Úttörővezető, 1983 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7-8. szám

sági díját, s fizessenek-e tagdíjat az úttö­rővezetők és a pártoló tagok, hanem az is: az esetleges növelésnél mi legyen a többlet­­bevétellel? Van, ahol a natpénztárakat jelö­lik meg, máshol a csapatközösség döntésé­re bíznák. Dunaújvárosban javasolják a tag­sági díj emelését, Komlón ellenzik. Békés­csaba egyik csapatában a kisdobosokét 3 Ft-ban, az úttörőkét 5 Ft-ban javasolják megállapítani. Máshol öt és tíz forintra gon­doltak. Debrecen Dobó Katica úttörőcsa­patában az úttörővezetők úgy tartják jónak a tagdíjfizetést, ahogy az jelenleg is van. Továbbításra várva Mint említettük, az úttörőcsapatok egy ré­sze konkrét választ is megfogalmazott az Or­szágos Tanács levelére. A miskolci 1331. számú Herman Ottó Úttörőcsapatban szövegezett válaszból idé­zünk: „1. Az egy osztály egy raj szervezeti for­mát helyesnek, célravezetőnek tartjuk. A mi iskolatípusunk gyermekanyaga, az órarend kizárja az érdeklődési köröknek megfelelő csoportosítást. 2. Nem tartjuk jó ötletnek az úttörőveze­tői tagdíj bevezetését, hiszen az úttörőveze­tés társadalmi munka, ami önmagában ál­dozat. 3. A tagdíjak felemelését elfogadjuk. Ja­vasoljuk, hogy az így befolyt plusz összeg­gel a rajpénztárak rendelkezzenek. 4. Szívesen igényelnénk a szülők segítsé­gét a szabadidős­ programok szervezésénél. Sajnos, iskolánkban kevés szülőre lehetne teljes biztonsággal rábízni gyermekcsoportot. Akik pedig biztosan szívesen csinálnák ezt, más munkába is ugyanolyan intenzitással kapcsolódnak be. Nem lehet őket túlterhel­ni." Valószínű, hogy sok-sok hasonló levelet, üzenetet, véleményeket és javaslatokat tar­talmazó feljegyzéseket fogalmaztak meg az értekezleteken. Ezek továbbítása elsősorban a küldöttek feladata lesz az ősszel kezdődő területi küldöttértekezleteken, s majd a de­cemberi tanácskozáson. Ahhoz azonban, hogy az országos konfe­rencián egységes kép rajzolódjék ki a gyer­mekszervezetről, szükség van a megelőző fórumok állásfoglalásaira. Szerkesztőségünk szívesen vállalkozik az úttörővezetők, úttörővezetői kollektívák vé­leményének, javaslatainak tolmácsolására. Várjuk híreiket, tudósításaikat, cikkeiket! Küldöttnek lenni Küldöttnek választottak a kerületi konferen­ciára. Ez a harmadik ilyen értekezlet, amin részt vesznek. Először ifivezetőként, később úttörőházi munkatársként, most pedig a 2411. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat vezetője­ként lettem küldött. Mindhárom úttörőveze­tői értekezletre más-más területet figyelve, annak felelősségét érezve, alaposan felké­szülve indultam. A csapatban az úttörővezetői értekezletet 1983. májusában tartottuk. Az előkészületek hónapokkal előbb megkezdődtek: a jelölő bizottság, a szavazatszedő bizottság, a leve­zető elnök megválasztásával, felkészítésével. A legfontosabb természetesen a beszámoló összeállítása vot. A csapatvezetőség tagjai­­ 1979-ig visszamenőleg­­ értékelték a sa­ját munkaterületüket. Az így kapott anya­gok alapján állítottuk össze beszámolónkat Szatmáry Lászlóval, a volt csapatvezetőnk­kel. Néhány gondolat a beszámolóból és az értekezleten elhangzottakból:­­ Tanulóink összetételét vizsgálva, hely­zetünk sajátos, mivel sporttagozatos iskola vagyunk, gyerekeink Budapest szinte egész területéről, sőt a környező településekről naponta utaznak tovább. A nem tagozatos osztályokba az iskola körzetében lakó gye­rekek járnak. — Iskolánk minden évfolyamában leg­alább 1 sporttagozatos osztály működik. A­UTTORÓVEZETŐK Vili. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA MISKOLC-1983 6

Next