Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-08-01 / 8. szám

UTRZR5! mUGRZÜl 21 Kilépve a kapun eszünkbe sem jutott, hogy hamarosan mi magunk is felfedezőkké válunk. Ha nem is a nagyvilágban, de Érden. Először a Kutyavárra voltunk kíváncsiak - érdekes, sokat sejtető neve miatt. A Volán-buszvégállomáson tudtuk meg, hogy a fűútról a strand melletti élelmiszerboltnál kell letérni és a romokat a saroktól pár száz méterre megtaláljuk. Már a kutyavár utcában sétálva úgy gondoltuk, jó helyen járunk, de a biztonság kedvéért utcabeliektől is érdeklődtünk. Volt aki azt mondta, túljöttünk már rajta, mások szerint még kell gyalogolnunk. Végül a fák között (Kutyavár u. 36.) valóban romokat pillantottunk meg. Egy arra kerékpározó idős helybelitől megtudtuk, hogy ezek tényleg a Kutyavár romjai, csak a köveit már széthordták a környékbeliek. Útbaigazító tábla sehol. Az egykor rendezett romkörüli park játszótérre inkább hasonlít, mint műemlékre, pedig története megérdemelne legalább egy emléktáblát. A népi etimológia szerint valaha Ebes község volt itt. Mások úgy vélik, ezek az Ebenyi testvérek várának romjai. A legvalószínűbb feltételezésnek mégis az látszik, mely szerint Mátyás király kutyáinak szállása volt itt, aki szívesen vadászgatott ezen a vidéken. Innen a név: Kutyavár. A minaretre már valamivel könnyebben rátaláltunk, bár ezt sem jelzi tábla. Mint kiderült, a Budai útról a rendőrségnél kell Érd-Ófalu felé fordulni. Az apró házak között messzire kimagaslik a XVII. századból származó műemlék. Szulejmán szultán parancsára 1552-1558 között Hamza fehérvári szkandzsákbég itteni hadi út védelmére palánkvárat építtetett. Ez a század végére elpusztult, ezért helyére a XVII. sz. elején megerősített őrhelyet állítottak, amelyhez dzsámi is tartozott. Ma már csak a minaret, ez a sokszög keresztmetszetű torony látható. 1970-ben állították helyre, sajnos meglehetősen csúnyán. Szerettünk volna felmenni a körerkélyre, de a minaret bejárata zárva volt. A kulcsot keresve, véletlenül éppen abba a házba nyitottunk be, ahol a korábbi gondnok (?) lakott. Tőle tudtuk meg, már nem felelős a toronyért. Gyerekek kedvelt játszóhelye volt a műemlék és környéke, korábban többször is feltörték. A tanácsnál és a rendőrségen ezt ugyan bejelentette, mégsem történt semmi az ügyben. Magyarországon mindössze három minaret van: Pécsett, Egerben és itt Érden. Ez utóbbira is jobban kellene vigyázni ! * Az örök imahelytől nem messzire, a a dombtetőn áll a XV. sz.-i gótikus alapokra épült és 1774-ben átépített barokk rk. plébániatemplom. Tábla itt sincs, amely eligazítana a templom történetéről. Annak ellenére, hogy viharos időket élt át, nem szenvedett súlyos sérüléseket, sőt, egyre épült, szépült, s a szépségét megőrizte a mának. A templom közelében állt egykor Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispán kastélya. A régi falakból ma már semmi nem látható, de legalább emléktábla hirdeti, hogy 1526. július 20-án itt szállt meg II. Lajos király kíséretével útban a mohácsi csatamező felé. Érthető, ha kissé kesernyés szájízzel hagytuk el Érdet, ahol érdekességével, értő kezekkel összeállított kiállítás mellett néhány magára hagyott műemlékkel is megismerkedhettünk. MIHÁLY LAJOS Fotó: CSERMÁK ANDRÁS Valami, ami eddig is volt - csak úgy lehet új vagy más, ha azt szervezetté, tartalmassá teszik és hosszú távon állandósítják. Nos ez történik a Magyarországon élő szlovákok, németek, horvátok, szerbek és szlovének, valamint a románok körében, amikor az őket környezetükben felkereső turistákról vagy utazások, üdülések során róluk magukról gondoskodik egy idegenforgalmat szervező vállalkozás. Sokat hallunk, olvasunk a nemzetiségekről és teljesen természetesnek tartjuk, hogy velük élünk, együtt dolgozunk, utazunk, üdülünk, szórakozunk. Amikor az országjáró autóbusz áthalad Vértesszőlősön, Tordasbányán, ki tudja, hogy a barátságos integetésre lendülő kezek közül melyik magyar, melyik szlovák? A történelem rendezői munkája folytán a hazánkban élő szlovákok a Vértes, Börzsöny, Cserhát és Zempléni hegység területén és a Tiszántúl déli részén települtek le. A német ajkúak Komárom-, Baranya-, Pest- és Bács megye sávjában tarkítják az ország térképét, a délszlávokat és a románokat lényegében a déli határ karéjában találjuk. Egy nyári hétvégén negyvennél is több országjáró túra indul például Budapestről. Jelentős részüknek útvonala, célja olyan táj vagy település ahol valamelyik magyarországi nemzetiség csoportja él. Szinte kívánkozik programjukba egy hangulatos tájház, helyi gyűjteményű múzeum, a folklór vagy a nemzetiségek hazai konyhája. 1984 a magyarországi nemzetiségeknek olyan év, amikor elkezdődött egy újszerű belföldi turizmus kialakítása. A nemzetiségi szövetségek a kongreszszusaikon megfogalmazott irányelvek szerint biztosítani fogják a legnagyobb magyar utazási irodával, az IBUSZ-szal való együttműködést a következők szerint: - közös, nemzetiségi nagy rendezvények szervezésével, - magyar és más nemzetiségi turisták fogadásával lakóterületi környezetükben, országjáró túrák indításával, klubszerű szórakoztató, idegenforgalmi ismeretterjesztő műsorok rendezésével. A közelebbi, távolabbi időszak tervei elkészültek, létrejött a megegyezés, kezdődik a megvalósítás. Folyamatban van nemzetiségi anyanyelvű országjárásvezetők kiképzése. Tavasszal Békéscsaba adott helyet a Nemzetiségi Népzenei Fesztiválnak Mindegyik nemzetiség, a magyarok és külországok képviselői licitáltak dallal, zenével. Augusztus nagy eseménye lesz a szlovák találkozó Bánkon, nagy tarkasággal, sokasággal, vidámsággal. Szeptemberben Sopron lesz a magyarországi németek nagy kulturális, néprajzi rendezvényeinek házigazdája. A magyarországi délszlávok Szentgotthárdon rendezik meg nagyszabású őszi fesztiváljukat. A magyarországi nemzetiségek belföldi turizmusa így lehet országos program, s annyiban új vagy más, hogy a rendezvények, utazások, programok szervezettek, tartalmasak és hosszú távon állandóak lesznek. Érdeklődjenek a kedves olvasók az IBUSZ-irodákban, hogyan vehetnek részt ezeken a sajátos rendezvényeken. A Nemzetiségi turizmus sok tudománynak és nem is kis sikerrel. Bizonyíték erre ez a gazdag gyűjtemény.