Utazási Magazin, 1985 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1985-03-01 / 3. szám
utazási műGRzm 3 Az idegenforgalmi propagandáról 1984—85-ben a magyar idegenforgalomnak a propagandára fordítható kerete nem nőtt, a nyomdai és papírköltségek viszont tovább emelkedtek ... Rangsorolni kellett a feladatokat, s döntenünk kellett, mi az, ami propaganda tevékenységünkből elhagyható... Sajnáljuk, hogy az Utazási Magazintól el kell búcsúznunk, több más kiadvánnyal együtt... - Kérem, vázolja fel, hol tart ma a magyar idegenforgalom ? - A felszabadulás után hosszú ideig csak a belföldi turizmusról, azon belül is csupán a szociálturizmusról beszélhettünk. Az új állam egyik első intézkedése volt, hogy a lakosság üdülési jogáról is intézkedjék. 1949-ben már 85 ezren vettek részt a szociálturizmusbar. A nemzetközi turizmusba a hatvanas évek elején kapcsolódtunk be, amikor a szocialista országokkal vízummentességben állapodtunk meg. Ekkor kezdtünk nyugatra utazni. Ebben a periódusban a nemzetközi idegenforgalom került a figyelem középpontjába, azért is, mert hallatlanul látványosan fejlődött. 1966- ban már 3 millió külföldi látogatónk volt és 953 ezer magyar utazott külföldre. Az ezt követő évtizedben a dinamikus fejlődés nem torpant meg: 1977-ben már 12,5 millióan jöttek hozzánk és 4,68 millió magyar látogatott külföldre. A belföldi turizmus is szárnyra kapott: az ott töltött idő az 1966. évi 75 millió napról 1977-re közel 150 millió napra nőtt. A lakosság idegenforgalmi kiadása 1966-ban 8 milliárd forint, 1977-ben már 20 milliárd forint volt. Ezek a számok azt mutatják, hogy a turizmus életünk részévé vált. Ebben az időszakban a lakosság mintegy kétharmada utazott évente lakhelyéről távolra üdülni, pihenni, kikapcsolódni, kulturálódni. Szükségessé vált tehát, hogy gondoskodjunk a lakosság megfelelő idegenforgalmi tájékoztatásáról, praktikus információkkal lássuk el, s erősítsük idegenforgalmi szemléletét, úgy is mint házigazdának, úgy is mint turistának. Ez a szándék hozta létre kilenc esztendeje az Utazási Magazint is, legyen a magyar turisták tájékoztatásának egyik szócsöve. - Miként töltötte be feladatát a lap az elmúlt közel egy évtizedben ? - Az Utazási Magazin törzsközönsége bizonyára emlékszik a kezdetekre. Először negyedévenként, évszakonként jelent meg, szép papíron, színes oldalakkal. Igényesen szerkesztett színes képes magazin volt, amely a tájékoztatáson túl nevelte az olvasóközönséget, szemet adott az utazáshoz, felvilágosított arról, hogyan utazzunk, mit keressünk, mit nézzünk itthon és külföldön. Az idegenforgalom fejlődésének tükreként felhívta a figyelmet az új utazási formákra. Kivette részét a falusi turizmus népszerűsítéséből, bevezetéséből, a hobbiturizmus támogatásából, a lovas-, horgász-, vadász-, kulturális- és gyógyturizmus lehetőségeinek ismertetéséből. Foglalkozott az idegenforgalom belső kérdéseivel, s ami talán a legfontosabb volt, kapcsolatot biztosított az olvasók, a turisták és az őket szolgáló utazási szervezetek között. Sajnos a lap előállítása a papír és nyomdai árak emelkedésével egyre nagyobb terhet rótt az Országos Idegenforgalmi Hivatalra. Ezért 1983 januárjától olcsóbb papírra kellett nyomni a lapot, megszűntek a színes oldalak. A szépség hiányát gyakoribb, havi megjelenéssel igyekeztünk pótolni. Az 1984-es adatok elemzése azt mutatja, az idegenforgalmi információkat immár nem egyértelműen egyetlen laptól kapja a közönség, ezért nem is vásárolják meg az Utazási Magazint annyian, mint korábban. A rádió, a sajtó az utóbbi években a turizmus mellé állt. A napi sajtó rendszeresen közöl idegenforgalmi híreket, információkat, cikkeket, a rádió és a televízió is népgazdasági súlyának, jelentőségének megfelelően foglalkozik az idegenforgalom kérdéseivel. A Tourinform 179-800-as telefonszámát már az egész ország ismeri, a szükséges információkat sok ezren ezen a számon „szerzik be". A lap megszűntével tehát a magyar lakosság idegenforgalmi tájékoztatása nem szenved csorbát. - A turizmusban az elmúlt években korszakváltás következett be. Hogyan jellemezné ezt ? - Ennek főbb mozzanatai: az országos gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően módosítottuk az idegenforgalmi politikát. Kiemelt szerepet kapott a turizmus az ország külgazdasági egyensúlyának javításában, elsősorban konvertibilis relációban, hiszen az idegenforgalmi egyenleg aktív. Ugyanakkor a hetvenes évek végére a kereslet további dinamizmusa és fejlesztési forrásainak elégtelensége folytán az idegenforgalom egyensúlya felbomlott, egyre több negatív jelenség kísérte a nemzetközi turizmust. Az 1978-as 17 milliós utasszám erős áru- és valutaspekulációval járt együtt, no meg túlzott zsúfoltsággal, kielégítetlen igényekkel. Ekkor született meg az a fejlesztési koncepció, amely a gazdaságpolitikai célok elérésével párhuzamosan harmonikusabb fejlődést tűzött ki célul, és a minőségi turizmusra tette a hangsúlyt. A kínálat fejlesztése és a kereslet tervszerű keretek közt való tartása eszközül szolgált a célok eléréséhez. Osztrák hitelkonstrukcióval egészültek ki a hazai fejlesztési források, sőt a lakossági forrásokat is fokozottan bevonták a fejlesztésbe. Számos utazási iroda alakult, az egész szakmai munka színvonalasabbá vált. Ez együttjárt a propagandamunka megújításával? - A turizmusban a kereslet és a kínálat közti egyetlen összekötő kapocs a propaganda, azt is új alapokra helyeztük az eszközök szélesítésével, a minőség javításával, a nemzeti és a vállalati propaganda összefogásával. Ennek eredménye a forgalomban is megmutatkozik: 1980-ban 14 millió külföldi látogatott hazánkba, ugyanennyit tervezünk 1985-re is. A külföldi turisták tartózkodási ideje (68 millió éjszaka) is szinten marad, ám az idegenforgalmi bevételek az 1980. évi 10 milliárd forintról 1985-re 24 milliárd forintra nőnek. A konvertibilis relációjú bevételek az 1980-as 180 millió dollárról 1985-re várhatóan 280 millió dollárra emelkednek. Ugyanebben az időszakban a magyarok kiutazása 5,16 millióról közel 6 millióra nő. A magyar turisták devizakiadása pedig 4,2 milliárd forintról 8,6 milliárd forintra szökik. - A belföldi turizmus viszont stagnál... - Az elmúlt öt év alatt nem nőtt. A kirándulóforgalommal együtt a magyarok 170 millió éjszakát töltöttek el 1980-ban otthonukon kívül, ebből 35 millió éjszakát külföldön. 1985-re körülbelül ugyanennyit várunk: összesen mintegy 180 millió éjszakával számolunk, a külföldi éjszakák száma azonban valószínűleg csökken, körülbelül 28 millió éjszakára. Némileg nő a szociálturizmusban részt vevők tartózkodási ideje: 12,7 millióról 15 millióra. Az ifjúsági szálláshelyek forgalma 4,1 millióról 4,5 millió éjszakára, a kirándulóforgalom 60-ról 70 millióra emelkedik. Általában azt mondhatjuk, hogy a belföldi turizmus úgy alakult, ahogy a gazdasági helyzet illetve a lakosság életszínvonala. Új ötéves terv előtt állunk. Mi várható a jövőben az idegenforgalom alakulásában? - A gazdaságpolitikai célok változatlanok. Az ország, ezen belül a magyar idegenforgalom image-a általában jó. Lehetőség van rá, hogy tovább fejlesszük a turizmust, népszerűbbé váltunk a szocialista és a nyugati országokban is. Az előrelépés természetesen döntően a fejlesztési lehetőségektől függ. Hangsúlyozni szeretném, hogy még nem futotta ki a magyar idegenforgalom a „formáját". Eddig mindig jóval a kereslet után kullogtunk, a következő időszakban kívánatos lenne jobban egy ütemben haladni vele. Sok még a bepótolni való is, nagyarányú rekonstrukcióra van szükség, növelni kellene a középkategóriájú szállodák számát Budapesten és a Dunántúlon. Ez utóbbival például meg lehetne fogni a 1,5 milliónyi osztrák kiránduló egy részét egyegy éjszakára. Fejleszteni szeretnénk az eddig igencsak szerény lovas-, horgász-, vadászturizmust és a gyógyturizmust. Ehhez szükség van a fejlesztés mellett a fokozott piaci munkára is. Fontos, hogy pontosan lássuk: a turizmus az a szektor, amely épp a mi speciális adottságaink folytán és hatékonyan segíthet a külgazdasági egyensúlyunk javításában. Ezért az idegenforgalmi alap felosztásánál a prioritást a fejlesztési kérdések kapták. - Mire helyezik a hangsúlyt a propagandamunkában ? - A nemzeti propagandára fordítható keretünk nem nőtt, idén is 110 millió forint. Ebből kell finanszíroznunk az összes idegennyelvű prospektust, plakátot, az idegenforgalmi kiállításokon való részvételt, az információs tevékenységet, a propagandafilmek készítését, a külföldi újságírók meghívását, az idegenforgalmi lapokat. Az alapfunkciókat ellátó propagandaeszközöket nem nélkülözhetjük. Ami ezek fölött van, attól meg kell válnunk, így került sor számos külföldre szóló tematikus kiadvány leállítására, s így lett „áldozat" az Utazási Magazin is. A meglévő keretből nincs rá pénz. A lap által ellátott terület az, ahol a lakosság nincs alultájékoztatva. Gondoskodni igyekszünk természetesen arról, hogy ami erénye volt az Utazási Magazinnak, azt vegyék át az egyéb sajtóorgánumok. Sajnáljuk a lapot, tudjuk, hogy sok olvasó is szerette. Épp rájuk gondolva határoztuk el, hogy a lap megszűnésének teljes hátteréről tájékoztassuk őket. Az alapvető kérdés az, hogy az utazási lehetőségek nem csökkennek. Az egész magyar gazdaság szempontjait kell képviselnünk, s ezért fájó döntéseket is hoznunk kell. Ám ha pár év múlva jobb munkánk eredményeként gazdasági helyzetünk megengedi, talán ismét felmerülhet, hogy legyen egy Utazási Magazin ... - Olvasóink nevében is köszönjük a tájékoztatást. GULAY ISTVÁN Interjú Lengyel Mártonnal, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjével