Utunk - Helikon évkönyv, 1989-1990
Decemberi krónika - Szilágyi Csaba: Haikuk Az évszakok magányossága; Csoportkép öt alakról; Romantikus vers
Nyolc év ISKOLA. Huszonnégy remény és csüggedés. Mellettem a KAMASZ áll. Háromszemű. Egyik a lányokat pianissi mózza. Másikkal gondolkodik. Gondol, és tanul. A harmadik saját kis tizenéves ügyeit próbálja rendszerezni, sikertelenül. Mire sikerül, addigra már nem kamasz. Előttem áll az ÉLET. (Frázis, közhely — de így van a kép.) Háttal áll nekem, nem látom. Most még jó így. Még nem kell meglátnom. Nem is akarom. ROMANTIKUS VERS Ilyenkor este fél tizenegy tájban érdemes kilépni önmagunkból érdemes feltekinteni a sárga holdra és lehunyni szemünket mindenek felett gomolygó árnyékban mely elborítja lényünk és valószínűleg ilyenkor NEM álmodunk. • • A sárga hold hidegen (elhidegülve) figyel bennünket — tárgyilagosságát ránk kényszeríti , és ilyen csendes (az idő csodája!) PLAZMAcsillogású esteken (mikor minden megáll egy pillanatra) ki kell zárnunk magunkból mindent csupán AZ AZ EGYETLEN CSILLAG OTT FENN MEGDÖBBENTŐ