Útunk, 1946 (1. évfolyam, 1-15. szám)
1946-06-22 / 1. szám
UTIUJINNHs mIT ___ Az erbte fel épő erdélyi magyar fiátság arca A Móricz Zsigmond Kollégium egyetemi hallgatóinak nagyarányú szociográfiai felvétele 1200 erdélyi diák társadalmi, műveltségi viszonyairól és tudásigényéről Tisztviselő 21% Értelmiségi 10% Kereskedő 6.3% Munkás 0.7% Kereskedelmi: Földműves 13% Kisiparos 41% Tisztviselő 26% Értelmiségi 10% Kereskedő 9% Munkás 1% Kiket olvasnak a diákok? Minden emberiesség életében egyik legnagy k kérdés: kik azok, akik helyébevetkeznek, milyen a gondoljuk, érzésviláguk, maga tartása különösen nem közös ez számunkra. Körülbelülől a gondolatkörből születi a Móricz F Zsigmondi Kollégiuma terve, hogy megvizsgálj társadalmi származását, ismer műveltségét, világnézetét,választási döntését minden erdélyi Vil.-os magyar diák, beleért■ de a tanítóképzősöt is gyakorlati iskolákban tanul is, akik most lépnek ki azoi. A vizsgálatot a Kollégium totográfiai és pszichológus csoda végezte a Bolyai Tudománytem anyagi támogatásával a Tankerületi Főigazgatóság kedélyével. A csoportok az em . kérdését két, illetve az ezekl való tájékozottságot vizsgál ferdőiveket] . kívül Boda István semélyiség- vizsgálati kérdőívét sSzondy gejnotesztjét alkalmazta Négy csoport működött: Azlé a délendélyi, második a szélföldi, harmadik az északierdéi a negyedikpedig a kolozsv iskolákban A megvizsgált tan ur száma kt 1200. Az agyag begyűjt és feldolgozása kettős célt sAl: 1. Végre ne csak — eseti Arde — általánosságokat tudja az életbe illetve az egyetemmá élő nemzzedékről. Az anya tidománya feldolgozásával s azjak gondolodásmódjának, ilozottsággának konkrét ismeréséve oktatásunk helyes», úgy a - akkor azonban hiánt is megismerhetjük. 2. Egyet létesítendő pályaválasztási hácsadónál is ez szolgáltatná apő tudományos anyagot. Célunk természeti az anya teljes feldolgozásai könyvük -következő pár részi csupán a közérdekű s a sorsn ismértésre szoruló réseiket formázzá.Tanulmányi vimyok, osztály- és csidi helyit A szociográfiai előív a talló nevelkedésének trmészeti és társadalmi feltétel®, tanulónyi viszonyaival, valint osztal- és családi helyzeti foglalkzik. Idevonatkozóiga feldolgozásra begyült lóönövendékl a következőkép őszi illeg: gimáziumi tanuló 620 t állítóképes 270, kereskedelmi trió 110, ikri szakiskolás 42, főgazdasáp szakiskolai tanuló B. Szülein helyük szerint 555®194), /bili, 45% pedig (468) isi eredft. A tanulók társulai hóval irtózása iskolák, isklipusok, i- 1 amint vidékek szel többévésbbé változik. Az ízes iskek foglalkozás szerint társadasi megoszlása a követ®: kisipar 28% (290), tisztviselő % (2) , földműves 23% (1), értetiség 12% (131), kencedő 8.1 (91), munkás 1.1, rés (gif- és malomtulajdonos.1%. Ellepő, hogy az ipar munkáik gyermekei csak egió-banviselik magukat a stani köriskolák Vili osztállán. A faműves származású lulók aráfiszáma sem kedvező főleg ha tekintetbe vesszük, ha a törpés tokosok gyermekeik 2,5 - a a földműves szármitású tanulás nak. Ez a szám azt Idcsi, a t Erdélyben, főleg a fekelyféle, sokkal több a törpdaték, mit a kis- vagy középbit A 60 holdas földművese gyermei 66 %-ot, a 20—25 hidasoké 11 %-ot, az 50 holdos elültekédig 17,5 %-ot képvek. A tanulók szülei (csak 1 apa) pedig iskola. végzettség elemi iskolai végzett 45%,középiskolai 46%, főfalai végzőség 9%. Az iskolai év folytán a talók 52%-a szülein, 27%-a ternátusban, 21%-a magáncsadóknál lakott. A társadalmi helytartozástletőleg iskolatípusok szerint a vetkező a megoszlás 6% Gimnázium: Földműves 17 % Kisiparos 25% Tisztviselő 28% Értelmiségi 15% Kereskedő 9.6% Munkás 2.4% Tőkés 2% , Tanítóképző: Földműves 38% Kisiparos 24% A műveltségi kérdőív öt kiragadott kérdésére adott feleleteket mutatjuk itt be. Az egyelőre feldolgozott anyag 35 iskola 291 tanítóját vizsgálja. A kép nem teljes, az iskolák kiválasztása azonban olyan, hogy abban más más vidékről való tanítóképző, kereskedelmi, szakiskola és középiskola szerepel. Ilyenformán a feleletek összességére nem nyomhatja rá teljesen bélyegét a táji jelleg, az iskolatípus iránya vagy annak szelleme, hanem a többfajta iskolák jegyei adják meg a közös képet. A feldolgozásra eddig rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az iskolatípusok gondolkozásmódját, a táji meghatározottság hatását, eredetét s a látásmód összefüggéseit természetesen még nem értelmezhettük ki. Ez még későbbi feladat. A kiragadott 5 kérdés: 1) Egységes-e a magyar falvak parasztsága, ha nem, milyen rétegekre bomlik? 2) Hogyan keletkezett az ipari munkásosztály és hogyan tagolt, ha nem egységes? 3) Mi az értelmiség hivatása? 4) Kik azok az írók, költők, akik lényegesen formálták gondolkodásodat? 5) Milyen fogyatékosságot tapasztalt a középiskolai oktatásban és nevelésben, a nevelési eszmék, célok és módok tekintetében? Kezdjük a gondolkozást kialakító írók és költők számbavételénél. Ahány név annyi szín, életérzés, egyéniség s az első pillantásra semmi reménység sincs arra, hogy ezekből a nevekből valami általánosat lehessen leszűrni. Veszem csak azokat, akiknek hatásarányuk a legnagyobb: Ady Endre komárom férfias világa, a nagy lázban égő profétikus meg-megroggyanó költő. Megközelítéséhez fül, szem és idegrendszer kell. Arany János jóval nyugodtabb szín. A tájnak, jellemeknek plasztikus meleg áradata csap Ipariskola: Földműves 14% Kisiparos 45% Tisztviselő 36% Kereskedő 5% Gazdasági iskola: Földműves 60% Kisiparos 15%Tisztviselő 25% A további feldolgozás fogja megadni a nyers statisztikai számok részletezését és jelentését meg, csak néha tűnik elő a komoran bús, nehéz mozgású világ. Babits Mihály: előkelően csillogó tüneményes kép Dosztojevszkij: a lélek mélyéről előtörő lávaáradat. Eminescu: komor, mélyzenéjű fúvósokra emlékeztető hang. Eötvös József, Gárdonyi, Jókai. Itt eszembe jut a feleletek átnézésénél észrevett általános tény. A felelet nem is a kérdésre való válaszadás. Világosan mutatkozik ez a következő kérdésénl, az élményt jelentő művek felsorolásánál. Ezek az írók tulajdonképpen nem a gondolkozást formálták. Egyszerűen azok ezek, akik hangulatilag, életlátásában, érzésben a legközelebb állottak a diákokhoz. Hogy Ady Endrével kapcsolatban is ez történt,világosan kiderül abból, hogy jónéhányanodaírták: „istenes versei“ vagy „szerelmes versei“. És itt, valamint Petőfinél még egy tényezőt kell figyelembe venni. Ennek tárgyalására később térünk ki tnították a középiskolában. Végezetül lássuk mindezeket a számok tükrében. 160 író hatott 270 diákra, (kire senki, 10 pedig nem felelt). 42 olyan író szerepel, akiket középiskolában tanítanak. Az arányszám, ha a hatásarányt vesszük figyelembe, az egész írókaré 960, az iskolákban tanítottaké 538. Vagyis 960:538. Az iskolában tanított írók hatásaránya ezek szerint 56.04%. 74 külföldi író nevét említették. A hatásarány 16.8 %. A népi irodalomé 15.4%. Mindez az iskola ropant fontosságát és hatását bizonyítja. Az iskolának még fokozottabb mértékben a kultúra szószékévé kell válnia. A munkásság és parasztság összetétele a diákok felfogása tükrében Mindaz, amit az ifjúság elsősorban nem értelmi, hanem hangulati, érzelmi beállítódásával kapcsolatban mondottunk, fényesen beigazolódik a szociográfiai kérdőív vizsgálatánál. Kiderült itt, hogy nemcsak a már kiértékelt 15 iskolánál, de általánosak is az ipari munkásság és a parasztság fiai igen hátra szorultak. A munkásság és parasztság életére, megoszottságára vagy egységességére vonatkozó kérdéseknél így a hazulról hozott, saját bőrén szerzett tapasztalatokról aránylag kevésnél lehet szó. A megismerésnek tehát két lehetősége marad fenn: 1) a személyes tapasztalat; 2) a könyvekből, előadásokból vett megismerés. (A vizsgált tanulók legnagyobb része azonban járt falun!) Mit árulnak el ezek után az adatok? 61 tanuló (20,9%) azt felelte, szinte odalökve, minden magyarázat nélkül, hogy egységes. Közülük öten írták, hogy „a politika , darabolja fel“, egy pedig így felelt: „egységes a földéhségünk“. Azt hogy minden téren egységes 16-an (5,49%) válaszolták. „Nem egységes“ (kb. 60% indokolása gazdasági, de ide soroltuk azokat is, akik nem indokolták véleményüket) 140 (48,1%) szerint. „Nem egységes“ — szólt, a válasz — felekezeti, nemzetiségi, politikai viszály, felfogás, életszemlélet tekintetében 25-nél (8.59%), a többi felelet: „vidékenként változik“, 3-nál (1.03%), „nem ismerem“ 26-nál (8.9%), végül nem felelt 23 (7.9%). Kétségtelen, hogy a megismerés ténye kizárólag értelmi munka, bár az indító rugók — sőt a legtöbb esetben — lehetnek érzelmiek is. Az ismerethiány elszomorító. Három igen fontos problémára mutathatunk itt. 1) Nem lenne érdektelen szociológiailag és pszichológialag kideríteni, hogy a féleletadást menynyiben befolyásolta aktuális helyzetünk. Nagy részüknél az feltehető, hogy ha öntudatlanul is, de az egység vágya, az- - általános magyar egységé, döntő és rányomta bélyegét válaszadásukra. 2) Nagyon, kevesen, mindössze 10-en voltak, akik a feleletet specifikálták mondván, hogy „az én vidékemen“ egységes, illetve nem az. • Ezek természetesen elsősorban a paraszti származású fiúk voltak. Csak az általános, nagy mértékben meglévő ismeretnek lenne ez a következménye ? Érzésünk szerint a válaszok mögött jókora" általánosító hajlam lappang, mely kétségtelen összefüggésben van a lázas, nyugtalan, mindent megismerni akaró, dinamikus lelkiállapottal. Olyan nagyvonalúság ez, mely nem engedi meg az ilyen részleteknél való időzést. 3) Az előbbiekét ,'s figyelembeli'-véve,a válástól milyensége egy szóval kifejezve: szubjektív. Még azoknál is szubjektív vagyis személyes tapasztalatokon épülő, akik a gazdasági okok szem előtt tartásával mondották nem egységesnek a magyar falvak parasztságát. Különben, hogy a szempontok mennyire az egyéni életükből adódóak, azt épp a számtalan ér- Feszülő energiák keresik a cselekvés medrét A regényírók közül a legnagyobb hatást'’ Szabó Dezső. A 11-mÁJ-ftiseáF Jtrxiil Ennn?®wh.5?? bizonyít mine, ez? Sorvonalaiban kirajzolódik az az állandó lelkiállapot, az a végletekbe menő, forrongó, nagy fellobbanásra, mozgásra, lelkesedésre kész, víziós, tervezgető ujjongó világ, ami az ifjúságot általában — jelen esetből kiindulva — jellemzi. Ezek a feszülő energiák megvannak még akkor is, ha nem kapták meg cselekvési medrüket, ha a külszín — most a háború után — fásultságot, nemtörődömséget is mutat. Nézzük azonban, hogy értelmileg kik hatottak az ifjúságra? A kérdés megfogalmazása olyan tág volt, hogy az író fogalmán bármilyen természetű munkásságot kifejtő szellemi ember tevékenységét érthették. Két értelmileg ható írót ragadtunk ki: Marxot és Németi Lászlót. Marx neve annyit szerepű manapság, hogy ha más nem legalább ez indítékot adhatott olna mélyebb és behatóbb tanulmányozásra, tételeinek, igazságának megismerésére. Németh Lázló nevét viszont a múltban kapta szárnyaira az általános szellemi élet. Róla beszéltek, őrá hivatkoztak sokfele s mégis alig ismerik. A nevét, hogyne! Mindkettő hatása csekélynek mondható s hogy a hatás valóban művei mélyrehatóbb tanulmányozásának köszönhető, az ellenőrizhetetlen. Az ifjúság előbb körvonalazott hangulatából még egy dolog következik. Elég neki nagyon kevés ízelítő, értelmileg ható író esetében egy-két alaptétel, hogy magához közelállónak tekintse, mélyebben megismerje vagy elvesse. Tudásszomj, éhség, kapkodás mindennek pillanatok alatt való legyűrése az, ami jellemző. Aztán ha ehhez kis felületesség is hozzájárul, a mélységből színes felszín lesz, az író tanulmányozásából nevekkel való zsonglőrösködés. És itt kell közölnünk gyanúnkat az írók tényleges hatásáról. Szerepelt például Reymond neve ilyenformán Reemond. Aztán feltűnik Széchenyi aránylag nagy hatása, egyes iskolákban pedig Mécs Lászlóé. Elkerülhetetlen, hogy ne tanárok személyes hatására gondoljunk ezzel kapcsolatban az iskolai Széchenyi-ünnepségekre. Itt kell érintenünk az Ady Endrével és Petőfivel kapcsolatban a már említett problémát: az Irodalmi divatot. Különös társadalmi jelenség ez, melynek formálásához újság, színpad, népünnepély, ügynök és még ki tudja hány tényező járul. Ezzel magyarázható, valamint jelen esetben még nagyobb mértékben az irodalmi órák hatásával a Petőfire és Adyra való feltűnően nagyszámú hivatkozás. Ugyanitt gyökerezik az erdélyi írók feltűnően kis hatása (Tompa László nevét senki sem említi, sem a Szabadtét) és egyes nagy költők (Vajda János, Tóth Árpád, Juhász Gyula) meglehetős feledésbe merülése. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell állapítanunk, hogy valamely író hatásának elterjedettsége nem tekinthető ezeknek s esetleg még más tényezők mechanikus következményeként. Példa rá a népi irodalom, (a fogalmat általános tudott értelmében használjuk) mely az utóbbi években már sajnálatosan kezdett divattá válni s ezzel mélységében — az állandó hivatkozás miatt, — jókorát sekélyesedni. Mégis a népi írók hatása aránylag kicsi. Igaz, hogy nem ta ÜL / EGY ÍRÓ TÁVOLI SÍRJÁRA M. L. emlékezetének Nyugodj femes szív, hajdani gazdag tárház, nyugodj kifosztott kamráiddal, üresen, a vér piros lábdobogása nem ver fel többé — nem tesz beléd és nem vészen. Nem látsz te már vendégül senkit, nem ültetsz asztalodhoz ifjú álmokat, tudás, szpség, szabadság, élet — sok hűtlen barát — új szívek traktáiban válogat. Nyugodj csak s hadd a merész időt, mely hazárdul forgat napot s holdakat, feledd elmind akik élnek s szokd meg a csöndes, málló holtakat, törődj be, bár a jövőt akartad s szemed hős tűzben érte gyűlt, másoké esz a jövő, a szép, a messzetörő — a tiéd már csak a mult. Nyugodjak — s mondd ki bátran, hogy jó e földöntúli nyugalom, míg testüket, mint tündér romot, ellepi a virág s a gyom — mondd annyi társaddal együtt, hogy jó a meséknek adni át hitünk álgár oszlopait , s homlokunk fényes boltozatát. KISS JENŐ /