Utunk, 1983 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1983-09-30 / 39. szám

MARGÓ A mesélés gyönyörűsége teremtette ezeket az elbeszéléseket (MIKSZÁTH KÁLMÁN: A VÉN GAZEMBER ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK. Vá­logatta és az előszót írta Kozma Dezső. Dacia, Kolozsvár, 1982). A hatalmas mesélőkedv, a lenyűgöző, színes, erősen romantikus, néhol vadromantikus történetek és jellemek ezekben az elbeszélésekben lépten-nyomon Jókait idé­zik; a helyenként jókais idillek a nagy roman­tikus író egész mesevilágát ébresztik föl ben­nünk. Itt is a jóság, a szépség győzedelmeske­dik. De nem mindig. Hiszen mekkora kü­lönbség van Jókai és Mikszáth romantikája között! Jókainak az a heroikus szándéka, hogy a néha bosszantóan (s talán ezért hatá­sosan) eszményített hőseivel és történeteivel a csüggedt nemzet lelkébe belopja a biztatót, az eszményit, hogy ébren tartsa a nemzeti tu­datot. S hogy hősei romantikusan eszményítet­tek, ez mondhatni: célszerű volt, hiszen — mint Déry írja — hangosabbnak kell lennie a szónak ahhoz, hogy a süket fül is meghall­hassa. A nemzeti eszmény bukása után meg­bénult fülek indokolták a fölerősített hangot, a romantikus eszményítés túlzásai végső soron azt az utolsó lelki energiaforrást voltak hi­vatottak fölszabadítani, amelyet Szerb Antal jellegzetesen magyar sajátosásgnak nevezett: a legmélyebb kétségbeesésből váratlanul és ele­mi erővel fölfakadó megmagyarázhatatlan lelkierőt. Mikszáth ezen elbeszélései azonban a századforduló tájékán születtek, a nagy kompromisszum után, amely magával hozta a dezillúziót, a közélet posványosodását, a nem­zeti tudat irányzékvesztését, válságát. A ja­víthatatlan pesszimistának tartott Mikszáth éles szemmel figyeli egy átmeneti korszak minden torzulását. „Mondhatom, több illúziót vesztettem ez idő alatt, mint hajat, pedig u­­gyancsak dús hajam volt, és most ritka" — írja keserűséggel 1904-ben. És ezekben az években írta e kötet elbeszéléseit is: A fe­kete kakast, A sipsiricát, A vén gazembert. Mégis, ennek az átmeneti korszaknak minden illúzióromboló, csüggesztő töprengése dacára képes hitet tenni a romantika, a Fantázia mel­lett: „Fantázia nélkül nagy emberek nincse­nek, se nagy dolgok" (1910). Mikszáth­ ro­mantikája nem a valóság tagadása és egy má­sik valóság állítása, nem is vonzódás egy olyan álomvilágba, amelyben jobb időkre konzer­válódhatnak a lelkek legmélyébe zárt eszmé­nyek. Az ő romantikája nem menekülés, ha­nem a valóság kiegészítése, hivatása, hogy „kiegészítse az élet színképét" (Király István). Mikszáth­ összebékíteni igyekszik a múzsa szép szobalányát, a Fantáziát a szurtos, mogorva mindenessel, a Megfigyeléssel, ő a realizmus és az idealizmus (mondhatni: dialektikus) ösz­­szehangzását keresi; mint maga mondja: a kettőnek úgy kell váltania egymást, mint az éj és a nap, „mert akár az egyiket viszi túl­­ságra, akár a másikat, elpusztul bele", így válik Mikszáth romantizmusa egy teljesebb valóságkép összetevőjévé, így válhat hi­telesebbé realizmusa. (Manapság, a la­tin-amerikai irodalom „mágikus realizmusá“­­nak divatja idején már nem is lehet túlságo­san szokatlan a vájtfülűeknek sem ez a fajta realizmus, amely a valóság teljesebb képét nyújtja, a röghöz ragadt, kézzelfogható való­ság és a benne lappangó, a csak tudatunk és lelkünk legmélyén ismert csoda összhangzó tablóját). Hiszen a romantikus Mikszáth is elkalandozik idilli tájakra, de a realista mind­untalan közbeszól, figyelmeztet, utal. Egyik hőse, Borsy elindul kedvese után egy gyönyö­rű kertbe, de a fölhangzó magyar népdal rög­tön kivált az íróból egy zárójeles politikai utalást: „a katona után epedő lányka keserű­sége" eszébe juttatja, hogy­ a népdal szövegé­ben „már benne van a nyelvi kérdés is emb­rióban". Olyan romantika a Mikszáthé, a­­mellyel realizmusa válik teljesebbé, hiteleseb­bé. A valóság torzulásai például erősebb hang­súlyt kapnak, megrázóbb élménnyé válnak (lásd az eladott Sipsirica története). Másrészt ez a romantika magában hordozza a „nagy emberek" és a „nagy dolgok", a valóság leg­mélyén lappangó harmónia érvényesülésének a hitét. BEKE MIHÁLY ANDRÁS : A Kriterion Kiadó könyvújdonságai: Il­lés Endre Erős fényben (novellák — Válogat­ta és az utószót írta Gálfalvi Zsolt. Horizont Könyvek); Wladyslaw Terlecki Pihenj meg fu­tás után (regény, fordította Sebők Éva, Lek­­túra); Kozma Mária Idővallató (Négy elbeszé­lés); Lőrincz György A hallgatás csöndje (no­vellák elbeszélések); Roth Endre Shakespeare — szociológiai olvasatban; Paulovics László (A bevezetőt írta Kántor Lajos — Kriterion Ga­léria). • A Dacia Könyvkiadónál megjelent Pa­lotás Dezső A ház című novelláskötete, vala­mint Káli István Tisztítótűz, Üres napok című két kisregényének kötete. • Az Igaz Szó 8-as száma Fórum rovatának vezetőesszéjét Csíki László írta Szabó Gyula A sátán labdái című „történelmi tudósításai­nak" eddig megjelent négy kötetéről; a szer­ző a történelmi tényanyag regényszerkezet-fe­­szítő, téma és módszer egymást meghatározó jellegét taglalja (Gyógyító lidércfény). Szász ílászló Indulatos monológok címmel elemzi Szávai Géza Progéria című elbeszéléskötetet, Veress Dániel A néhai kritikus visszapillant cím alatt közöl cikket — Gellért Sándorról. Esszét olvashatunk Deák Tamástól (A csellen­gő múzsa nyomában — a filmig), Vermesy Pé­ter és Czakó Ádám zeneszerzőről­ Terényi Ede készít­ „arcképvázlatot“, Kelemen Ferenc Moz­gásművészet a színházban címmel közöl cikket. A Szemlében Jánosházy György búcsúzik a nemrég elhunyt Szabó Lajostól, Bogdán Lász­ló Vásárhelyi Géza A tébolyult kalmár, Markó Béla Kenéz Ferenc Esőben könnyen rámtalál­tak, Gálfalvi György Balogh Edgár Acéltükör mélye és Farkas Árpád Asszonyidő, Salló László pedig Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című könyvét recenzálja. A román költők antológiájáról Kovács János ír jegyzetet. Verset olvashatunk Nicolae Dragoș­­tól (Ádám Zsigmond fordításában), Szőcs Kál­mántól, Kenéz Ferenctől és Balla Zsófiától. Regényrészletet, elbeszélést közöl Szekernyés László, Nemess László és Bíró Éva. A Kilátó­ban H. P. Lovecraft — A. Derleth Árnyak a Scapu előtt című fantasztikus regényének Já­nosházy György fordította befejező része. A­z1 Hét 38-as számából kiemelendő Ro­­botos Imre írása a 7­ éve megjelent A Holnap­ antológiáról, Marosi Péter kritikája Mátyás­­ Ferenc Egyszemélyes társasjáték című novel­­láskötetéről, Metz Katalin beszélgetése Dan Alecsandrescu rendezővel Az ember tragédiája marosvásárhelyi román nyelvű előadása kap­csán, valamint Beke György interjúja Jakó Zsigmond professzorral („A történészkedés nemcsak szakmai, de egyben erkölcsi kérdés is“). A Hét riportját Márkó Imre jegyzi (Hej, haj, vasárnap kirándulunk), a nemrég elhunyt Veress Páltól Kovács András búcsúzik. Az utolsó lapon Szász János „nyárvégi naplója".­­ Szeptember 27-én a Kolozsvári Filharmó­nia rendezésben kezdetét vette a hagyományos Kolozsvári Zenei ősz elnevezésű hangverseny­­sorozat. • © • A balkáni könyvfesztivál Athénban­­zajló rendezvényei keretében román kulturális estet tartottak. Megnyitó beszédet mondott Nikosz Antonopoulosz, a Görögországi Könyvkiadók Társaságának elnöke; nagy román írókról be­szélt Kosztasz Aszimakopoulosz író; Arghezi-, Bacovia-, Goga-verseket adott elő Éva Kata­­manidu színésznő. A mai román költészetről Nicolae Dragoș szólott, az együttélő romániai nemzetiségek irodalmáról Lászlóffy Aladár. • Az Élet és Irodalom augusztus 26-i szá­mának első oldalán Panek Zoltán Akik ta­nulni küldtek című cikke olvasható. A lap közli Tóth Sándor Az ember tragédiája című recenzióját. • A Magyar Nemzet szeptember 10-i szá­mában Csíki László Az öncsonkítók című no­vellája, valamint­­ Panek Zoltán Két anziksz cím alatt közölt krokii olvashatók. ** A 86. esztendős korában elhunyt Ira Gersh­win, aki bátyja, George Gershwin műveinek, többek között a Porgy and Bessnek a libret­tóját is írta. 1932-ben bátyjával együtt része­sült a Pulitzer-díjban az Of Three I Sing szö­vegkönyvéért, majd Gersh­win halála után olyan szerzők munkatársa, mint Judy Garland és Rita Hayworth.­­ A 47 esztendős Arequipában (Peru) szü­letett Mario Vargas Llosa (egész eddigi élet­műve megjelent francia nyelven is) elnyerte a legjobb külföldi regényért járó francia díjat, s világszerte az egyik legsikeresebb latin-ame­­rikai regényíró. A Nouvel Observateur munka­társának adott nyilatkozata szerint több évi külföldi tartózkodása után azért kellett vissza­térnie hazájába, mert újból kapcsolatba kellett lépnie az ország jelenkori történelmével, napi politikai eseményeivel, amelyek végső soron — szerinte — még az írói nyelvezetet is meg­határozzák. Realista írónak tartja magát, aki — meghatározása szerint — „objektív realiz­must" teremtett műveiben. „Ha továbbra is külföldön tartózkodtam volna — állítja Llosa —, abba a helyzetbe jutottam volna, hogy re­gényeim immár hazám múltjáról szólnának, miközben én még mindig hinném: a jelenéről írok."­­ Bostonban egy 500 oldalas válogatást ad­tak ki Archibald Mac Leish (1892—1982) leve­lezéséből, amely­­a New York Times Book Re­­wiew szerint az amerikai szellemi élet nagy eseményének számít. A cikk rámutat, hogy Mac Leish költészetében több generáció törek­vése tetőz. Legtermékenyebb költői periódusa a 30-as évekre tehető, amikor Párizsból vissza­tért az Egyesült Államokba, ekkor válik lát­nokivá ez a társadalmi kérdéseket a végsőkig kiélező költészet. A költő 1937-ben elnöke az Amerikai írók II. Kongresszusának, amikor is a kultúrvilágot óvja beszédében a fasizmus fenyegetésétől. 1939-ben Roosevelt elnök meg­bízza a kongresszus könyvtárának igazgatásá­val, a háború után pedig az UNESCO egyik alapítótagja lesz. Élete utolsó éveiben is az amerikai szellemi élet egyik vezéregyénisége.­­ A 1T_ Veretium-díjat Andrea Jonasson ausztrál színművésznő, Giorgio Strehler fele­sége kapta meg Lessing Minna von Barn­­heimjének főszerepéért, ő az első Veretium­­díjas színésznő, aki nem olasz származású. A 75 esztendeje, hogy Giovanni Papini meg­alakította a La Voce nevű irodalmi lapot, amely az első világháború óta az egyik legje­lentősebb olasz folyóirat, s amelynek munka­társi gárdájához olyan íróegyéniségek tartoz­tak, mint G. Prezzolini, G. de Robertis, B. Croce, G. Gentile, G. Amendola, G. Salvemini, L. Einaudi, R. Serra, G. Soffini, P. Jahier, C. Sbarbaro, C. Rebora és mások. Szőlők könnye Horváth Imre négysorosát idézzük a vízszintes 8., függőle­ges 1., vízszintes 2. és függőleges 43. számú sorban. VÍZSZINTES: 2. A vers harmadik sora (zárt betűk: A, F, E, K, L, O). 8. A vers első sora (zárt betűk: A, A, R, L). 15. Fordított névelő.. 16. Rejtetten rosszindulatú. 18. Török palo­ta. 19. Átkarolás. 21. A törlőgumi. 23. Ez az illatos virágú fa. 24. Becézett férfinév. 25. Kötőszó. 27. Madarakat éles hang­­­gal elijeszt. 29. ... Kornél: Kosztolányi novellahőse. 30. Nagyon régi. 31. Hosszas, krónikus betegség jelzője. 33. E napon. 34. Bal­ti nép. 36. Téli sportot űzöl. 38. Lapos, keskeny peremű felszol­gáló edény. 40. Színültig. 41. Foszfor és nitrogén vegyjele. 42. Rara ... . a „ritka, mint a fehér holló" latin megfelelője. 44. Tagadószó. 45. Magasságban gyarapodni. 46. Menyasszony. 47. Fonetikus mássalhangzó. 49. ...ista, önkínzó. 51. Csapadék. 102. ökör. 54. Operál. 55. Fűszerez. 57. A Duna mellékfolyója te Magyarországon. 58. Igekötő. 59. Város Törökországban. 61. Jfszenyő. 63. Kerti munkát végez. 64. Vérrokonságon alapuló nemzetség Skóciában. 67. ... hibás: maga a vétkes. 68. Láz ,kevert betűi. 69. Hebehurgya. 71. Szófaj. 72. Nem tud hozzá­nyúlni, (két szó). 75. Növény része. 76. Folyadékot tölt. 77. Ta­­bula . .. , tiszta lap. 79. Lóbetegség. 80. Neamţ megyei gép­kocsik jelzése. 81. Félhanggal fölfele módosított énekhang. 82. Sebesei­ mozgó, vékony tárgy szól így. 84. Rézgálic. 86. Táp­lálkozhat. 87. Patak a Keleti-Kárpátokban. 88. Feni. 90. Ésszel felfog. 91. Híres amerikai egyetem. 93. Ókori görög város. 96. X szabadba. 97. Sebő kevert betűi. 98. Király Katona József Bánk bánjában. 100. Küzdőszőnyeg a judóban. 102. Falevél­­zetek. 104. A porcelángyártás alapanyaga. 106. Iskolába já­rata. 108. Folyadék. FÜGGŐLEGES: 1. A vers második sora (zárt betűk: S, Z, N, A, R). 2. Híres csipke. 3. Indonéziai sziget. 4. A torreádor kiáltása. 5. Harun el ...: bölcs bagdadi kalifa. 6. Részvény­­társaság. 7. Majdnem árad! 8. Bibliai város, amely lakóinak bűnös életmódja miatt ítéltetett pusztulásra. 9. Becézett férfi­név. 10. Rés szélei! 11. Vajon a közeli? 12. Módja van rá. 13. Feljegyzést. 14. Csukott. 17. Egészen friss. 20. Női név. 22. Hely határozórag. 26. Tésztát készít, húst pirít. 28. Fosztókép­­ző. 31. Homérosz hőskölteménye (ék. h.). 32. Egymásba kapcsolt fémkarikák sora. 35. Kiváló, elsőrendű. 37. EVM. 39. Kilenc­­száz, római számokkal. 40. ...vele, gondom­ van rá. 41. Meg­kísérelt. 43. A vers utolsó sora (zárt betűk: O, S, N, Y). 45. Szemlélődő. 46. Lábainál lentebbre. 48. Lódít 50. Az ókori Egyiptom védőistena. 51. Albán cigarettamárka. 53. Parancso­­lója. 56. TED. 59. Férfi fehérnemű. 60. A Lett SZSZK fővárosa. 62. Kutyát kergetnek így (két szó). 65. Kárt okoz. 66. Szemé­lyed. 70. Az öt tó egyike. 73. Itt, népiesen. 74. Szópótló szó. 78. ... Nielsen, a némafilmjátszás jeles színésznője. 79. Q. 81. Hazai város a Kis-Szamos partján. 82. A szónak egy magán­hangzót tartalmazó része. 83. Csak és ... : Arkadij Gajdar if­júsági műve. 85. Vajon b^eup.^börű? 86. Messzire hajít. 87. Csahol-e a kutya? 89. Ady iskolájának városa. 92. Vissza, dal­lam, régies szóval. 94. A közegén érte! 95. ... Marino, kis állam Európában. 97. Ködös, Szennyezett levegő — angol szó­val. 99. ESP. 101. E helyen. 1­03. Noteszben van! 105. Tiltószó. 107. Kettőzve: becézett szülő. , (Készítette Somodi László). A helyes megfejtést beküldők között három könyvet sorso­lunk ki. A megfejtéseket kérjük lehetőleg levelezőlapon pos­tázni október 12-ig. A kolozsvár-napocai nyertesek a könyvet az UTUNK szerkesztőségében velogtgje. át, ■*( *f,. A 36. számban közölt, Az e s­zgjjidlír m­ ó n i­á j­a című rejt­vény megfejtése: Dal, illat, imsz;Vág az­ esti légbe fel; / Merengő, méla tánc, keringő lengdfekéje! Könyvjutalmat nyert: Cseke Tibor — Várad; Kalauz Aladár — Nagybánya; dr. Szöllősy Tiborné — Máramarossziget. LEVÉLVÁLTÁS HELYETT ZUDOR JÁNOS A JUTKA EGE A jutka fagyott egén mindenféle madarak pl. homoksirályok röptét méri egy cenzorbagoly pulzusverebek bukfenceznek mint betanított óvodások •no meg kiterített szélmalomszerű sárkánymadarak is jutka riadtan énekel szívéről eszeveszett dobbanások, kőtáblák hasadoznak s csörrenve törnek szét az ég páncélzatán SZILAGYI ALADAR KULTELEKI BALLADA I’ETHO LÁSZLÓ HAT N­AIKU Már nem lehet bizony megállni: otthon vagyunk a semmiben. Eltűntek a hófoltok kezed szappanhab — fürdőnk a tavaszban. Mindenki a kertekben mn kivirágzik már az életünk. Ha mégis mozog a Föld hol van az űrbéli végállomás? Hétköznapok lesznek az ünnepek ha forrósodik a nyár. Aki nem vigyázza házát tékozolja mindennapjait. Hol köznek tárult Póli a rosszlány Papírzsák zörgött S fóliafoszlány Bádogkupacban Sivó szél leste Mint márványlik fel Szépívű teste Lesuvadt marton Stráfszekér-grófok Markukban langy sor Nyakukban lófog Szellent az egyik Sercint a másik Hegedű nyikban Isznak rogyásig Mögöttük körbe Megannyi csontváz Meredő méhkas Épülő blokkház Hová káposztát Plántált a bulgár Rögből betonba Vált át a bulvár Hol réten feszült Harmadfű marja Istállók falát Vasmarok marja Sanda cigányná Ládákra ágyai Lábánál borkán Telve nadállyal Nehéz testétől Vacka megreccsent Fogatlan szája Szitkokat freccsent Pókháló-szitán Szűrt fény világít Korhadó rönkben Árnyékot lágyít Kályhakürtőkön Szikkadt katángok Koromfészekben fekete lányok FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: MIKÓ ERVIN Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon 951/12420 Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILEXIM, departamentul export-import presă, P.O. Box 136—137. Telex: 112 28 București, Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: I. P. Cluj. 1_40 440 GÁL ZOLTÁN A REPÜLŐGÉP EMLÉKE ő csak azt tudta: valami nő, és mind több lesz, több lesz. h. m. enzensberger valaki megtalálta a félelmet azt hittem oly jól eldugtam nekem már nem lesz részem legközelebb majd másnak osztják ki most rám ezek a görbe fák ezek mellett egyszer elszaladtam csak most hogy újra látom tévedsz ha azt hiszed csak a fák mellett szaladtál el ráadásul a képek a repülőt is csak futtában láttad ha tudnád hogy hamisítvány volt most késő senki nem tanított az űr megnőtt időközben és a félelem újra meg újra elszaladsz majd az épületek mellett melyek mintha vászonból ettől félek ettől

Next