Utunk évkönyv, 1970
Színházi kislexikon
„A színész az író gondolatával sok álmatlan éjszakán át viaskodik . .. minden színésznek a képzeletében s lélekformáló műhelyében új alakot, új értéket, új külsőséget s új belső szépségeket kap a színpad hőse." Új korszak kezdődik Poór Lili alkotásában 1945 után. Megrázóan alakítja Gorkij Anyáját, majd a Jegor Bulicsov zárdafőnöknőjét, és felejthetetlen Vassza Zseleznovája. Ismét Katona és Shakespeare, új szerepek Jókai és Móricz darabjaiban, majd García Lorca tragédiájában (Bernarda Alba háza), rendkívüli erővel jelenik meg az új szocialista dráma úttörő alkotásaiban: Davidoglu és Lovinescu darabjaiban. Az első világháború éveiben, a kolozsvári filmművészet „aranykorában" igen sok film főszerepét játszotta. Filmjei közül fennmaradt a Vén bakancsos és fia a huszár s a vérbaj elleni küzdelem művészi filmje, a Világrém. Az 1945 utáni években a kolozsvári Színművészeti Intézet tanára. Tehetségek után kutat, műkedvelő csoportok működését, segíti, részt vesz a békebizottságok munkájában s rádióelőadásokat tart. Művészi érdemei elismeréséül a Román Népköztársaság népművésze címmel tüntetik ki. RÉTHELY ÖDÖN (1881-1951) Színészi pályáját 1908-ban kezdte operettbonvivánként Eperjesen. Kálmán Imre-, Lehár-, Jakobi-, Zerkovitz-operettekben aratja sikereit, de hamar a zenés népszínművek kedvencévé válik. Kolozsvárt 1915 nyarán lépett fel vendégként Jakobi Sybill című operettjének címszerepében. Sikere olyan nagy volt, hogy Janovics azonnal szerződtette a színház rendes tagjai közé. Éppen ilyen jelentős sikere lett a Falu rossza Göndör Sándora is. Réthely Ödön igen sokoldalú színésznek bizonyult. Előbb csak „beugrott" nagyobb drámai szerepekben, de 1916-ban már II. Endrét játssza a Bánk bánban, Horatiót a Hamletben, Tybaltot a Rómeó és Júliában. Nagy sikereit azonban a János Vitézben és a népszínművekben (Szökött katona, Piros bugyelláris, Vén bakancsos ..., Sárga csikó, Tolonc) aratja. Az első világháborút követő években különösen szükség volt sokoldalúságára. Operákban énekel, az operettek széphangú és délceg megjelenésű bonvivánja, a népszínművekkel biztosítja a Hóstát lakosságának rendszeres színházba járását, de szerepei közé kerülnek Hauptmann, Heyermans, Gorkij s a két világháború közötti modern dráma jelentős figurái is. A negyvenes években a kolozsvári Magyar Színház örökös tagjává nevezik ki, amely megtiszteltetésben csak Benes Ilona és Tóth Elek részesült színészeink közül. Jelentős szerepeket azonban ezekben az években nem kap. Amikor mégis megjelenik a színpadon, akár Tamási Áron Énekes madarában, akár a Bizáncban, akár Kisbán Miklós Nagy árában vagy Kós Károly Budai Nagy Antaljában — játéka különleges élményt nyújt a nézőknek. A színház 150 éves ünnepsége számára is ünnepnap. Petur bánt alakítja, s az előadást Poór Lilivel és Táray Ferenccel az ő játéka tette emlékezetessé. Új korszak kezdődik 1944 után a 60. életévét jóval túlhaladott művész életében. A színháznál hűségesen kitartó Réthely Ödön nagy és kis szerepeket vállal. Most már főleg apaszerepekben lép fel. Eljátssza ő is Tiborcot 1947-ben, s a nehéz feladatot szépen oldja meg az akkor még sok nehézséggel küzdő kolozsvári színpadon. Ott van az új magyar dráma dajkálásánál, s a Me