Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
Romantikus felfedezők! Tisztelt Utazási Magazin! Augusztusi számukban megjelent Romantikus felfedezők című pályázatukra az alábbi írásom küldöm. Leírásomban igyekeztem a viszonylag ismeretlen helyek nevezetességeit és az esetleges szálláslehetőségeket is feltüntetni. Magyarországnak számos olyan területét jártam be, mely nem tartozik az idegenforgalom által „felkapott" helyek közé. Ilyképpen jutottam el a Zempléni hegység tájaira is. Lakóhelyemtől (Debrecen) az út Szabolcs-Szatmár megyén keresztül vezet, mely szintén kiesik a nemzetközi és az országos idegenforgalmi érdeklődés homlokteréből -A túraútvonal, melyet akár egyhuzamban - több nap alatt - akár részletenként - hétvégenként is le lehet bonyolítani, a következő, Debrecenből való indulás után az első jelentős műemlék a zeleméri templomorom. A 35-ös főútról kell elkanyarodni Bodaszőlő település felé. Az úttól kb. 1,5-2 kilométerre van a kis dombon emelkedő Árpád korabeli templom romja. Visszatérve a Debrecen-Miskolc közötti műútra a következő látnivaló Hajdúböszörmény. A város számos népi műemlék házat rejt, településszerkezete is tipikusan alföldi. A város főtere klasszicizáló (akár a bajai főtér, csak sebb). A városban nemrég nyílt valóban romantikus motel, rendbehozott parasztházakban is meg lehet szállni. A főútról letérve a következő megálló Hajdúnánás kisváros. Szálláslehetőség: kemping és szálloda. A város elsősorban gyorsan fejlődő gyógyfürdőjéről nevezetes.*Határában gombától terített erdők és a Keleti Főcsatorna kiváló fürdési és horgászási lehetőségek. Az út ezután Tiszalök (duzzasztómű) - Tiszavasvári (a községben a Kabay János alapította Alkaloida gyáron kívül két kastély is található). Innen kirándulást tehetünk a Károlyi grófok egykori tiszadobi romantikus kastélyához, mely szépen rendben tartott, védett park közepén áll. A község arról is nevezetes, hogy 1847-ben az első Tiszakanyar átvágásával itt kezdődött el a Tisza szabályozása. Tokaj közismert nevezetességei után továbbindulunk Olaszliszka, illetve Sátoraljaújhely felé. Az útról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogközre. Elfordulunk Erdőbénye felé, S máris a Zempléni hegység belsejében vagyunk. Erdőbénye bájos üdülőfalu, fürdőjéről és kastélyáról nevezetes. Ez utóbbi szépen helyreállítva ma egyházi szeretetház. Erdőbénye után érünk Magyarország egyik legszebb, de alig ismert völgybe az Aranyosi völgybe. A kezdetben szerpentin út meglassúbbodva szelíd kanyarokkal tekereg a völgyben, végig dús erdők között, párhuzamosan az aranyosi patakkal. Körülbelül az út felénél található a volt Aranyosfürdő romos épülete, ahol az értékes gyógyvíz ma szabadon folyik el. A romos épület még a reformkorban épült, Kossuth Lajos is látogatta e helyet (nem meszsze van ide Monok), hajdan báljairól is híres volt, ma csak romjai vannak. A völgyből kiérve balra Abaújszántót érhetjük el - ezt a tipikus torzóban maradt városkát (fürdőt és hangulatos utcácskák). Ha a kereszteződésben egyenesen megyünk tovább, Abaújkérre érünk, ahol egy kisebb kúria és egy nagyobb kastélyt találunk. Ha jobbra indulunk, a boldogkőújfalusi kőtenger érintésével Boldogkőváraljára, illetve Árkára érhetünk. A váraljai vár (turistaszálló üzemel benne) illetve a gyönyörű parkban álló kastély a szubalpin klímájú falu fő látnivalója. Az arkai völgyben egy félbehagyott kőbánya után csodálatos kis patakkal átszelt völgy tárul a szemünk elé. (Kempingezésre is alkalmas). Továbbindulva Vizsoly felé (Károli, Vizsolyi biblia, református templom, parasztbarokk magtár), majd Vilmány falun át Hejcére tartunk. Ez a közvetlenül a hegy alatt fekvő kis falu igen csendes, kihalófélben levő. A faluban magán szálloda és kemping üzemel! Régi kastélyában (szép kápolna és park van hozzá, idős apácák szociális otthona). A faluból nagyszerű gyalogtúrákat lehet tenni például a Szent György hegyre. Visszatérve a Hidasnémetibe vezető országútra le lehet térni többször is a Hernád völgyébe, hiszen az út ott kanyarog. Elsőrangú fürdő és horgászhelyek, kempingezési lehetőség is van Hernádcéce határában. Az úton Göncruszka után (Barát dűlőben kolostorrom) Göncre érünk. Sajátos felvidéki hangulat csap meg bennünket! A szép Pálffy-kastély és a huszita házak mellett a városkában magánházaknál is rengeteg régi, díszes cserépkályha látható. A városka páratlanul szép fekvésű, dombokra, erdőbe felfutó házaival. Kellemes fürdője van. A Telkibánya felé vezető országútból nyílik a gazdag növényvilágú potácsi völgy, ahonnan hamar el lehet érni a hatalmas méretű (és helyre nem állított) pálos kolostorromot. Évszázados platánfák övezik. Gyönyörű erdei-hegyi túra az Amadék várromjának felkeresése. Göncről visszafelé elérhetünk Hidasnémetibe. Ugyanezen útról Észak felé haladva először az ősi Abaújvárat (várrom és templom) majd Kékedet érjük el. A faluban Mátyás egykori vadászkastélya és hideg vizű fürdő található. Innen az út visszafelé tart: Telkibánya - Füzér - Füzérradvány (bánya, vár, kastély, arborétum), Széphalom (Kazinczy), Pálháza, Sátoraljaújhely. E rész már az ismert kirándulóhelyekhez tartozik. Visszafelé érdemes a következő úton jönni: a Bodrogköz északi részén, Pácínon át (megejtő szépségű várkastély), majd Cigánd-Dombrád között átkelni a Tiszán a romantikus ponton-hídon. Kisvárdán érdemes megnézni a szépen helyreállított várat és a hangulatos kisvárost, Vaján a szépen helyreállított Vay Ádám kastélyt és múzeumot, a túristvándi vízimalmot csodálatos környezetével a Túr ágaival. A Tiszának ez a szakasza főleg a Szamos beömlése felett igen tiszta és még hegyi jellege van a folyónak. Partján számos helyen remek szabadstrandok vannak. Kisar, Tivadar, Tiszabecs. Lassan mélyülő, kellemes vízzel igazi enyhelyek. Végül hazafelé érdemes Nyírbátorban megállni és megnézni templomát, S az egyedülálló bátorligeti őslápot. Hajdúsámson érintésével érünk vissza Debrecenbe. DR. EMBER ISTVÁN Debrecen Zempléni barangolás uTRZfisi mnonzm 19 Tourinformteríték A hónap kérdése: Hol van NoA szőlője Magyarországon 7 Válasz: Istenmezején, Heves megyében. A földtani érdekességként számontartott homokkő-képződmény egyben kilátó is, ahonnan szép panoráma nyílik a környékre, amely gazdag földtani ritkaságokban. Egerbaktán, Egeren, Demjén községekben találjuk az ún. „kaptárköveket", amelyek kúp alakú tufa-képződmények a kis fülkéket minden bizonnyal méhészkedés céljára használták régmúlt idők emberei. A siroki vár szomszédságában három érdekes alakú szikla vonja magára az utazó figyelmét: Barát, Apáca és Törökasztal néven ismerik őket a helybéliek. A Honti szakadék lépcsőzetes szurdokvölgyében a tengeri üledékes kőzeteket figyelhetjük meg. A Salgótarján közelében lévő Kishartyánban találjuk azt a homokkő-barlangot, ahol a középkorban remeték éltek. Szépségével és különleges formáival nagyon sok látogatót vonz. Nógrádszakálon a Páris patak völgye egy vadszakadék-jellegű vízmosás, ahol ritka szépségű növény-lenyomatok és kőzetek találhatók a 80 m magas falak tövében. A Sámsonházán lévő Buda-hegy különleges ásványi anyagok együttese. Salgótarjánban a Szilváskő tetején több hasadék, omladék és bazaltömlés teszi változatossá a felszínt. A hegy tetejéről szép kilátás nyílik Csehszlovákia felé. Ugyanitt a Baglyasi bazalttömb egy meredek falu bazaltkúp, amely szép kirándulások célpontja lehet. Salgótarjántól keletre, több mint 500 méteres magasságban emelkedik a Hurka-Pécskő bazaltkúp, ahol egy 30 méteres bazaltoszlop is található, amelynek tetejéről páratlan a kilátás a városra és a közeli Salgó várára. Szilaspagonyban is találunk egy bazaltkúpot, amelynek belsejében egy 12 m hosszú, 5-6 m széles üreget képzett ki az itt feltört gáz. Ez a Kiskő-sziklaüreg. A Mecsek hegységben több helyen tör fel még ma is a karsztvíz: a legbővebben az orfűi Vízfőforrásból, amelynek közelében van a Sárkány-szakadék, amelyet évmilliók munkája alakított ki kanyonszerűvé. Ugyancsak Orfűn van egy időszakosan működő kvarcforrás, amelyet Sárkánykútnak neveztek el. A szikla mélyéből feltörő víz 5—15 percig látható egy-egy kitörés alkalmával. A földtani érdekességek látogathatóságáról, a megközelítés lehetőségeiről a TOURINFORM ad bővebb felvilágosítást a 179-800-as telefonszámon.