Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-04-01 / 4. szám

Orbán-nap május 25-én - Ne felejtsd el megnézni az Európában egyedül­álló pincefalut - figyelmeztetett ismerősöm, amikor megtudta, hogy Hajósra utazom. - Ha megkínál­nak egy pohár borral, még véletlenül se utasítsd vissza! - lelkendezett, és mielőtt bármit kérdez­hettem volna, faképnél hagyott. Kalocsán lekanyarodtunk az 51-es főközlekedési útról, hogy Miskén keresztül megérkezzünk Hajós­ra. Miután elintéztük teendőinket, megnéztük azt, amit az útikönyv ajánlott: a háromhajós, homlok­zati tornyos r. k. templomot, a plébániaházat és az érseki kastélyt, amely a magyarországi egyházi főurak nyári rezidenciái közül elsőként épült. A meglepetés akkor ért bennünket, amikor a község utolsó házait elhagyva a közeli magasla­ton egy másik, sokkal kisebb falut pillantottunk meg. Apró, frissen festett présházainak faláról visszaverődött a lenyugodni készülő nap sárgás­pirosas fénye. Autónktól a Cabernet Fogadó előtt szálltunk ki. S mivel az útikönyv nem adott támpontot a pincefalu megismeréséhez, magunkra hagyatkozva indultunk felfedező útra. A fogadó pár évvel ezelőtt épült a Hosszúhegyi Állami Gazdaság áldozatosságából. Fehérre meszelt falaival és sötétbarna ajtóival, abla­kaival jól illeszkedik a környezetbe, hason­lít a többi apró présházhoz. A szép berendezés, az ízléses belső faburkolat megfelel az itt honos sváb hagyományoknak. Van benne pinceborozó, étterem, bár, eszpresszó, de a teraszon még szalon­­nasütő­ helyet is kialakítottak. Az emeleten négy darab kétágyas szobában pihenhetnek meg az el­fáradt vendégek. A pincében pedig, ahol bormúze­umot rendezett be a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, mintegy negyven ország közel ezer fajta híres bora található. Még nemes penészt is hozattak Tokaj­ból, hogy a több tízezer üveg cabernet megfelelő körülmények között érjen zamatos, aromás itallá. Itt Hajóson minden családnak van egy darabka szőlője és hozzátartozó pincéje. Pontos feljegyzések ugyan nem maradtak ránk, így csak következtetni tudunk arra, hogy az első pincéket nem sokkal a falu betelepítése után - 1718 és 1723 között - épít­hették. Ezt látszik alátámasztani egy korabeli kalo­csai érseki okirat is, amely a sváb őslakosságot szőlőtermesztésre kötelezte. A még ma is meglévő legöregebb pincék a múlt század közepéről származnak, a legtöbbet mégis 1920 és 30 között építették. A pincebejáratok fölé kis présházakat emeltek a gazdák, amelyekben ma is a szőlészethez és borászathoz szükséges eszkö­zöket tárolják. Rizling, Ezerjó, Kadar: ezek itt nemcsak bor­fajtákat, hanem utcákat is jelölnek. De találunk Szakadék- vagy Csárdasort is a 21 utcából és 1200 pincéből álló faluban. Régebben 1700-1800 prés­ház volt itt fenn a dombtetőn, míg lenn a község­ben mindössze 1160 házat számláltak. Ha több szőleje volt egy gazdának, mindegyikre épített egy­­egy présházat. De vajon miért van fönn a pincesor és lenn a falu ? A kérdésre egy helybéli legenda ad tréfás magyarázatot: az őslakosság eredetileg a löszdomb tetején akart letelepedni. Itt azonban nem találtak vizet, ezért lejjebb húzódtak. És ha már a magaslaton vizet nem tudtak fakasztani, gondolták, bort termelnek helyette. Borozgatás közben bizonnyal megéhezik az em­ber, ennie kell valamit. Ajánlatom helyi specialitás, az úgynevezett pincepaprikás. A hagymát, papri­kát, húst együtt teszik fel főni, közben borral lo­­csolgatják. Ettől „pince” ez a paprikás. Körítés nélkül tálalják. A bicska hegyével és egy darabka kenyér segítségével kell kiügyeskedni a falatokat az ízes léből. Érdemes megkóstolni, akárcsak a másik ételkülönlegességet, a tejföllel „nyakon­­öntött” kolbászos­ kenyérlángost. Mindkettőre jól csúszik a könnyű helyi bor. A talpalávalót pedig gombos harmonikával húzzák, melyen manapság igen kevesen játszanak. Ez a ma már ritkán hall­ható, eredeti sváb hangszer talán hamarosan mú­zeumba kerül, mint azok az ősi szőlészeti, borá­szati eszközök (prések, lopótökök, ivó- és tároló­­edények), amelyek az egyik legrégebbi borpincéből kialakított múzeumban láthatók. Esteledett, mire autónk felé indultunk. Egy-két présház előtt még kisebb csoportokban helybeliek beszélgettek, kóstolgatták egymás borát. De a gaz­dák többsége már hazatért az „igazi” faluba, hogy készüljön a következő napra. Mi is elbúcsúztunk e vendégszerető emberektől, a kedves kis présházaktól, az utcákat díszítő faszobroktól - Vas Csaba alkotásaitól -, melyek a borász-, szőlészélet hétköznapjait ábrázolják. Mielőtt autónkba szálltunk volna, még egy utolsó pillantást vetettünk Szent Orbánnak, a szőlő­művelők, kocsmárosok és kádármesterek védő­szentjének szobrára abban a reményben,hogy idén is bőséges lesz a termés és a május 25-i Orbán napi vásár ugyanolyan sokezres turistatömeg részvéte­lével zajlik le idén, mint tavaly. MIHÁLYI LAJOS Fotó: CSERMÁK ANDRÁS A kétarcú Hajós Várható időjárás A havi középhőmérséklet kissé az átlag fölött való­színű, a csapadékösszeg az átlag fölött valószínű, a csa­padékösszeg az átlagnak megfelelő érték körül alakul A napi középhőmérsékletek a hónap elején 8 fok körül várhatók. 5-e és 15-e között gyenge lehűlés valószínű. Ezután a hónap végéig emelkedik a napi középhőmér­séklet, és április utolsó napjaiban 14 fok körül lesz. Áprilist hazánkban általában szeszélyes időjárás jellem­zi. Budapesten a havi középhőmérséklet anomáliái az elmúlt 110 év folyamán +2 és -4 fok között voltak A fagymentes időszak a hónap közepén kezdődik. A havi csapadékösszeg országos átlaga is tág határok között (min. 9 mm, max.100 mm) változtak. NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET ÉS AZ 1 MM-T MEGHALADÓ NAPI CSAPADÉKÖSSZEG VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK VÁRHATÓ HAVI MENETE B - az 1 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg százalékos valószínűsége/—/ C - az 1 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg pentádonkénti összege / ‹ / Jelmagyarázat: V záporeső is zivatar , párásság UTDZáSI mflGRZin 31

Next