Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Szálloda program '84 - Halló, érdeklődnénk, tudnak-e biztosítani szállást 1220 fő részére ? A vendégek a jövő év szeptemberének utolsó hetében érkeznének. Ekkorra kellene konferenciaterem is 1500 férőhellyel. - Kis türelmet, utánanézünk... Igen, fővárosi szállodáinkban a kért időpontban még 1326 első osztályú szabad férőhely áll rendelkezésre és ... a hónap közepétől 26-ig üres a tárgyalóterem is. Kérjük a pontos adatokat. - No, ez még nem ma történik - mosolyodik el Lombossy Jenő, a Magyar Szálloda Szövetség titkára, a Royal szálló igazgatója. - Mindenesetre a szállodaépítésre felvett 300 millió dolláros osztrák hitelből 3 milliót olyan számítógépes adatfeldolgozó és nyilvántartó központ létesítésére szántunk, mely méltó a mennyiségileg és igényességében megnövekedett magyar szállodaipar kiszolgálására. Az adatbank - a tervek szerint - akár több évre előre is képes „betáblázni" a hazai üres szállodai ágyakat a világ bármely pontjáról érkező foglalás alapján. Emellett szinte azonnali információlehívást tesz lehetővé, ami nagyban javítja üzleti esélyeinket. A szállodaépítésre felvett osztrák hitelből eddig mennyire sikerült növelni a férőhelyek számát? Két éve adták át az osztrák kivitelezők a Fórumot, majd a Stadion, Rege, Budapenta, Novotel, Fórum és az Atrium Hyatt is megnyitotta szobáit. Ezalatt a két év alatt nőtt az ágyak száma majdnem 4000-rel. Budapesten megduplázódott a férőhelyek száma, mégpedig éppen a legnívósabb ötcsillagos kategóriában. Ezzel együtt ma Magyarországon41 ezer vendég alhat szállodában, ami viszont még nem ad okot semmiféle önelégültségre. Hisz a háború előtt is már 33 ezer külföldi szállhatott meg hazánkban. A „növekmény" - mindössze 8 ezer ágya még mindig nem áll arányban az azóta más területeken végbement fejlődéssel. - Mire költjük a hitel fennmaradt felét? - Bővítésekre, felújításokra. Valóban új szálló Budapesten már csak egy épül, a Váci utcai Taverna. A megmaradt összegből a már álló - és főként az alacsonyabb árfekvésű, háromcsillagos szállodáinkat korszerűsítjük. A Budakeszi úton átadott és a Cooptourist kezelésében már üzemelő Regét tovább bővítik, a legújabb részleg tervezett átadási határideje 1985. Hasonlóan a Béke szállodához, melynek változatlan körúti homlokzata mögött a modern hatemeletes épületben a korábbinál másfélszer több utazó találhat majd kényelmes pihenőhelyre. 1983-tól folyik a Szabadság Szálloda rekonstrukciója, átadását 1985 közepére várjuk, férőhely alapján ez lesz a legnagyobb hazai szállodánk. Mindig népszerű és ismert szálloda volt a Feneketlen tónál a Sport, ennek befogadóképessége megkétszereződött. A közelmúltban át is adták a Flamencót, 650 ággyal. A hetvenes évek végéig nagy hírnek örvendett a János Pince fölötti Erzsébet Hotel, míg be nem kellett zárni az épület állagának leromlása miatt. Felújítására most jut az osztrák hitelből, 1985-re kinyithatja kapuit. Vidéken két új szálló nyitását tervezik a közeljövőben. A hévízi Aqva idén nyit, sokoldalú egészségügyi szolgáltatásokkal. Sárváron pedig a Termál várja a gyógyulni vágyókat 1985 közepétől. - Felsorolva még soknak is látszanak az új illetve felújított „vendégváró házak". Lesz-e elegendő lakójuk? - Régi mondás a szakmában, hogy minden új szállodának kell 2-3 év, amíg megismerik, rászoknak. No, de nem csak ebben bízunk. Budapest jelentős lépés előtt áll a vendégvárás „infrastrukturális" fejlesztésében is. 1985 elejére elkészül a 2000 személyes Kongresszusi Központ, és ez mint új lehetőség, közvetlenül érezteti majd hatását a szállodaipar forgalmának alakulásában. Ugyanez év őszén adják át a kibővített Ferihegyi repülőteret, mely már világszínvonalon képes fogadni akár a legnagyobb géptípusokat is. E két nagy beruházás jövőbeni hatása a mi „iparunkra" - öreg szállodásként mondom - bizonnyal meglepő lesz. VOKSÁN GYÖRGY FORUM Tourinformteríték A hónap kérdése: Van-e még lószőrékszer-készítő Magyarországon? Válasz: Igen, Bodrogi Sándor, Nagykátán. Furcsa foglalkozás, bár nem kevésbé szokatlan manapság kékfestőnek, tekerőlant-készítőnek, csontfaragónak vagy éppen szíjgyártónak lenni. De szerencsénkre — a halálra ítélt ősi kismesterségeknek még ma is vannak lelkes művelői, szerte az országban. Az országjáró turista, aki többet, és előbbet szeretne látni a magyar népművészetből, mint amit egy tájház, néprajzi gyűjtemény nyújtani tud, felkeresheti műhelyeiket, szívesen látott vendég lesz. Tehát, ki minek mestere? Széles karimájú hortobágyi pásztorkalapokat Mihalkó Zoltán készít Balmazújvárosban (Nádudvari út 9.). Szép lósallangok, lószerszámok Gyifkó Gyula keze alól kerülnek ki (Kistelek, Árpád u. 9.). Erdélyi burkák, sárközi fejékek mesternője Fehér Anna (Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8.) gyöngyfűző. A karikásostor készítésének fortélyait Bohos János ismeri Pocsajon (Dózsa Gy. u. 16.). Tetszetős és ízletes a Hajdú-megyei mézeskalács. Hajdúböszörményben Pázmándi Lászlóné (Deák F. u. 8.), Debrecenben Lovas Erzsébet (Luther u. 48/b) és Falucskai Lászlóné (Hámán Kató út 67/b) süti. Szintén debrecenben dolgozik az ország talán egyetlen rézművese: Szoboszlai Gábor (Bajcsy Zs. út 62.) és két, bőrművességgel foglalkozó népi iparművész: Újvárosi Imre (Erzsébet u. 12.) és Kathy László (Csapó u. 84.), akinek remekművű lószerszámaira az angol királyi udvarból is érkeznek megrendelések. Régen csaknem minden falusi házban állt szövőszék, ma is viszonylag sokan foglalkoznak e szép mesterséggel. A Fóti Gyermekvárosban működő szövőszakkörben a kis bentlakók maguk készítették szobadíszeiket. A látogatókat szívesen fogadják, csángó- és székely szőtteseiket meg is lehet vásárolni. A paszabi szőttesek mestere Czomba Pál (Paszab, Hunyadi u. 26.), Petrás Anna, a Budapesti Művelődési Központ (XI. Szakasits Árpád u. 38.) szakkörvezetője erdélyi mintákat sző, míg Oláh Mihályné (Pocsaj, Árpád u. 35.) „pocsaji borzasokat" tervez. A fazekasságról, hímzésről és fafaragásról, a legelterjedtebb kismesterségekről még nem is szóltunk. Aki a felsorolásnál többre kíváncsi, kérdezze meg a Tourinform 179-800-as telefonszámán. urazsisi mncnzm 25