Útközben, 1987 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám

mai tisztították meg a fegyvereket, és vitték a lakásukra. (Ebben az idő­­ben a munkásőrök a teljes felszerelést és fegyverzetet a lakásukon tá­rolták.) A kiképzések kezdetben hetenként, rendszerint szombaton délutánon­ként voltak. Szinte kivétel nélkül megjelentek ilyenkor a pártszervek, az üzemek vezetői is. A kiképzés még kezdetleges volt. Nem rendelkeztek egységes kiképzési programmal, szabályzatokkal, utasításokkal, de a fog­­la­lkozások levezetését segítette a honvédségtől kapott szabályzatok alkal­mazása. Ünnepélyes eskütétel és zászlóadományozás 1957. június 23-án volt a barcsi sportpályán. NAGYATÁD Nagyatádon az ellenforradalmárok fogságából kiszabadult el­ttársaik, va­lamint más elírhű munkások kezdeményezésére, az MSZMP járási intéző­bizottság támogatásával, megkezdődött a mu­n­kásőregység szervezése. A cérnagyártól, a Nagybarátiti Állami Gazdaságból, a gépállomásról, a községi és járási tanácsból 28—30 fő jelentkezett önként munkásőrnek, aláírva a belépési nyilatkozatot, valamint az eskü szövegét. Alapító mun­kásőrök voltak: Voltig Lajos, Mátyás János, Nagy Pál, Tibold János, Ko­vács Ferenc, Simon Lajos, Seres László, Kustos József, Wittzmann József, Tratnyik István, Perényi Miklós, Fodor Gyula, Kovács István, Szakos Fe­renc, Koczka M­ihály, id. Tamás Lajos, ifj. Tamás Lajos, Sabján György, Nyári Ferenc, Nyögéni Antal, Pál József, Hantosi István, Hadi József, Dor­­csi Sándor, Balogh János, Csifkovits Dénes. Az alapítók között találjuk Kovács István elvtársat is, aki éppen csak letette a fegyvert a Magyar Rádió védelmében, de az első hívó szóra jelentkezett újból a néphatalom szolgálatára, s mind a mai napig egységünk megbecsült tagja. Az egység parancsnoka Marosi (Meiszterics) József főhadnagy lett, aki nyugdíjba vonulásáig egységünk parancsnoka volt. Az egység Tóth Lajos 1919-es mártír nevét ve­tte fel. Csurgón a járási pártbizottság ideiglenes intézőbizottság támogatásával szervezték a munkásőrséget a dolgozók. A csurgói mun­kásőrszakasz ala­pítói: Nagy Árpád, Keszerice János, Kovács Sándor, Bútor József, Cseh Jenő, Gorjén Gyula, Kálmán László, Márfi István, Horváth György, Szo­kn­a Károly, Szabó György, Pintér József, Zsiflbrek Ferenc, Brobecz Alajos. A szakasz parancsnoka Pallag András lett. Később, a századdá való fel­­fejlődéskor Metesi Imre vette át e tisztet. Az egység névadója Farkas Já­nos, 1919-es mártír lett. Marosi József egységparancsnok az MSZMP Járási Intéző Bizottságá­nak 1957. május 27-én megtartott ülésén azt jelentette, hogy egységünk az esküt március 11-én letette. Az egység megalakulásakor a munkásőrök­nek egyenruhájuk nem volt, esküjükhöz hűeni mégis vállalták a járőrszol­gálatot — a rendőrséggel karöltve —, foiztosították a rendet és a nyugal­mat. Először egyszerű vászonnadrágot, vászonszárú csizmát és sapkát kap­tak. A hiányos felszerelés ellenére feladatokat elhivatottságtól áthatva lát­ták el. Mi sem­­jellemzőbb erre, mint az, hogy naponta megjelentek — szolgálati parancs nélkül — a pártbizottságon, ahol az egység vezetése tar­tózkodott. A munkásőrök fegyverzete — igazodván a lövész szakaszokhoz — TT-pisztoly, dobtáras géppisztoly, karabély és géppuska volt.

Next