Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-04-01 / 4. szám
Orbán-nap május 25-én - Ne felejtsd el megnézni az Európában egyedülálló pincefalut - figyelmeztetett ismerősöm, amikor megtudta, hogy Hajósra utazom. - Ha megkínálnak egy pohár borral, még véletlenül se utasítsd vissza! - lelkendezett, és mielőtt bármit kérdezhettem volna, faképnél hagyott. Kalocsán lekanyarodtunk az 51-es főközlekedési útról, hogy Miskén keresztül megérkezzünk Hajósra. Miután elintéztük teendőinket, megnéztük azt, amit az útikönyv ajánlott: a háromhajós, homlokzati tornyos r. k. templomot, a plébániaházat és az érseki kastélyt, amely a magyarországi egyházi főurak nyári rezidenciái közül elsőként épült. A meglepetés akkor ért bennünket, amikor a község utolsó házait elhagyva a közeli magaslaton egy másik, sokkal kisebb falut pillantottunk meg. Apró, frissen festett présházainak faláról visszaverődött a lenyugodni készülő nap sárgáspirosas fénye. Autónktól a Cabernet Fogadó előtt szálltunk ki. S mivel az útikönyv nem adott támpontot a pincefalu megismeréséhez, magunkra hagyatkozva indultunk felfedező útra. A fogadó pár évvel ezelőtt épült a Hosszúhegyi Állami Gazdaság áldozatosságából. Fehérre meszelt falaival és sötétbarna ajtóival, ablakaival jól illeszkedik a környezetbe, hasonlít a többi apró présházhoz. A szép berendezés, az ízléses belső faburkolat megfelel az itt honos sváb hagyományoknak. Van benne pinceborozó, étterem, bár, eszpresszó, de a teraszon még szalonnasütő helyet is kialakítottak. Az emeleten négy darab kétágyas szobában pihenhetnek meg az elfáradt vendégek. A pincében pedig, ahol bormúzeumot rendezett be a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, mintegy negyven ország közel ezer fajta híres bora található. Még nemes penészt is hozattak Tokajból, hogy a több tízezer üveg cabernet megfelelő körülmények között érjen zamatos, aromás itallá. Itt Hajóson minden családnak van egy darabka szőlője és hozzátartozó pincéje. Pontos feljegyzések ugyan nem maradtak ránk, így csak következtetni tudunk arra, hogy az első pincéket nem sokkal a falu betelepítése után - 1718 és 1723 között - építhették. Ezt látszik alátámasztani egy korabeli kalocsai érseki okirat is, amely a sváb őslakosságot szőlőtermesztésre kötelezte. A még ma is meglévő legöregebb pincék a múlt század közepéről származnak, a legtöbbet mégis 1920 és 30 között építették. A pincebejáratok fölé kis présházakat emeltek a gazdák, amelyekben ma is a szőlészethez és borászathoz szükséges eszközöket tárolják. Rizling, Ezerjó, Kadar: ezek itt nemcsak borfajtákat, hanem utcákat is jelölnek. De találunk Szakadék- vagy Csárdasort is a 21 utcából és 1200 pincéből álló faluban. Régebben 1700-1800 présház volt itt fenn a dombtetőn, míg lenn a községben mindössze 1160 házat számláltak. Ha több szőleje volt egy gazdának, mindegyikre épített egyegy présházat. De vajon miért van fönn a pincesor és lenn a falu ? A kérdésre egy helybéli legenda ad tréfás magyarázatot: az őslakosság eredetileg a löszdomb tetején akart letelepedni. Itt azonban nem találtak vizet, ezért lejjebb húzódtak. És ha már a magaslaton vizet nem tudtak fakasztani, gondolták, bort termelnek helyette. Borozgatás közben bizonnyal megéhezik az ember, ennie kell valamit. Ajánlatom helyi specialitás, az úgynevezett pincepaprikás. A hagymát, paprikát, húst együtt teszik fel főni, közben borral locsolgatják. Ettől „pince” ez a paprikás. Körítés nélkül tálalják. A bicska hegyével és egy darabka kenyér segítségével kell kiügyeskedni a falatokat az ízes léből. Érdemes megkóstolni, akárcsak a másik ételkülönlegességet, a tejföllel „nyakonöntött” kolbászos kenyérlángost. Mindkettőre jól csúszik a könnyű helyi bor. A talpalávalót pedig gombos harmonikával húzzák, melyen manapság igen kevesen játszanak. Ez a ma már ritkán hallható, eredeti sváb hangszer talán hamarosan múzeumba kerül, mint azok az ősi szőlészeti, borászati eszközök (prések, lopótökök, ivó- és tárolóedények), amelyek az egyik legrégebbi borpincéből kialakított múzeumban láthatók. Esteledett, mire autónk felé indultunk. Egy-két présház előtt még kisebb csoportokban helybeliek beszélgettek, kóstolgatták egymás borát. De a gazdák többsége már hazatért az „igazi” faluba, hogy készüljön a következő napra. Mi is elbúcsúztunk e vendégszerető emberektől, a kedves kis présházaktól, az utcákat díszítő faszobroktól - Vas Csaba alkotásaitól -, melyek a borász-, szőlészélet hétköznapjait ábrázolják. Mielőtt autónkba szálltunk volna, még egy utolsó pillantást vetettünk Szent Orbánnak, a szőlőművelők, kocsmárosok és kádármesterek védőszentjének szobrára abban a reményben,hogy idén is bőséges lesz a termés és a május 25-i Orbán napi vásár ugyanolyan sokezres turistatömeg részvételével zajlik le idén, mint tavaly. MIHÁLYI LAJOS Fotó: CSERMÁK ANDRÁS A kétarcú Hajós Várható időjárás A havi középhőmérséklet kissé az átlag fölött valószínű, a csapadékösszeg az átlag fölött valószínű, a csapadékösszeg az átlagnak megfelelő érték körül alakul A napi középhőmérsékletek a hónap elején 8 fok körül várhatók. 5-e és 15-e között gyenge lehűlés valószínű. Ezután a hónap végéig emelkedik a napi középhőmérséklet, és április utolsó napjaiban 14 fok körül lesz. Áprilist hazánkban általában szeszélyes időjárás jellemzi. Budapesten a havi középhőmérséklet anomáliái az elmúlt 110 év folyamán +2 és -4 fok között voltak A fagymentes időszak a hónap közepén kezdődik. A havi csapadékösszeg országos átlaga is tág határok között (min. 9 mm, max.100 mm) változtak. NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET ÉS AZ 1 MM-T MEGHALADÓ NAPI CSAPADÉKÖSSZEG VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK VÁRHATÓ HAVI MENETE B - az 1 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg százalékos valószínűsége/—/ C - az 1 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg pentádonkénti összege / ‹ / Jelmagyarázat: V záporeső is zivatar , párásság UTDZáSI mflGRZin 31