Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

Jöhet a bornak Legkisebb megyeszékhelyünkön vi­szonylag könnyen tájékozódhatunk: a várost székében a Rákóczi és a Széchenyi út, keresztben, a vasútál­lomás felől jövet a Hunyadi út és a Bartina utca osztja négy részre. Az ősi Szekszárd a hegyek közé települt: ha erre sétálunk, ma is inkább falu­sias, mint kisvárosias a kép. A várossal való ismerkedést kezdjük a kevésbé ismert látnivalókkal, hogy hangulatot kapjunk, benyomásokat szerezzünk. Menjünk föl a Szekszárd fölötti hegyen kanyargó „panoráma útra”. Ezen a modern, kanyargós, mellvédes autóúton haladva több ol­dalról láthatjuk a várost. Érdemes a Bottyán-hegy felőli oldalra is egy pil­lantást vetni: az elhagyott tanyákra, szőlőkre, az újabb présházakra. Szekszárd méltán híres a borairól. A környező hegy- és domboldalak minden négyzetméterén szőlő nő. Szekszárd szinte valamennyi boro­zójában kaphatunk jó minőségű, helyi bort. A legismertebb látnivaló a vasútállomás közelében álló, nyolc­van esztendeje épült Béri Balogh Ádám Múzeum. Érdekes régészeti és néprajzi kiállítása van. Ha a helyi népi fazekashagyományok tovább­élésére vagyunk kíváncsiak, ne hagy­juk ki a Fuchs-testvérek fazekasmű­helyét, amely a Béri Balogh Ádám utcában van. Ők helyi hagyományo­kat őrző tányérokat, korsókat, faze­kakat készítenek. Barátságosan fo­gadják az érdeklődőket, bepillantást engednek a műhelyükbe is. A Béla király térről a Babits Mihály utcán jutunk el a régebben épült városrészekbe. Rögtön a patak híd­­jánál áll a mintaszerűen felújított Babits Mihály Emlékmúzeum. Nagy költőnk ebben a házban született. Az emlékház egyelőre csak kívülről tekinthető meg - a kiállítást most rendezik! Az utcán tovább haladva a szőlőhegyek közé érünk. Három völgy találkozik itt: a Benedek-szur­­dok, a Jobbremete és a Szőcsiny­­völgy. A Benedek-szurdok legelején egykori barlanglakásoknak nyomait láthatjuk. A közeli Szőcsinyvölgyben egymás mellett sorakoznak a szám­mal, névvel megjelölt pincék. 3-8 méteres löszfalba vágták ezeket. Az tizenkét após Szekszárd Tourinform-teríték A hónap kérdése: Hol és mit lehet horgászni Magyarorszá­­­­gon? Nagy folyóinkon és tavainkon kí­vül számtalan kisebb-nagyobb tó található az országban, ahol meg­felelő engedély birtokában bárki megkísértheti a horgász­szeren­csét. Baranyában, Harkánytól 8, Siklós­tól 11 km-re a Matty-tóban ponty, amúr, törpeharcsa és keszeg-félék, ősztől csuka és süllő horgászható. Az Orfűi tóban a keszegre, a Pécsi tóban a harcsára, süllőre és pontyra váltható horgászjegy az Orfűi kempingben. Soltvadkerten, a Petőfi tóban ponty, keszeg, süllő, csuka és amúr él, a­ Duna-Tisza közi csa­tornán Kígyósnál busa is horogra kerülhet. A Dunában Bajánál és Kalocsánál domolykó, csuka, már­na, balin, keszeg és süllő, a Ti­szában Tiszakécskénél ponty és harcsa is fogható. A Holt-Tiszában Tőserdőnél és Tisza alpáron ponty, keszeg, süllő és csuka él. A Fekete-Körös teljes hosszában kínálja a pontyot, balint, harcsát, csukát, dévért és süllőt, míg a Kettős Körösön csak az össze­folyás előtti 1 km-es szakaszban, a Hármas Körösön az összefolyás­tól a gyomaendrődi közúti hídig váltható horgászengedély. A Hor­tobágy folyónak, a Gyulai öt tó­nak, az Orosházi - tónak, az eleki és battonyai téglagyári tavaknak, a Sóder- és agyagbánya gödrök­nek azonos a halállománya a Körösökével. Borsod megyében, a Rakaca­­völgyi víztározó ponty, süllő, csuka és a keszegfélék horgászhelye, csakúgy, mint a Miskolc melletti Csorba-telepi kavicsbányatavak, a Hámori tó, a Nyékládháza környéki tórendszer. A Hernád folyóban, a Bodrogban, a Tiszában Tisza­­karádtól a Tiszalöki vízlépcsőig a harcsától a keszegig valamennyi, folyóvízi hal előfordul. Engedélye­ket a horgászathoz az Észak-Ma­gyarországi Horgászegyesületnél (Miskolc, Széchenyi u. 73.) lehet kiváltani. A Bodrogközi tavakban, a Sárospatak környéki horgász­tavakban, az Onga községben lévő kavicsbánya-tavakban ponty, csu­ka, süllő, kárász és keszegfélék horgászhatók. Csongrád megyében a Tisza, Ma­ros és Körös holtágaira Szegeden, a Halászati Szövetkezetnél (Oskola u. 5.) szerezhető be az enge­dély. A Fejér megyei horgászvizek közül a Velencei-tó a legnagyobb terü­letű, ahol angolna, csuka, ponty és harcsa van a vízben, a Pátkai és Fehérvárcsurgói víztározóban pedig ponty és süllő, a Cikolai tavakban amúr, kárász, keszeg és harcsa fogható. Győr-Sopron megye a folyói: Duna, Rába, Rábca és Marcal a ponty, süllő, csuka, harcsa, már­na, compó és a keszegfélék hor­gászterülete, amelyekre a győri MAHOSZ-nál (Árpád u. 47.) vált­hatók engedélyek. Hajdú-Biharban a Tisza, Berettyó, Hortobágy folyók mellett a­­ Fancsika-tó és a közelében lévő Bodzás-tó a ponty, amúr, csuka, keszeg, harcsa és kárász élet­tere. Heves megyében több kis tó közül is választhatnak a horgászok: a Mónosbéli, Markazi, Gyöngyös­halmi, Gyöngyöspataji, Egerszaló­­ki. Erdőtelki tavakban és a Kis­körei víztározóban ponty, csuka és keszegfélék élnek. Tatán a Cseke-tóban, a Fényes­forrásban kárász, ponty, keszeg, angolna, süllő, harcsa, a Komá­romnál lévő Rüdiger-tóban is horgászható, míg az Öreg-tóban Tatán tilos horgászni. 12 urazilsi mnenzin

Next