Úttörővezető, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Megbukom még három vizsgán, mindhiába mondom. Nem érti meg soha senki, hogy lehet ez gondom ... (hisz) Oly egyszerű ... (A dalt a szerzők a KISZ Központi Mű­vészegyüttes Úttörőcsoportjának írták.) JÁTÉKVEZETŐ: Az idegen szavak magyarral helyettesíté­sén sok neves nyelvművelőnk fáradozott. Lássunk egy vidám példát! Gór — an­­­nyit jelent: hosszú, hát a nagyot ugró kengurut górugrány-mak akarták monda­ni. Ez nem honosodott meg, de számos szavunk egy-egy lelkes nyelvújító ötlete nyomán terjedt el! Gondolnátok-e, hogy a hangszer szót Csokonai Vitéz Mihály, a szabály és nagyszerű szavakat Vörösmar­ty Mihály, a keresztkérdés szót Kossuth Lajos alkotta? Kazinczy Ferenc nyomán mintegy száz új szó vert gyökeret. GYŐZ A JOBB Mi a magyar megfelelője a sportban hasz­nálatos szavaknak: dressz, start, finis, tribün? (Mez, rajt, hajrá, lelátó) NEM MINDEGY! A magyar nyelv nagyon gazdag — egy művelt felnőtt csaknem ötvenezer szót ismer —, ha egy gondolatot pontosan, szé­pen akarunk kifejezni, a rokonértelmű szavak halmazából válogathatunk. A ro­­konszaivak útvesztőt jelentenek a nyel­vünkkel ismerkedő külföldiek számára, csak azok igazodnak el benne, akiknek „édes anyanyelvük”. Nem mindegy: eb vagy kutya — bár a szólás szerint „eb vagy kutya” — egyre megy. Nem mindegy: húzni vagy vonni! Néhány példa: ebzárlat nem kutyazárlat, eleb nem ölkutya, s nem ebbajom,­­hanem kutyabajom van, ha jól érzem magam. Levonom a tanulságot, nem lehúzom, le­húzom a párnahuzatot, nem levonom, nem vehető fenyegetésnek, hogy „bevo­nok egyet” szemben a „behúzok egyet” kijelentéssel. Keressetek ilyen eltéréseket a szavak értelmezésében a vetni-ültetni, nyesni-vágni, ütni-sújtani szópároknál! TÁJSZAVAK Tudnátok-e, mit árulnak a piacon, ha az árusok marokot, pityókát, piszkét, szo­­tyolát kiáltanának? Biztosan nem sokan tudnák, hát megmondom: ez sárgarépát, krumplit, egrest és — ezt talán csak tud­ja mindenki — napraforgómagot jelent. Tájszavak ezek, nem is egyformán mond­ják őket az ország különböző tájain. Tegyünk hát egy vidám utazást keresz­­tül-kasul hazánk térképén! 1. VERSMONDÓ (a 2., 3. és 4. VERS­­MONDÓ-val szemben áll fel): Elindultunk! 2. VERSMONDÓ: Batátára malátáért, Galántára palántáért, Rabh­ázra paprikáért, Soroksárra salátáért, Macsoládra — kocsonyáért, Kocsonyádra — mazsoláért, Cserenyécsre cseresznyéért, Szerencs­ Érre szerencséért. 1. VERSMONDÓ: Mit csináltunk? 3. VERSMONDÓ: Hévízen — vacogtunk, Szomoródon — kacagtunk, Árnyékoson — napoztunk, Koplallón — jóllaktunk, Éberlakon — álmodtunk. Tolcsván tocsogtunk, Potyondon potyogtunk, Szikszón szikkadtunk, Csukódon csuklottunk. Lepénden lepént ettünk, Legénden legénkedtünk, Nyíratádon — bolondoztunk, Bolondócon — nyilatkoztunk. 3. VERSMONDÓ: Be is értünk: 1. VERSMONDÓ: Verebesre — seregestül, Seregedre — verebestül, Fenekesre fenekestül, Csolnakosra csolnakon, Lovasszirtre jó lovon, Szombathelyre szombaton. Hangosvölgybe — daltalan, Dalos-Zugiba hangtalan, Zajgóvárra zajtalan. Szomjúhelyre szomjasan, Gyopárosra párosán, Boldogkőre, Bársonyosra Bársonyban és boldogan.­ 4. VERSMONDÓ: Az ősi foglalkozások elnevezései sem köz­ismertek. Lássuk, ti hányat ismertek kö­zülük? A válaszokat rejtvényszelvényen fogjátok megadni. A három közül a he­lyes válasz sorszámát írjátok be — azaz 1, 2 vagy 3. Tehát mit jelentenek ezek a régi mesterségnevek: 25

Next