Utunk, 1973 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-20 / 29. szám
Ki hitte volna... ■ hogy Herédi Gusztáv novellahőse egyszer csak bevallja: „Ballagok mögötted az ösvényen, és szokásom szerint gyönyörködöm minden lépésben, de furcsa mód most nem csörtet szét vad gerjedelem az ereimben, nem birizgál a bolond gondolat, hogy harapjak a cukákodba, hanem holmi tiszteletféle lep meg.” Az olvasó ereiben viszont szétcsörtet a vad gerjedelem. Sőt birizgál is. E__, 1 __________— " * »K ijiTi^» J*^ ■ Jr I n I ORSZÁGI . • Az Igaz Szó első számú megjelenésének huszadik évfordulóján irodalmi estet rendeztek a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Stúdiótermében. A műsor előtt bevezetőt mondott Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője és Radu Boureanu, a Viaţa Românească főszerkesztője, az írószövetség országos vezetőségének tagja. Az esten fellépett: Bajor Andor, Radu Boureanu, Nina Cassian, Deák Tamás, Farkas Árpád, Romulus Guga, Traian Iancu, Jánosházy György, Létay Lajos, Nagy István, Vasile Nicolescu, Papp Ferenc, Páskándi Géza, D. R. Popescu, Aurel Rău, Szász János és Székely János. • A Secolul 20 nemrég megjelent áprilisi száma Henri H. Catargi kilenc festményénekszínes reprodukcióját hozza (mellékletként), Dan Hăulică Catargi-esszéjével. A szám központjába különben a tudományos-fantasztikus irodalomról szóló esszék, tanulmányok kerültek — Roger Caillois, Howard Phillips Lovecraft és André Pieyre de Mandiargues műveiből vett szemelvényekkel. • A Bihari Napló új, júliusi száma Bihar megyei múzeumok történelmi, irodalomtörténeti, művészettörténeti, néprajzi kincseivel foglalkozik. E lapszám valóságos művelődéstörténeti bedeker a Biharba látogató külföldi és hazai turisták örömére. • A bukaresti Apollo kiállítási teremben megnyílt Tőrös Gábor szobrászművész, Ştefan Iacobescu grafikus és Eugen Tăutu festőművész közös kiállítása. • A Tribuna hasábjain Veronica Porumbacu idézi Dimény István emlékét. • Kolozsváron, a Szabadság téri galériában megnyílt Nuridsány Éva akvarell-kiállítása. • Beaumarchais Sevillai borbélyának címszerepét több mint százötvenszer játszotta el a birladi színház színpadán Decebal Curta, s e páratlan sorozat után a Fekete Tenger partjára is ellátogat a társulat ezzel az előadással. A 20 th Century Fox rövidfilmet készít a román tengerpart nevezetesebb üdülőhelyeiről. • A kolzsvári Március 6 utcai galériában megnyílt Cornelia Damian Tait, az Amerikai Egyesült Államokban élő román festőművésznő kiállítása. • A Hét július 13-i száma Nagy Pál festőművész „távinterjúját“ közli a marosvásárhelyi születésű Bortnyik Sándorral, a modern magyar képzőművészet egyik úttörőjével és kimagasló képviselőjével. A nyolcvan éves mester gyermekkori emlékeiről és gazdag művészpályájának jelentős állomásairól beszélt Budapesten , a hangszalagra rögzített interjú során. Bortnyik Sándor tanítói közül Kernstokot és Rippl-Rónait szerette legjobban, a szabadiskolába Derkovits csal és Mattis Teutsch-sal járt együtt, Kassáknak volt sokáig munkatársa, tanítványai közül pedig elég ha V. Vasarelyt (az egykori Vásárhelyi Győzőt) említjük... • A marosvásárhelyi Vörös Zászlóban Kicsi Antal elevenítette fel az 1919-es Jövő Népe című vásárhelyi diáklap emlékét, s miután cikke körül vita támadt, azzal a felszólítással fordult az olvasókhoz, jelentkezzenek azok, akik az egykori diáklappal kapcsolatban valamilyen dokumentumot őriznek. LEVÉLVÁLTÁS /. P. J. — Marosvásárhely: ön nemrég lángoló felhívást intézett hozzánk: hagyjuk oda a szerkesztőséget, és ismerjük meg, mi az élet, mi a munka, mi a valóság, mi a vágy. Annak idején nem győztünk hálálkodni becses tanácsaiért. Viszonzásképpen aztán ön bebizonyította, hogy nemcsak tanáccsal tud szolgálni, hanem kaláccsal is. A kalács címe A bugyelláris, műfaja pedig — szerző szerint — „novella a fejlődő mezőgazdaságban dolgozó nő életéről“. Megragadjuk tehát az alkalmat: kimegyünk az ön írásába, hogy megismerjük, mi a munka, mi az élet, mi a vágy. Amint belépünk a novellába, rögtön a főhősnőbe botlunk. Bertának hívják, a vajda lánya, három éve, hogy megszökött a kollektív gazdaságból, azelőtt élmunkáslány volt, kiváló jugoszláv szegfű-termesztő és elismert káder. Most azonban terhes, épp hazatérőben van falujába, és szomorú a cigányvajda lánya. Már ebből is látszik az élet keménysége. Nem csoda, hogy a falu határába érkezvén, a tékozló lánynak eszébe jutnak a történtek, ami annál is nagyobb szerencse, mert az emlékidézés bepillantást enged nekünk a vágyba: „Minden este a tehénfarm mellett vitt haza az útja, s látta, hogy a férfiszomjtól égő brigadéros Feri szürke szeme figyelemmel követi minden mozdulatát. Érezte, hogy égeti, hogy tapad ez a forró, mondhatni bűvös erejű őserő nézése. A bálokon próbált közeledni Feri, szerelméről meggyőzni Bertát, de a hajthatatlan maradt. A szívében másért izzott égően a parázs , a kisebbik Bíró-fiú után, aki soha nem nézett rá. Rohamosan közeledett a zárszámadó nagygyűlés napja. Berta bizakodva várta, hisz tudta, sejtette, az idén megint élmunkás lesz, s a következő május 1-én büszkén tűzheti keblére az ötödik csillagot. Egyik este megleste Feri, amint dudorászva ment hazafele, a pajta falához szorította, belemélyedt erős, tehénillatú keze Berta finom, fehér női húsába. Tíz körmével védekezett, rúgott, kapálózott — nem akart úgy járni, mint a Kulcsárék Julcsája, kit a tavaly megfektettek az ablakkeverőben, de a bilincs nem engedett. Mikor Feri forró leheletét érezte a nyakán, teljes erővel megharapta a — nem mondhatni kis méretű — orrát, így szabadult meg támadójától, s így alakult ki az ellenséges viszony közöttük.“ A zárszámadó gyűlésen a bosszúszomjas brigadéros erős, tehénillatú kezével törölteti az élmunkások névsoráról a finom fehér női húsú szegfűtermesztő nevét, ki is ezek után világgá megy. Idáig jut a visszaemlékezésben a volt élmunkásnő, amidőn elébe toppan a fönt említett Feri. Mivel a brigadéros ezúttal igen barátságosan viselkedik, a vajda lánya az egyszerűség kedvéért neki beszéli el a továbbiakat, fennhangon. Szökése után kis időre városi nagynénjénél húzódik meg Berta, majd elszegődik háztartási alkalmazottnak egy orvos házába. Csakhogy itt ismét vágyra kerül a sor, úgyhogy Berta kénytelen megkarmolni a doktor urat. Ez után építőtelepen vállal munkát, majd szövőgyárban. Az elbeszélés szövegében gyakran fordulnak elő célzások arra, hogy ahol csak munkát vállal, Berta mindenütt dolgozik, és ebből is látjuk, mi a munka. Az utóbbi munkahelyen viszont fokozottabban jelentkezik az élet: egy szép napon fölbukkan Jóska, a kisebbik Bíró-fiú, az a rongyos régi. Jóska most már nem fordítja el tekintetét a lány szívében égő parázsról, s néhány sor leforgása alatt „ajkuk máris véget nem érő csókolózásba fulladt“, és Berta „nagyon természetesnek találta, hogy Jóskával elháljon“. El is nyeri jutalmát: „Mikulásra kapott egy bársony mókust“, majd teherbe esett. A kisebbik Bíró-fiú azonban váratlanul elhidegül tőle, és véget vet az idillnek, durván beletaposva az égő parázsba. A vajda lánya vigasztalhatatlan, és ebből az alkalomból végre megtudhatjuk, hogyan is áll a dolog künn a valóságban a légköri viszonyokkal: „A napok, most olyan ellentétes időjárást hoztak. Mikor arra gondolt, mennyi ideje van még , mintha repült volna, szárnyai nőttek volna, mikor pedig dolgozott, s alig várta, hogy csendes magányába hazamenjen, akkor pedig mintha megbilincselték volna, s hogy ne tudjon mozogni, ólomcipőt húztak lábára.“ Az időjárás viszontagságai persze az élet fölött sem tűnnek tova nyomtalanul: „ ... a munka sem ment, teljesítménye csökkent, egyremásra selejtes munkát adott ki a keze alól. A mester nem győzte magyarázni, hogyan lehetséges egy ilyen változás. Kollegái véleménye is megoszlott. Sokan az ő pártján voltak, de ezen kívül még egy jó szót sem kapott — pedig nagyon vágyott már egy jó baráti szóra. Mások pedig elmarasztalták, kerülték és furcsa pillantásokkal méregették. Ezek érlelték meg benne az elhatározást, hogy hazamenjen.“ Az elbeszélés e pontján a tehénillatú kezű brigadéros veszi át a szót: „Kérlek, Berta, bocsáss meg nekem. ” S elmagyarázta, ha ő nem ront rá, akkor biztos ma nem itt volna, ahol van, hanem biztos boldog feleség volna. S akkor kivette mellénye belső zsebéből oly régen féltve őrzött, a máig is fontos emléket, a bugyellárist, ami a Bertáé volt, s még a régi támadáskor ejtette el Berta (aki természetesen nem vehette ezt észre, hiszen tele volt a szája a brigadéros orrával ( K.J.A.), azt hordta Feri magával. Haragjában azt híresztelte, hogy Berta pénzestől adta neki, csak szeresse. Biztos ezt hallotta Jóska is.“ Miután az élet, a munka, a valóság és a vágy nagy rejtélye eképpen tisztázódott: „Berta mindent megbocsátott, s együtt ballagtak a falu felé.“ E megnyugtató végkifejlet számunkra rendkívül tanulságosan és meggyőzően ábrázolja a mezőgazdaság fejlődését. Novellája tehát, kedves I. P. J., ezen a területen is jelentékenyen gyarapította ismereteinket. A nem remélt ajándékot külön is köszönjük. Máskor is szívesen lakunk írásaiban. K. JAKAB ANTAL A nyári délutánok Ady Endre verséből idézünk a vízszintes 1., függőleges 49., vízszintes 55. és a függőleges 15. sorban. VÍZSZINTES. 15. Férfinév. 16. Erős kívánás. 17. Kóstol. 18. Az ilyen szó panaszt fejez ki. 19. A modern európai zene egyik úttörője. 21. Női név. 22. Félelem! 23. Jogosan, megérdemelten. 24. Szükséges. 26. ÁAÁ. 27. Fából készült, abroncsszerü perem. 28. Pavone könnyűzene-énekesnő személyneve. 29. Nézési irányába. 30. Szovjet óriásrepülőgép betűjele. 31. UH. 34. Diftéria. 38. Henger alakú, hosszú rúd. 41. Nagyon örül. 42. Ilyen ... ács is van! 43. Fakultás. 44. Levéltartó. 46. Kockáztatás. 48. Fejlődik. 49. Sárosi egynemű hangzói. 51. Összevissza írd! 52. Hőemelkedése van. 54. Magad. 59. Az északi égbolt egyik csillagképe. 60. Azonos mássalhangzók. 61. Fél gömb! 62. ... -ce, kínai filozófus. 63. Község Kolozsvár közelében. 66. Rossz előjel. 67. Juttat, népiesen. 68. Kis Dániel. 69. Műszaki berendezés összeállításával foglalkozik. 72. Növény része. 73. Női becenév. 75. Lisztet tisztít. 76. Felesége van. 77. Elegyít. 79. Értesítést küld. 80. Erdei rágcsáló. FÜGGŐLEGES: 1. Méter. 2. Gyenge, értéktelen írásmű. 3. Mely személyek? 4. Előzmény. 5. Hegy Jugoszláviában. 6. Minden oldalról körülvett. 7. A földrajzi tájékozódás céljából meghatározott irány. 8. Négyszemközt őszintén vall. 9. Égig a... se nőnek. 10. Urán és kén. 11. Százegy a régi Rómában. 12. Beszélni kezd. 13. ... right: rendben van. 14. Törvényesen. 19. Mássalhangzó, fonetikusan. 20. Építőipari munka. 23. Hazai kiváló államférfi. 24. Mindent kiürítek. 25. Épületek. 28. Vörös , németül. 29. Németalföldi festőtestvérek. 32. Költői túlzás. 33. Használatra alkalmas dolgot létrehozni. 34. Természetjáró. 35. GK. 36. Hegyes szerszám. 37. Shakespeare-tragédia hősnője. 39. Időben nincs kezdete se vége. 40. Fölé. 45. Gránátvető — románul. 47. Társasjátékban támadja a királyt. 50. Süteményhez való mártás. 53. Saját kezével. 56. Néma húr! 57. ...regénye: Gárdonyi mű. 58. Lóversenypályán látható. 64. John Knittel El Hakim című regényének nőalakja. 65. Két mennyiség egymáshoz viszonyított nagysága. 68. ...perdidi: elvesztettem a napot. 69. Keskeny, szoros. 70. Január 29-én köszöntik. 71. Igekötő. 74. Kettő — oroszul. 75. Tó — németül. 76. Napóleon tábornoka. 78. Az alapskála második hangja. 79. BN. 80. Foszfor és ntrogén. (Készítette Rámay Tibor) A 27. számban közölt, Július című rejtvény megfejtése: láttam lelkében a poklot: / szeme fényes ablakán / félős lelke majd kiugrott óriási ablakán, s amint fölvetette rám! Utunkszéli szobraink LŐRINCZI LÁSZLÓ Állítja Benczédi Sándor VILÁG • Josip Broz Tito és felesége, Jovanka Broz, levélben köszöntötte Miroslav Krlezát, a nagy horvát elbeszélőt, nyolcvanadik születésnapja alkalmából. • A Nagyvilág júliusi száma Somlyó György tolmácsolásában közöl részleteket Loránd Gáspár Sol absolu című (őstalaj címen magyarított) hosszabb költeményéből. Somlyó György a marosvásárhelyi születésű Gáspár Lorándot „az új francia költőnemzedék élvonalában“ helyezi el bevezető soraiban. Ugyanebben a folyóiratszámban méltatja Domokos Péter Nagy Kálmán Kalevala-tolmácsolását, Domokos Sámuel pedig Beke György román aforizma-gyűjteményét ismerteti. • Eugen Ionescu első regényének, a Le Solitaire-nek hőse egy „boldog nyugdíjas“, aki harmincöt éve élvezi magányát. • Harold Pintér Rómába utazott, hogy személyesen is tiltakozhassék Régi idők című darabjának a római bemutatása — és meghamisítása ellen. Pintér már az olasz szöveget is hamisításnak tekinti — az angol eredetihez képest —, Luchino Visconti rendezését pedig írói intenciói megcsúfolásának minősíti. A bemutató körül zajlik a botrány. • A szlovák televízió Petőfi-filmjének forgatókönyvét Gálán Géza írta. A kassai Petőfi ünnepségeken az Írószövetséget dr. Ján Ponican, Csanda Sándor és Gál Sándor képviselte. A Horvát Műfordítók Társaságának 1973- as díjait az osztrák Jan Broda, a francia Janine Matillou és a magyar Csuka Zoltán kapta a horvát irodalom sok évtizedes népszerűsítéséért. • Tizenöt évvel Varázsló című regénye első részének megjelenése után Erwin Strittmatter folytatja a Stanislaus Büchner „varázsló“ kalandjairól szóló elbeszélését. Az első kötet hőse megszökött a hitleri hadseregből és egy görögországi kolostorban rejtőzött el. A második kötet arról szól, hogy Büchner a háború után visszatér Németországba, és helyét keresi az új társadalomban. • Rudolf Haase bécsi zeneművészeti főiskolai tanár készíti elő kiadásra Leibniz nemrég előkerült zeneelméleti iratait. • A júliusi Tiszatáj Szilágyi Domokos és Veress Gerzson egy-egy versét közli; Rácz Győző tanulmánykötetét Kántor Lajos ismerteti; a Korunk Évkönyvet Ódor László, a nyolcvanéves Nagy Imrét Sütő András és Gazda József köszönti, a hetvenéves Szervátiusz Jenőt pedig Fodor Ilona. • Az 1973-as Viareggio-díjakat Achille Campanile regényíró, Ferdinando Camon költő és Mario Praz kritikus kapta, a külföldi művészek közül pedig Murillo Mendes brazil költő. • Szegeden megjelent a huszonötéves Tiszaitáj repertóriuma, összeállította: Reguli Ernő. • Az Élet és Irodalomban Pintér Lajos ír Kiráy László Kék farkasok című regényéről. • Az 1972-es Madách-díjat Hubik István kapta, Alfonz Bednár Egy marék aprópénz című művének tolmácsolásáért. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: LÉTAY LAJOS (főszerkesztő), SZILÁGYI ISTVÁN (fő- A szerkesztőség címe: Cluj, str. 6 Martie 3. Telefon: 1—24—20 szerkesztőhelyettes), BODOR PÁL, HORNYÁK JÓZSEF, MAROSI PÉTER, MIKÖ Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, SZABÓ GYULA, SZŐCS ISTVÁN Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. * v»* v» í* i