Útközben, 1987 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 1. szám
mai tisztították meg a fegyvereket, és vitték a lakásukra. (Ebben az időben a munkásőrök a teljes felszerelést és fegyverzetet a lakásukon tárolták.) A kiképzések kezdetben hetenként, rendszerint szombaton délutánonként voltak. Szinte kivétel nélkül megjelentek ilyenkor a pártszervek, az üzemek vezetői is. A kiképzés még kezdetleges volt. Nem rendelkeztek egységes kiképzési programmal, szabályzatokkal, utasításokkal, de a foglalkozások levezetését segítette a honvédségtől kapott szabályzatok alkalmazása. Ünnepélyes eskütétel és zászlóadományozás 1957. június 23-án volt a barcsi sportpályán. NAGYATÁD Nagyatádon az ellenforradalmárok fogságából kiszabadult elttársaik, valamint más elírhű munkások kezdeményezésére, az MSZMP járási intézőbizottság támogatásával, megkezdődött a munkásőregység szervezése. A cérnagyártól, a Nagybarátiti Állami Gazdaságból, a gépállomásról, a községi és járási tanácsból 28—30 fő jelentkezett önként munkásőrnek, aláírva a belépési nyilatkozatot, valamint az eskü szövegét. Alapító munkásőrök voltak: Voltig Lajos, Mátyás János, Nagy Pál, Tibold János, Kovács Ferenc, Simon Lajos, Seres László, Kustos József, Wittzmann József, Tratnyik István, Perényi Miklós, Fodor Gyula, Kovács István, Szakos Ferenc, Koczka Mihály, id. Tamás Lajos, ifj. Tamás Lajos, Sabján György, Nyári Ferenc, Nyögéni Antal, Pál József, Hantosi István, Hadi József, Dorcsi Sándor, Balogh János, Csifkovits Dénes. Az alapítók között találjuk Kovács István elvtársat is, aki éppen csak letette a fegyvert a Magyar Rádió védelmében, de az első hívó szóra jelentkezett újból a néphatalom szolgálatára, s mind a mai napig egységünk megbecsült tagja. Az egység parancsnoka Marosi (Meiszterics) József főhadnagy lett, aki nyugdíjba vonulásáig egységünk parancsnoka volt. Az egység Tóth Lajos 1919-es mártír nevét vette fel. Csurgón a járási pártbizottság ideiglenes intézőbizottság támogatásával szervezték a munkásőrséget a dolgozók. A csurgói munkásőrszakasz alapítói: Nagy Árpád, Keszerice János, Kovács Sándor, Bútor József, Cseh Jenő, Gorjén Gyula, Kálmán László, Márfi István, Horváth György, Szokna Károly, Szabó György, Pintér József, Zsiflbrek Ferenc, Brobecz Alajos. A szakasz parancsnoka Pallag András lett. Később, a századdá való felfejlődéskor Metesi Imre vette át e tisztet. Az egység névadója Farkas János, 1919-es mártír lett. Marosi József egységparancsnok az MSZMP Járási Intéző Bizottságának 1957. május 27-én megtartott ülésén azt jelentette, hogy egységünk az esküt március 11-én letette. Az egység megalakulásakor a munkásőröknek egyenruhájuk nem volt, esküjükhöz hűeni mégis vállalták a járőrszolgálatot — a rendőrséggel karöltve —, foiztosították a rendet és a nyugalmat. Először egyszerű vászonnadrágot, vászonszárú csizmát és sapkát kaptak. A hiányos felszerelés ellenére feladatokat elhivatottságtól áthatva látták el. Mi semjellemzőbb erre, mint az, hogy naponta megjelentek — szolgálati parancs nélkül — a pártbizottságon, ahol az egység vezetése tartózkodott. A munkásőrök fegyverzete — igazodván a lövész szakaszokhoz — TT-pisztoly, dobtáras géppisztoly, karabély és géppuska volt.