Úttörővezető, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Megbukom még három vizsgán, mindhiába mondom. Nem érti meg soha senki, hogy lehet ez gondom ... (hisz) Oly egyszerű ... (A dalt a szerzők a KISZ Központi Művészegyüttes Úttörőcsoportjának írták.) JÁTÉKVEZETŐ: Az idegen szavak magyarral helyettesítésén sok neves nyelvművelőnk fáradozott. Lássunk egy vidám példát! Gór — annyit jelent: hosszú, hát a nagyot ugró kengurut górugrány-mak akarták mondani. Ez nem honosodott meg, de számos szavunk egy-egy lelkes nyelvújító ötlete nyomán terjedt el! Gondolnátok-e, hogy a hangszer szót Csokonai Vitéz Mihály, a szabály és nagyszerű szavakat Vörösmarty Mihály, a keresztkérdés szót Kossuth Lajos alkotta? Kazinczy Ferenc nyomán mintegy száz új szó vert gyökeret. GYŐZ A JOBB Mi a magyar megfelelője a sportban használatos szavaknak: dressz, start, finis, tribün? (Mez, rajt, hajrá, lelátó) NEM MINDEGY! A magyar nyelv nagyon gazdag — egy művelt felnőtt csaknem ötvenezer szót ismer —, ha egy gondolatot pontosan, szépen akarunk kifejezni, a rokonértelmű szavak halmazából válogathatunk. A rokonszaivak útvesztőt jelentenek a nyelvünkkel ismerkedő külföldiek számára, csak azok igazodnak el benne, akiknek „édes anyanyelvük”. Nem mindegy: eb vagy kutya — bár a szólás szerint „eb vagy kutya” — egyre megy. Nem mindegy: húzni vagy vonni! Néhány példa: ebzárlat nem kutyazárlat, eleb nem ölkutya, s nem ebbajom,hanem kutyabajom van, ha jól érzem magam. Levonom a tanulságot, nem lehúzom, lehúzom a párnahuzatot, nem levonom, nem vehető fenyegetésnek, hogy „bevonok egyet” szemben a „behúzok egyet” kijelentéssel. Keressetek ilyen eltéréseket a szavak értelmezésében a vetni-ültetni, nyesni-vágni, ütni-sújtani szópároknál! TÁJSZAVAK Tudnátok-e, mit árulnak a piacon, ha az árusok marokot, pityókát, piszkét, szotyolát kiáltanának? Biztosan nem sokan tudnák, hát megmondom: ez sárgarépát, krumplit, egrest és — ezt talán csak tudja mindenki — napraforgómagot jelent. Tájszavak ezek, nem is egyformán mondják őket az ország különböző tájain. Tegyünk hát egy vidám utazást keresztül-kasul hazánk térképén! 1. VERSMONDÓ (a 2., 3. és 4. VERSMONDÓ-val szemben áll fel): Elindultunk! 2. VERSMONDÓ: Batátára malátáért, Galántára palántáért, Rabházra paprikáért, Soroksárra salátáért, Macsoládra — kocsonyáért, Kocsonyádra — mazsoláért, Cserenyécsre cseresznyéért, Szerencs Érre szerencséért. 1. VERSMONDÓ: Mit csináltunk? 3. VERSMONDÓ: Hévízen — vacogtunk, Szomoródon — kacagtunk, Árnyékoson — napoztunk, Koplallón — jóllaktunk, Éberlakon — álmodtunk. Tolcsván tocsogtunk, Potyondon potyogtunk, Szikszón szikkadtunk, Csukódon csuklottunk. Lepénden lepént ettünk, Legénden legénkedtünk, Nyíratádon — bolondoztunk, Bolondócon — nyilatkoztunk. 3. VERSMONDÓ: Be is értünk: 1. VERSMONDÓ: Verebesre — seregestül, Seregedre — verebestül, Fenekesre fenekestül, Csolnakosra csolnakon, Lovasszirtre jó lovon, Szombathelyre szombaton. Hangosvölgybe — daltalan, Dalos-Zugiba hangtalan, Zajgóvárra zajtalan. Szomjúhelyre szomjasan, Gyopárosra párosán, Boldogkőre, Bársonyosra Bársonyban és boldogan. 4. VERSMONDÓ: Az ősi foglalkozások elnevezései sem közismertek. Lássuk, ti hányat ismertek közülük? A válaszokat rejtvényszelvényen fogjátok megadni. A három közül a helyes válasz sorszámát írjátok be — azaz 1, 2 vagy 3. Tehát mit jelentenek ezek a régi mesterségnevek: 25