Úttörővezető, 1988 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
ÚTTÖRŐHÁZAK Út torok haza Gyömrőn szervezünk a hétközi diákotthon veszélyeztetett gyermekei számára. - Mit tart eddigi legnagyobb sikerüknek? - Tulajdonképpen csak a város öt iskolájával kéne foglalkoznunk, de mi állandó kapcsolatot tartunk fenn a tizenkét városkörnyéki iskolával is. Közösen szervezünk nekik anyanyelvi játékot, szavalóversenyt, városismereti vetélkedőt. Természetesen nálunk is működnek játékvárak, ezek számát szeretnénk bővíteni. A hétvégi játszóházaknak itt nincs nagy sikere, miután a Duna-parton a gyerekek más elfoglaltságot is találnak maguknak. Még elődöm indította be nyolc éve a Gyermekek hete elnevezésű programot, amelyet minden évben a gyermeknapot megelőző héten szervezünk meg. Akkora iránta az érdeklődés, hogy nem tudjuk abbahagyni. Egyébként közel háromszáz-ötszáz fiatal keres fel minket rendszeresen. - Milyen terveik vannak a jövőre nézve? - Kilenc éve költözött intézményünk ebbe a műemlék épületbe, amelynek állaga egyre jobban romlik, de nincs pénzünk a rendbetételére, fenntartási gondokkal küzdünk. A berendezést ki kellene cserélni, a technikai eszközöket fel kéne újítani. Még nem tudjuk, mi lesz, de egyelőre itt vagyunk és tervezünk. Az úttörőzenekar sikerén felbuzdulva szeretnénk a többi csoportunkat is bemutatni a közönségnek. Tervezzük az úttörőházi úttörőtanács újraszervezését, amelyben részt vennének az iskolák képviselői, akik hoznák-vinnék az információkat. És nem utolsósorban szeretnénk a szakkörös gyerekeket minél jobban bevonni a ház életébe. A paksi ifjúsági és úttörőház 1985-ben megkapta a Magyar Úttörők Szövetségének dicsérő oklevelét. MÁTÉ RÉKA Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Gyömrő úttörőtörténete szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy itt található a 2. számú II. Rákóczi Ferenc és a 7. számú Sinkovics Dezső Úttörőcsapat. A fáma szerint 1953-ban Micsurin állomás kezdte meg működését e településen, amely nem sokkal később Ságvári Endre nevét felvéve - úttörőházzá alakult, s a mai napig egyike Pest megye három úttörőházának. A Steinmetz kapitány úti épület utca felőli falán, a hivatalos névtábla mellett egy másik is található: Pest megyei Úttörőtörténeti Gyűjtemény. Az úttörőház udvara tágas, játékra, sportversenyre egyaránt alkalmas. Az épületben, a falakon a múltat és az előző évet, az úttörőnyarat idéző dekorációk láthatók. Három (egyenként alig fél osztály befogadására alkalmas) foglalkoztatóterme közül az elsőben a polcokon és a padlón könyvek garmada-e helyiség ideiglenes jelleggel a község gyermekkönyvtára. A második szobát a szakkörök számára rendezték be padokkal, játékokkal, s a harmadikban találhatók a megye úttörőtörténetének tárgyi emlékei, dokumentumai. A nagyteremben felállított pingpongasztalok állandó csábítói a szabadidejüket kötetlenül eltölteni vágyó gyerekeknek. E „birodalom” egy száz fő teljes ellátására kialakított káptalanfüredi táborhellyel egészül ki. Itt négy főfoglalkozású (igazgató, munkatárs, táborgondnok, takarító-hivatalsegéd) látja el nem kis munkával a működéshez szükséges tennivalókat. Az úttörőház éves költségvetése ötszáznyolcezer, a táboré egymillió kétszázezer forintot tesz ki. Közvetlen gazdálkodást nem végeznek, ez a nagyközségi GAMESZ dolga. Az intézmény fenntartója a nagyközségi tanács, míg a működtetést, vagyis a szakmai felügyeletet a monori és a megyei úttörőelnökségek látják el. Hagyományos tevékenységeik sorában első helyen a vezető- és a tisztségviselő-képzés szerepel. Az úttörőcsapatok évente visszatérő igénye az őrsvezetők, a krónikások, a sport- és túrafelelősök, valamint a nótafák felkészítése. Kisdobos-kisokos rendezvényeiken a kisdobos tisztségviselőket látják el szervezési tanácsokkal, programötletekkel. A felnőtteknek, elsősorban a pedagógus úttörővezetőknek módszertani tapasztalatcserét szerveznek. Szabadidős programjaik közül kiemelkednek a csapatnévadó-ünnepségek, s a természettudományos ismeretterjesztő előadás-sorozatok. Nagy sikerük van a kisdobosok körében szervezett játszóházaknak - némelyikben már az óvodáskorúak is meghívott vendégek... A hagyományőrzést, a lakóhelyhez kötődést három évet átfogó komplex helytörténeti versennyel segítik. (Ebben az esztendőben tartják a második fordulót.) A ház az igények szerint nyitott, diáksportkör megalakítását is tervezik. Munkájukban partnerre találtak a pedagógusokban, akik a csekély tiszteletdíj ellenére is - vállalják a szakvezetést, így sikerült becsalogatniuk a gyerekeket, akik ma már „csak úgy” bejárnak, s igénylik az úttörőház „szolgáltatásait”. Idei programkínálatukban tíz olyan szakkör meghirdetése szerepel, melynek szervezésére sem az iskoláknak, sem a művelődési háznak nincs lehetősége. Közösségi játékaikra (Barátunk a könyv, ...a sport, ...a muzsika, ...a képzőművészet, .. .a film) közvetlenül hívják meg a közösségeket, s vallják: még soha nem maradt el egyetlen ilyen rendezvényük sem az érdeklődés hiánya miatt. Sokféle próbálkozás jellemzi az úttörőmozgalom megyei kutatását, az úttörőtörténeti emlékek gyűjtését. Mire e sorok megjelennek, elmondható, hogy megnyugtatóan rendeződött a gyűjtemény kezelése, s maholnap minden érdeklődő számára hozzáférhető Pest megye mozgalomtörténeti gyűjteménye. H. T. 43