetét, csakhogy én sohasem tudnám úgy elmesélni, ahogy Margit néni. Remélem, a kedves Olvasók, akik meglátogatják, ezt majd igazolják. (Nyitvatartási hétfő és szerda kivételével 10—12-ig, 14— 16-ig. Cím: Felszabadulás tér 1.) — gordon — utazási maGBim 15 Tourinform teríték —179-800— A hónap kérdése: Hol lehet kerékpárt kölcsönözni Kréta szigetén? A válasz: A nagyobb tengerparti városokban: Rethimno, Iraklio, Agios Nikolaos, Sitia, Terapetra, Malia, Hania. A pontos címekről a Görög Információs Központ ad felvilágosítást: Iraklio (Herakleion) Xanthoudidou str. 1. Tel.: (081) 22. 24. 87/8. Nyári napokon reggel 7-től este 9-ig szüntelenül villognak a lámpák a Tourinform telefonkészülékén: hazai és külföldi turisták kérnek segítséget programjaik összeállításához, üdülésük megszervezéséhez. Gyakran hangzik el a kérdés: Hol lehet kölcsönözni sátrat kerékpárt, vitorlást. Erre szeretnénk választ adni a hazai kölcsönzési lehetőségek ismertetésével. A kölcsönzésért napi, heti, ill. havi díjakat számolnak fel, csoportok kedvezményt kapnak. Túrafelszerelések (2-10 személyes sátor, 1-2 személyes gumimatrac, hálózsák, kemping főző + palack, nyugágy, kemping asztal + szék, bogrács, kerékpár) kölcsönözhetők: 1085 Budapest, József krt. 71-73. Tel.: 141-6351; 5600 Békéscsaba, Irányi u. 13. Tel.: 12-353; 8636 Balatonszemes, Vadvirág kemping Tel.: 84-45149; 3557 Bükkszentkereszt, Bem u. 25. Tel.: 4; 9025 Győr, Kossuth L. u. 12. Tel.: 96-13426; 7632 Pécs, Sarokin tábornok útja 25. Tel.: 72-23199; 3100 Salgótarján, Csokonai u. 46. Tel.: 32- 11650; 5000 Szolnok, üdülő sor 1. Azoknak sem kell lemondaniuk a sportolás örömeiről, akik a nyarat vízparton töltik. Ha nincs saját csónakjuk, az alábbi helyeken kölcsönözhetnek: Vizieszközök (1-2 személyes kajak, 2 pár evezős facsónak, 2-4 személyes kenu, szélvitorlás) kölcsönözhetők: 1033 Budapest, Óbudai Hajógyár-sziget Sporttelepe; 8636 Balatonszemes, Középiskolás üdülőtábor, Tel.: 84-45116; 3100 Eresztvény, Turistaház; 8230 Kiliántelep, Express Nemzetközi üdülőtelep, Szanazúg, Gátőrház; 3910 Tokaj, Tokaj szálló Tel.: 58; 2481 Velence, Ifjúsági üdülőközpont; 7632 Pécs, Sarohin tábornok u. 25. Tel.: 72-23199 (széllovas is); 8636 Balatonszemes, Vadvirág kemping Tel.: 84- 45149 (kalóz vitorlás is.) Bár még messze a tél, a teljesség kedvéért ismertetjük a téli sportszerek kölcsönzési lehetőségeit is. Téli sporteszközök (gyermeksíléc, síléc kötéssel, síszánkó, szánkó, korcsolya, csavaros korcsolya, sícipő, HEAD gyermek síléc + cipő) kölcsönözhetők: 1085 Budapest, József krt. 71-73. Tel.: 141-651; 3517 Bánkút, Csurgói erdészház. Tel.: 46-13000;5600 Békéscsaba, Irányi u. 13. Tel.: 12-353; 3557 Bükkszentkereszt, Bem u. 25. Tel.: 4. 9025 Győr, Kossuth L. u. 12. Tel.: 46-13426; 2624 Királyrét, Express Turistaszálló; 7632 Pécs, Sarohin tábornok u. 25. Tel.: 72-23199; 3910 Tokaj, Tokaj szálló Tel.: 58; 3100 Salgótarján, Csokonai u. 46. Tel.: 32-11650. Sportszerek (ping-pong, tollaslabda, teniszfelszerelés) csaknem minden hazai kempingben bérbe vehetők A pontos címet, telefont, kölcsönzési díjakat a Tourinformtól tudhatják meg az érdeklődők a 179- 800-as telefonszámon.