Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
UTHZASI maGAZin I3 kívánja a kornak és az embereknek, amit megelevenítenek. Néprajzosi szinten ismerik az indiánok mindennapi életét, használati tárgyait. Nagy türelemmel a hosszú téli estéken hímezték ki apró üveggyöngyökkel ruhájukat, varrták meg mokasszinjukat, fűzték a tollakat fejdíszeikbe, így válhatott a romantikus táborozásból az évek során az, ami ma: kézügyességet és gondolatokat egyaránt fejlesztő, ismereteket gyarapító, elmélyültséget és kitartást igénylő, évekre programot adó kellemes időtöltéssé. Az ország eldugott zugában ők félszázan megteremtették álomországukat, felépítették vágyaik birodalmát, amely minden évben két hétre csak az övék. (Lehet utánozni őket!) Tourinform teríték A hónap kérdése: Van-e az országban működői vízimalom ? Válasz: Legalább féltucat helyen. Az országot járva néhány helyen még találunk olyan műemlék-malmokat, amelyeket működés közben is megfigyelhetünk. A Balatonnál, Aszófőtől 1 km-re, Örvényesen, a vízimalom nagy fakerekét a Pécsely patak vize hajtja. Ez amolyan mintamalom, ahol a turisták kedvéért mindent a XVIII. századi állapotnak megfelelően állítottak helyre. S hogy a malomzúgáson kívül más élményt is magával vigyen a látogató, arról Molnár Antal molnármester gondoskodik, aki 22 éve nem fogyó lelkesedéssel ismerteti a kis molnárszobában berendezett néprajzi gyűjtemény sok gondossággal és szeretettel gyűjtött, féltett darabjait. A népi műemlékekben igen gazdag Szabolcs-Szatmár megyében, impozáns méreteivel lep meg a túristvándi vízimalom. Különleges élmény, amikor a nagy sodrású „kis Túr" vize meghajtja a hatalmas vízikereket. A Börzsöny hegyei közt barangolva juthatunk el Nagybörzsönybe, amelyet a középkorban az aranybányászat tett gazdaggá. Vízimalmát a falu közepén, a Börzsöny patak partján találjuk. Körülötte zajlanak a májusi Nagybörzsöny Napok eseményei, amikor a vízimalmot a vendégek tiszteletére megdolgoztatják". Mosonmagyaróvár ma is őrzi víziváros-jellegét. A Lajta folyó vize régen malmokat hajtott itt. Egyiküket, a XVIII. század közepén épült régi városi malmot, a Városkapu téren ma is megtalálhatjuk. Az Alföld képéhez régen hozzá tartoztak a szélmalmok. Ma már csak néhány helyen: Kiskunfélegyházán (Vöröshadsereg útja 9.), Kiskunhegyesen, Kengyelben (Bagi-major), Karcagon (Vágóhíd utca), Kunhalason (Kölcsey és Linhard utca sarok) és Kiskundorozsmán leljük meg őket. A Dunántúlon ritka szélmalmok közül Tésen kettő is fennmaradt - a Táncsics Mihály utca 17. szám alatti még ma is működik. Népi műemlékeink sorában említésre méltók még a szárazmalmok, amelyekben valamikor lóerővel őrölték a magot. Ránk maradt emléke ennek a malomtípusnak a tarpai, vagy a szarvasi szárazmalom. Az utóbbit 1836-ban építették és egyike a legépebben megmaradt ilyen jellegű épületeknek hazánkban. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba Vámosorosziból került a szárazmalom. Mindig nagy érdeklődés kíséri az „őrlési bemutatókat", amelyeket nyári vasárnapokon itt rendeznek. A malmok nyitvatartásáról, a látogatás feltételeiről a TOURINFORM a 179-800-as telefonszámon ad felvilágosítást. HALASY-NAGY ENDRE A felvételeket a szerző és ifj. Novotta Ferenc készítette