Útunk, 1949 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1949-01-01 / 1. szám
11% ■eb, * ■ agy ünnep ez. iNemcsak pihenőnap, 1*1 nemcsak az elért eredmények, a nép 1 ■ forradalmi megvalósításainak számbavétele, hanem készülődés új, egyre nagyobb feladatok végrehajtására. Egy éve született — „abból a harcból... amelyet a nép, a munkásosztállyal az élén, a fasizmus, a reakció és az imperiaizmus ellen vívott“ — a ROMÁN NÉPI KÖZTÁRSASÁG. Országunk városaiban és falvain táncbaperdültek akkor az emberek. Románok, magyarokkal, zsidókkal, szerbekkel és a többi, együttélő nemzetiség fiaival vígadnak közösen. A tánc forgataga nem csendesedett december 30-a után sem; átalakult a munka forgatagává. I*Ez a munka eredményezte, hogy 1948-stőlvé úgy emlegetjük majd történelmünkben, t s tűnt azt az évit, amelyben a dolgozók megkenritja am szocializmus alapjainak/ i építését. I / Az építők és mn a munkásosztály éleőarata, a Román IV Szenkáspárt haladt sept-MV fényről-eredmnyre erősödött vezetőizp- 3pe. Marx, Encis, Lenin és SztálinJtvil- jf. alapján az egész dolgozó népen mozn 7gósította és érd adott a küzdelemhez. A munkásosztály Egységének helyreállítása tovább növelte a Párt tekintélyét/a türvcégek előtt s a Nty Nemzetgyüléssí megvá-/V ipgrtánáná], amikor a milliók az új Alkotmányra adták javazatukat, medzopyo’V tudott, hogy mnyen szeretettel, bizalommal sorakoznak í Párt mögé a dolgozók. ■zt a magatart it tükrözi a Párt vienető- serepét nyiltan elismerő törmegszervezek (Ekésfront, Magyar Népi, Szövetség, sb.) munkája iátt A legnagyobb eredmény az üzemek, bankok, tihyák állampsítása Volt is Ez a fornlalmi tett fós lépése a szocializmus ekésének, mert a legfontosabb termelőenözöket ragadtuk ki,így a polgárság középi és azok az állam, vagyis a dolgozói közös tulajdonába jutottak. A változ ús célt adott hazánk-ban a munkánálft Nőtt a munkáik osztályöntudata, nőttl az éberségük, eredményeik és mkágban elértük" Az 1938-as színvonal Megerősödött a munkásosztály és a dol-slagozó parasztság sietsége. A falun egyre élesedő osztályhajtan, a kizsákmányoló csírosparasztok mát alávalóbb eszközökkel támadnak. A kiózó parasztság szakszervezetei eredmiyeket értek el az ellenük folyatott hamm s egyre érezhetőbb az állam támogatói is. Az állami mintagazdaságok, a gélfomások, a beszolgálltatások rendje ms nagyobb segítséget nyújtott. Az igazságügyi bmn, a népbíróságok megteremtése, a tügyi reform, a művelődési intézmények és a nép szolgálatába szállítása, a közigatás megtisztítása, mindez elősegített népi demokráciánk megszilárdulását ésvábbfejlődését A kizsákmányolás elleni harc során nagy eredményeket értünk el az együttélő népek testvériségének megszilárdításában. Mindezek a belső változások elősegítették azt, hogy hazánk cselekvő tényezője a demokratikus, antiimperialista tábornak s visszautasíthatja a függetlensége és szuverénitása ellen (diplomáciai tárgyalásokon, vagy ügynökök által, belföldi*») előkészített cselszövéseket. 1948-nak ezek az ereffcenvei tesük lehetővé, hogy az előrefelyírt feladatokat vállaljuk és a Ropmn Munkáspárt vezetésével, megvaló^vírf^//^v^\ \ \ Január kl» gazdaságunk fejlesztjün/jurMe^SU "iparunkat, fag^UpfiBégünk zálogát. Az egyéves terv megvalósítása mindannyiunk legnagyobb feladata az új év folyamán. Ugyanakkor gyorsítanunk kell mezőgazdaságunk gépesítését, hogy növelhessük a mezőgazdasági termelést, hogy megmenthessük dolgozó parasztságunkat a nyomortól. A falusi osztályellenség elleniharc fokozása, a tavaszi vetési csata előkészítése szintén elsőrangú kötelességünk. A sorra kerülő közigazgatási reform, amely létrehoza a^államhatalom. új helyi szarvéit,/ a máplqmaiokat, még jobban nangsúlyozzaNépt/tam demokratikus j^egjKN^5aa«s\^Mteegek vesznek majd reszt J^áij^B^u^ram^vezetésébsn, olyan tehetsl^ek 'háromért tsjsîdnre, akiket (a /bimzsc^Töl^biná^v rendszer resgebt) céltudatosan: li / / /xsoSr%JA.\ \\" Az új évben is szeretettel fordulunk hadseregünk, a Román Népköztársaság védelmezője, demokráciánk eredményeinek biztosítója felé. Ahova a fasizmus, vagy a polgári uralom alatt, félve mentek fiaink: a laktanyákba ma öntudatosan és örömmel jelentkeznek a dolgozók gyermekei, mert a hadsereg népünk legjobb iskolája. A haditudomány mellett politikai nevelést is kapnak az ifjak s ami különleges jelentőségű, a nemzetiségek testvéri együttélésére nevelik őket. Azonban bűn lenne elbizakodottan hivatkozni az eredményekre s mindent befejezettnek, már biztosítottnak tekinteni. Amilyen mértékben erősödik országunk gazdaságilag és politikailag, amilyen mértékben javul a dolgozók anyagi helyzete, úgy növekszik a kizsákmányolás lehetőségeitől mind inkább megfosztott ellenség dühe. Árulás, kémkedés, szabotázs a fegyverük s a szocializmus építésének útján állandóan szembetalálkozunk velük. Ezért növeljük éberségünket, ezért leplezzük le könyörtelenül a volt földbirtokosok, gyárosok, a kulákok, a szálasista és légionárius etemek, a Vatikán ügynökeinek maiden mlstatyi rését. Ezért' erfir ‘ jlMmeg mind jobban sorajinluf^ á .dolf . .ok hatalmas táborát mint a és tettre készebbé kell tea- Román Munkáspárt aktívájának iga* ' . .példát mutat ezen a téren is. A t'íMt.^jffy^zetekben, az ifjúsági munkában, a mozgalomnban, tömegszervezeteinkben, a bírálatnak és az önbírálatnak a szellemében kell fokoznunk az ideológiai színvonalat, eredetannyesebbé kell tennünk a nevelőmunkát is Ennek követében is kemény harcot vívunk a burzsoá nacionalizmus jelentkezési formái ellen. A proletár internacionalizmus szilárdítja meg még jobban együttélt nemzetiségeink testvériségét Mindezek a feladatok elválaszthatatlanok a Szovjetunió példájának követésétől, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja útjának állandó tanulmányozásától. Függetlenségünk, szuverenitásunk, a szocializmus építése hazánkban, elválaszthatatlan az egész világ munkásosztályának harcától. Elzárt kell megerősítenünk szövetségünket a népi demokráciákkal; mindannyian a béke bástyája, őre, a Szovjetunió köré tömörülünk. Ezért fordulunk 1948 december 30-án, a számbavétel és nekiindulás napján, a Szovjetunió felé s hálával köszöntjük nagy tanítónkat és vezetőnket, Jossif Viszarionovics Sztálint. Mind magasabbra emeljük trizmairtinkben a proletár hazafiasság és nemzetköziség zászlaját. Szeretjük hazánkat, a Román Népköztársaságot s jövendőnket építve, — Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása alapján — a világ dolgoztak tartós békéjét is szolgáljuk. ( Számadás új harcok, győzelmek küszöbén ■ra -Wi r^m I ^ viruljon hazánk, a Román Népköztársaság n(IRODALOM\ • T^UYELŐDÉS . £LE T Szerkeszti) GAAL GÁBOR SZERKESZTÉSÉRT FELEL A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Meljelenik kéthetenként szombaton KOLOZSVÁR, 1949. JANUÁR 1 ÉNEKED TISZTELEG ! w Királyság vblt 8 ma Népköztársaság van. MJtlííIditNez?gyeid az énekét: , N. v \ V \ \ YT \ 1 j Íj 7 / / / / / A réginél te álltál még vigyázzban, az új Himnusz már neked tiszteleg! E BORVÁTH IMRE V \\\ AZ ÁLLAMOSÍTÁSTÓL a B.N.K. első állami gazdasági zenéss A Népköztársaság kikiáltása, a legfőbb termelőeszközök államosítása az ilmást év forradalmi jelentőségű eseményeinek sorában kétségkívül döntő helyet foglal el. Nem nehéz felfedeznünk a királyság felszámolása és a nagy termelőeszközöknek a tőkések kezéből való kiragadása közötti kapcsolatot, különösképpen, ha szemünk előtt az a döntő tény, hogy mindez a Román Munkáspárt által vezetett munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó tömegek kemény harcának eredménye. Amikor az 1948-as év gazdasági mérlegét felállítjuk, az eredmények összegezésével egyidejűleg az előttünk álló feladatokra kell megesnünk tekintetünket. 1948 foradalom jellegű gazdasági változásai megteremtették annak előtettételett hogy felszámoljuk a tőkés termelőnőd egyik legvészesebb hagyatékát a termelés anartháját.Most már áttérhetünk a gazdaság tervszerű infuhik és az államosított ipar olyan mértékű és olyan arányú fejlesztésére, amely lehetővé teszi nagy célunk megvalósítását, a dakéta társadalom felépítését országunkban. 1948 és az évre tdkor országunk dolgozó népe megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. Ennek politikai előfeltétele megvalósult altilymunkákr, amely a dolgozók állama, megvalósult azzal, hogy » Román Munkáspárt vezető ereje népi demokráciánknak és »*»«**kásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség mérhetetlen energiáit mozgósítva, egységesen irányítja az egész ország politikai, gazdasági és kulturális életét. Így következett be az a pillanat, amikor az államosítás forradalmi lépése által megírt írhattunk a szocializmus építésének útján A Népköztársaság születésének pillanatában az egeas ipar az állami tulajdonban levő viszonylag kisszámú vállalatoktól eltekintve, a tőkések magántulajdonában volt, akik a politikai hatalma birtokából dtávolítva ugyan, de tovább zsákmányolhatták ki a dolgozókat és gazdasági penteleikből szabotálhatták népiköztámlagban fejlődésének egyik döntő tényezőjét, az ipari termelést: akadályozhatták iparaik fejlesztések Ennek vetett véget az államosítás. Az államosítás által a legfőbb termelőeszközök állami tulajdonba, vagyis közösségi tulajdonba kerültek. Az államosított üzemek dolgozói már nem kizsákmányoltak, munkájuk gyümölcse már nem magántőkéseket gazdagít, hanem arra szolgál, hogy nemzetgazdaságunkat erősítsük és fejlesszük, aminek eredményeként fokozatosan megjavíthatók a dolgozók életkörülményei és emelhető életszínvonaluk. Az államosítás következménye az, hogy az ipari dolgozók körében mélyreható változások következtek be. A szocialista szektorban a munka iránti szocialista magatartás jelentkezését és erősödését tapasztalhatjuk. Mind többen vannak a munkásfeltalálók, a normadöntők, a szocialista versenyek, egyének és szekciók, üzemek és iparárak között mind nagyobb méreteket öltenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1ó évfordulójának és Népköztársaságunk első évfordulójának tiszteletére rendezett versenyeken a szocialista mnunk hőseit ismerhettük meg. A zsilvölgyi bányászok, Pop Ludovic és társai után, szárnyra vette a hír a nagybányai fémbányászok, A normát 1312*/-kal túlhaladó Horváth-Tudorán csoportnak a nevét és a normát nyolcszorosan túlteljesítő tumaszeverini Banu és gáláéi, Iordachescu nevét. Valnak az ipari termelés szektorában még hiányosságok és szerzési gyengeségek: a munka termelékenysége sok helyen még alacsony, de a legtöbb iparágban már elértük az 1938-as termelési színvonalat, a döntő iparágakban, a kohászatban,petróleum és bányaiparban, a vegyi iparban, a havi tervek állandó túlszárnyalása által többit termelünk, mint a legutolsó békeévben, így például, az államosítás óta, az (Folytatása a 2. oldalon) ■r —* ín Htutokáspáta vezetésén 1 SL • ^ ^