Úttörővezető, 1984 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján, március 21-én másfél millió kisdobos, úttörő, fiatal és felnőtt részvételével rendezte meg Riadó 1965-84 elnevezésű országos játékát a Magyar Úttörők Szövetsége. A nagyszabású akció tapasztalatairól adott tájékoztatót Haraszti István, az Úttörőszövetség Országos Tanácsának titkára, a riadó országos parancsnoka: - A riadójáték tanulságai minden szempontból megerősítették az Úttörővezetők Vili. országos konferenciáján megfogalmazott elgondolásokat. Az egységes cselekvést adó, egész napos program nagy élményt jelentett a gyerekeknek, elsősorban azért, mert a legtöbb i helyen önállóan játszhattak, oldhatták meg a feladatokat, s ehhez az önállósághoz megkapták a kellő segítséget. A riadó ugyancsak igazolta azt az elképzelést, hogy lehetséges és szükséges az úttörőmozgalom társadalmi bázisának szélesítése. A gyerekek lelkesedése, lendülete nemcsak a pedagógusokat ragadta magával, hanem a felnőtt-társadalom szinte minden rétegét megmozgatta. Az Országos Elnökség nevében megköszönöm mindazok segítségét, akik munkájukkal, részvételükkel hozzájárultak a riadó sikeréhez. A rendezvény nemcsak a forradalmár elődök iránti tisztelet kifejezésére és hazánk eredményeinek megismerésére adott lehetőséget, hanem jó alkalmat teremtett a gyerekek öntevékenységének erősítésére is. Ahol a riadóra a megelőző hetekben pedagógusok, úttörővezetők és gyerekek együtt készültek, ott ötletek, az akaraterőt és ügyességet egyaránt próbára tevő feladatok várták a gyerekeket. Békés városában például minden programot maguk a gyerekek szerveztek és készítettek elő. Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatói a rádiótechnikával segítették a kiadójátékban részt vevő úttörőket. Gyöngyösorosziban sárkányeregető versenyt rendeztek. Gödöllőn az 1544. számú Erkel Ferenc és a 196. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat testvér-úttörőcsapattá vált, közösen akadályversenyt rendeztek. Balatonsalmádiban a 749. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatban a riadójáték alkalmával kapták meg személyi igazolványukat a helyi általános iskola nyolcadik osztályos tanulói. Az 5577. számú Killián György Úttörőcsapat Kispesten a Tanácsköztársaság két mártírjának sírját kutatta fel a megadott információk alapján, s a környezet megszépítésével is gondoskodott arról, hogy a nyugvóhelyek méltóan emlékeztessék az utókort az egykori hősökre. A budapesti XXII. kerületi 3013. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat tagjai (Dózsa György úti iskola) üzemlátogatáson vettek részt, játékokat készítettek óvodásoknak, majd Csillebércre látogattak. Egész napi akciójukról délután tájékoztatták vendégüket, Farkas Bertalan űrhajós alezredest, a riadóparancsnokság egyik tiszteletbeli parancsnokát. Salgótarjánban bevonták egész napos munkájukba a Szőnyi Márton ejtőernyős partizáncsapat egyetlen élő tagját, Molnár István elvtársat. Várpalotán palackot ástak el a Tanácsköztársaság 70. évfordulóját ünneplő úttörőutódok számára. Este 6 órakor a kirándulások, a túrák végállomásánál mindenütt fáklyák lobbantak fel, és emléktüzek gyúltak a 65 éve kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság hőseinek tiszteletére. A gyerekek viselkedését fegyelem jellemezte, s ez is bizonyítja a hasonló romantikus játékok létjogosultságát. Természetesen nem jelenthetett volna hosszú időre szóló élményt a részvevőknek, ha a játék csupán egy napra korlátozódik. A Riadó 1965-84 egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy hetekre olyan értelmes feladatokat adott az úttörőcsapatoknak, amelyekkel a gyerekek azonosulni tudtak. Szerencsés volt a riadó időpontja abból a szempontból is, hogy ezekben a hónapokban készült mindenütt az úttörőcsapatok alkotmánya, s a jövő munkáját megalapozó dokumentumokban már hasznosítani lehet a játék tapasztalatait. Az akció napján az ország minden tájáról több száz telefon érkezett a riadóparancsnoksághoz: úttörők jelentették, hogy hol tartanak feladataik elvégzésében, mindannyian kérték, hogy máskor is, akár évenként részt vehessenek hasonló játékban. STUBER SÁNDOR