Utunk, 1987 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-02 / 1. szám

Tudományos munkássága példamutató Bukarestben, a Vegyipari Minisztériumtól nem messze emelkedik a Központi Kémiai Intézet korszerű épülete. Húsz kutató-, tervező- és a kísérle­tek eredményeit a termelésben alkalmazó egység munkáját irányítják innen, a román ké­mia fellegvárából. Vezérigaz- gutónöje, Maria Ionescu, a Szo­cialista Munka Hőse az elasz­tomerekkel és a szerves ké­miai technológiákkal foglalko­zó osztályokra kalauzolja az újabb kutatások iránt érdek­lődő újságírót. A legkorsze­rűbb laboratóriumi felszerelé­sek között csak a szakember ismeri ki magát, számomra ti­tokzatos folyamatok hatalmas vegykonyhájának tűnnek a la­boratóriumok, melyeknek egyi- kében-másikában szinte éjjel­nappal folyik a munka. „A laboratóriumtól nem le­het elszakadni“ — vallják a megszállott kutatók. Egy kísér­let megoldása akkor is gon­dolataik mélyén lappang, ami­kor a napi rutinmunkát vég­zik. A kutatáshoz kitartó mun­ka, türelem kell, az „isteni szikra“ csak így pattan ki az ember agyából. Felvázolni a megoldandó kérdést; összevet­ni a vonatkozó hazai és külföl­di adatokat, eljárásokat; az el­melet kidolgozása; az elmélet­ijén levezetett folyamat ered­ményeinek gyakorlati ellenőr­zése; a laboratóriumi kísérle- tok ipari alkalmazása nagy általánosságban ez a kutatás útja. „Ha következetesek vagyunk az elméleti kutatások eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazá­sában, akkor a befektetések gyorsan megtérülnek az új műszaki eljárások, találmá­nyok és újítások révén. A vegyipar így lett nemzetgaz­daságunk egyik jelentős ága“ — hangsúlyozza a vezérigaz­gatónő. Egvre szorosabbra kell fűzni az alap- és az alkalma­zott kutatás kapcsolatát, hegy a tudomány fokozottan járul­hasson hozzá mind az 1986— 1990-es ötéves terv teljesíté­séhez, mind pedig a következő időszakra szóló gazdasági-tár­sadalmi fejlesztéshez szüksé­ges műszaki megoldások tar­talékának biztosításához mutatott rá doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémi­kus elvtársnö a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács legutóbbi plenárisán. A ro­mán tudományos kutatás je­lenleg több mint hétszáz nem­zetközi kutatási és technoló­gia-fejlesztési célkitűzés meg­valósításán munkálkodik, s igen jelentősek a kémiai tu­dományok eredményei. A tu­domány cselekvő erő fejlesz­tési terveink valóra váltásá­ban; nemzetgazdaságunk to­vábbi fejlesztésében a vegy­ipar fontos szerepet játszik. A vegyiparban tökéletesíte­ni kell a meglévő technológiá­kat és újabbakat kell kidol­gozni — mondta Elena Ceau- şes-u élvtársnő a tudomány és oktatásügyi kongresszu­son —, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázok hasz­nosítási fokát, előmozdítva a sz.enfélék és a kokszolótelepi kátrányok kemizálását, vala­mint a kemizálható szénhid­rogének előállítását biomasz- szából és más, nem kőolaj for- r sokból. Ugyanakkor fejlesz­teni kell a kutatásokat a mű­anyagok, mügumik, műszálak, gyógyszerek, színezékek, ka­talizátorok és más finomszinté- zis-termékek újabb, jobb faj­táinak előállításáért. Felhívta a vegyészek figyelmét, hegy a tudományos kutatók határo­zottabban munkálkodjanak a szervetlen kémia, a műtrágya­gyártó és a színesfémkohásza­ti műszaki eljárások korsze­rűsítése és tökéletesítése, az energia- és a nyersanyagfo­gyasztás csökkentése, a hasz nos anyagok kinyerési foká­nak növelése érdekében. Nem­zetgazdasági szempontból igen fontos a szerves kémia, pon­tosabban az elasztomerek szin­tetizálása terén végzett kuta­tások gyakorlati alkalmazása. E tudományos munka ered­ményei olyan hatalmas vegy­ipari létesítményekben öltenek testet, mint a merev poliure- tánokat e’öállitó temesvári Sol­ventul Kőolajvegyészeti Vál­lalat; a poliizoprén gumigyár­tó üzem Brazi-on, a termikus polimerizációval előállított elasztomereket gyártó vállalat Pite§ti-en, a szénhidrogén ala­pú anyagokat feldolgozó, vagy a termikus eljárásokkal elasz­tomereket szintetizáló gyárak. A Központi Kémiai Kutató- intézetben az elasztomerek osztálya — akárcsak az egész vegyipari kutatás — doktor Elena Ceausescu mérnök aka­démikus elvtársnö közvetlen irányításával fejti ki tevékeny­ségét. Több elasztomer — így a poliizoprén, a polibutadién, az etilén-propilén alapanyagú gumi, az oligopoliészter, a cseppfolyós poliszulfikus po­limerek előállítási technológiá­ját az iparág világviszonylat­ban is csak az utóbbi tíz év­ben alkalmazta; másokét, mint például a termoplasztikus gu­mi előállítási folyamatát csak most dolgozzák ki. Számos technológia már „üzemel", de a gyártmányok minőségét, a gazdasági mutatószámokat ál­landóan javítani kell, s növel­ni a termékválasztékot. Üj ter­mékek kutatása, jobb nyers­anyagok előállítása szintúgy elengedhetetlen; olyan elasz­tomerekkel kísérletező 'k, ame­lyek kedvezőtlen körülménye­ket is elviselnek; így például folyékony gumiféléket állíta­nak elő és olyan műgumi szin­tézisét dolgozták ki, melynek tulajdonságai versenyeznek a nyersgumiéival. A szerves technológiai osz­tály mintegy kiegészíti az e- lasztomerekét: a polimelizá­Jáshoz szükséges anyagok, ro­varirtószerek, festékek és lakkok, gyógyszerek gyártásá­nál igényelt műszaki eljárá­sok kutatásával és kidolgozá­sával foglalkozik. Számos, az iparban már alkalmazott mű­szaki eljárás korszerüsitésén munkálkodnak: a butadién és az izoprén szintézisét jelen­tősen javították, sok, eddig nem hasznosított mellékter­mék és hulladék kinyerési fo­kát növelték. „Intézetünk több mint két évtizede a hazai kémiai kuta­tás élvonalában tevékenyke­dik, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnö közvetlen, hatékony irányítá­sával — hangsúlyozza Maria Ionescu vezérigazgatónö. — Ma a szerveskémia önmagá­ban véve is óriási ismeret- anyagot halmozott fel s a makromolekulák tanulmányo­zása külön hatalmas fejezete; a polimerek szerkezeteinek, jellemzőinek meghatározásá­ban Elena Ceausescu elvtárs­nö értékes útmutatásokat a- dott és ad munkatársaink­nak.“ „Elena Ceausescu elvtársnő nagyszerűen egyezteti a tu­dományos kutató munkát a román ipar kiépítésének gya­korlati követelményeivel és a tudományos haladás igé­nyeivel; különleges mérték­ben járult és járul hozzá ah­hoz, hogy tudományos alkotó munkánk kibontakozzék s gya­rapítsa a legújabb tudomá­nyos felfedezéseket. Minden területen értékes útmutatáso­kat kapunk tőle, a világhírű tudóstól, aki a vegyészeti ku­tatások és pártunk tudomány- fejlesztési politikájának irá­nyításában egyaránt elévülhe­tetlen érdemeket szerzett. A tudományos értékek gyarapí­tásával, személyes példamu­tatásával doktor Elena Ceausescu mérnök akadémi­kus elvtársnő a haladó gon­dolkodás ama személyiségei közé tartozik, akiknek szerte­ágazó politikai és tudományos tevékenysége nagy megbecsü­lésnek örvend a világon. Ezt bizonyítják többek között a tekintélyes külföldi tudomá­nyos fórumok által az évek során neki adományozott ma­gas címek és kitüntetések, valamint külföldön is megje­lent könyvei, tanulmányai, cikkei. Tudományos munkás­sága, kommunista helytállása, a tudósok közötti együttmű­ködés és barátság érdekében kifejtett tevékenysége köve­tendő példa számunkra. És példakép munkássága olyan értelemben is, hogy a legala­posabb tudományos ismeretek, a legragyogóbb kutatómun­kák is meddőek, amennyiben nem állítjuk őket a társada­lom szolgálatába, ha nem vál­nak a nép s végső soron az egész emberiség javára.“ KOZMA ELZA Fényerőre emelni a holnapot (Folytatás az 1. oldalról) KILÁTÁS A REKTORI IRODÁBÓL Az Intézet egyik régi épü­letében, a város főterén, a Nemzeti Színház épületére né­ző széles ablakokkal, azaz fénnyel ragyogó teremben kapott helyet a rektori iro­da. Csupa virág, csupa han­gulat — mondhatná a belé­pő, s természetesen rögtön hozzászámítja a rektornő ba­rátságosan nyugtató, valami mély belső egyensúlyt sugal­ló mosolyát. Hogyan is ke­rült ez az asszony a rektori székbe? — Ha pályámról kell szól­nom, mindig azzal kezdem, hogy szépen, fokozatosan szinte lépcsőröl-lépcsöre lép­ve jutottam cl a rektori meg­bízatásig. Amikor az aradi líceumból, mint tervekkel teli fiatal végzős a temesvári mű­egyetemre jelentkeztem felvé­telizni, egyre csak az forgott a fejemben, hogy fény, fén\ fény! Ez kellett akkor az o: szágnak, hiszen teljében volt Tisztelgő gondolatok (Folytatás az 1. oldalról) s ma nemcsak az életünkért aggódunk, ha szólunk, de húsz-harminc-negyven eszten­dő szorgos munkájának ered- ményeiért is. Van féltbnivív lónk! Nem akarok belebonyolódni múzeumi töprengéseim rész­leteibe, hiszen csak a felsza­badulástól máig alig-alig ve­hető számba így hirtelen mindaz, ami az anyagi, szel­lemi gyarapodás tételeihez sorolódhat. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a bulvár- s né­hány utcahossznyi utat, a moz­galmi emlékek tárlóitól az RSZK Történelmi Múzeumáig nem véletlenül tettem meg. Ha a múltba réved a tekin­tet, hamar a jelenre s a jö­vendőre siklik. Évfordulók, születésnapok s a múltbeli küzdelmek értel­mezése is arra indítja az em­bert, hogy a mai helyzetet mérlegelje. A Román Kommunista Párt megszabott céljai szerint a szocialista társadalomalakitás esztendeiben a történelem igazi formálójának bizonyult, s a sokoldalú fejlesztésen munkálkodókat biztosan veze­ti a kommunizmus felé. Itt­hon s másutt közismertek mindazok a tények, melye­ket vívmányként emlegetünk, különös büszkeséggel tekintve a kommunista párt IX. kong­resszusát követő időszak léte­sítményeire, amelyek a kor­szakjelölő Ceausescu névhez kapcsalódnak, egyöntetű elis­meréseként annak, hogy a ro­mán nép legnemesebb eré­nyeinek megtestesítője a Ro­mán Kommunista Párt régi harcosa, a párt és az ország első embere, Nicolae Ceausescu elvtárs. Mellette, vele együtt illő emlegetni azt a kiváló egyéniséget, aki Ne­ki ifjú korától máig elvtársa, munkatársa és élettársa, dok­tor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőt. A történelmi múzeum szá­mos termében állították ki mindazokat az ajándékokat, kitüntetéseket, amelyeket pár­tunk vezetője és legkiválóbb elvtársa, munkatársa kapott. Korszakunk, mai hazai va­lóságunk lényegét sűríti, teszi szemléletessé a tisztelet és a megbecsülés jeleként adomá­nyozott tárgyak sokasága, nem egy éppen azokat a létesítmé­nyeket szemléltetve, amelyek­re büszkén hivatkozik az or­szág, s írásban, ábrán nyo- matékositják azt a személyes szerepet, ami mindezeknek meghatározója volt. Nem vállalkozhat ez az írás műelemzésre, amúgy is szűk­nek bizonyulna, erőltetett vol­na az esztétikai keret. A lé­nyegre szorítkozva annyit mindenképpen el kell mon­danunk, hogy egyrészt a tisz­telet s a hála érzéseit fejezik ki a hivatásosok és amatörök készítette festmények, szob­rok, képzőművészeti munkák, másrészt: tükrei kívánnak lenni annak az útnak, amin Románia az elmúlt évtizedek­ben, szoros történelmi szálak­kal kötődve a múlthoz, vé­gighaladt. A román ipar, mezőgazda­ság. a tudományosság, a mű­velődés fejlődése, s mindazok nemzetközi visszhangja, sok fénye, mint tükörben a való világ, lépten-nyomon, együvé szervesülve megmutatkozik. A kiállítás nézői csendben, gondolatokba merülve halad­nak el a kiállított tárgyak e- lőtt, s érzik: ők is ott van­nak a tisztelgő milliók között. Eredményes, boldog új évet! (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöknö kongresszusi zá­róbeszédéből idézünk: „Első­sorban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az oktatás tartalmának és struk­túrájának állandó tökéletesí­tésére, hasznosítva mindazt, ami új és haladó az egyete­mes gondolkodásban és gya­korlatban. Az oktatásügyi te­vékenység e követelménye je­gyében a legnagyobb figyel­met kell fordítani a főtantár­gyak — matematika, fizika, kémia, biológia —, valamint a társadalomtudományok és más clyan diszciplínák alapismere­teinek elsajátítására, amelyek nevelési szempontból erősen befolyásolják a fiatalokat, mint amilyen a román nyelv és iro­dalom, a haza története és földrajza.“ A Tudomány- és Technoló­giaügyi Országos Bizottság és a Nevelés- és Oktatásügyi Mi­nisztérium az utóbbi időben átfogó és konkrét programo­kat dolgozott ki a tudományos kutatás, műszaki fejlettség és az oktatás eredményességének fokozására, hogy erőteljeseb­ben növekedjék a tudomány és oktatás szerepe az ország gaz­dasági és társadalmi fejleszté­sében, a hazai szocialista épí­tés egész művében. A TOOT nemrég tartott plenáris ülé­sén hozott intézkedések sorá­ban olyan konkrét elképzelé­sek szerepeltek, mint az okta­tási rendszer strukturális és funkcionális szerkezetének ja­vítása; a tantervek és analiti­kus programok rendszerének tökéletesítése; a továbbképzési (doktorátusi és tanári fokoza­tok elnyerésére vonatkozó) tör­vényes rendelkezések felülvizs­gálata és korszerűsítése; a tu­dományos kutatások eredmé­nyeinek és a műszaki fejlesz­tési feladatok megoldásának a gazdaságos anyagi termelés szolgálatába állítása; valamint a távlati kutatási programok kidolgozásához szükséges „el­képzelések feltérképezése; az alkotó, újat teremtő szakem­berek részéről tett javaslatok további tanulmányozása. A tudományos, oktatásügyi és kulturális dolgozók — a Tu­dósok és a Béke Nemzeti Bi­zottságába tömörülve, melynek elnöke szintén Elena Ceausescu elvtársnö —, a leghatározot­tabban támogatják a szocia­lista Románia elnökének bé­ke-, leszerelési és együttműkö­dési kezdeményezéseit, s fo­kozzák együttműködésüket a világ tudósainak hasonló szer­vezeteivel és más fórumaival hogy a józan ész diadalmas­kodjék, az enyhülés, az együtt­működés és a béke ügye az emberek és a népek legma- gasztosabb joga, az élethez és a békéhez való jog. Kolozsvár-napocai egyetemi központunkban is, ahol a ku­tatásnak és oktatásnak régi ha­gyományai vannak, az elmúlt esztendőben tovább folyt a munka a központi kutatóinté­zetek és más felső kutatási forumek terveiből ránk há­ruló témakörökben, zökkenő­mentesen s növekvő igényes­seggel történt a szakember- képzes-nevelés és a tovább­képzés. Az egyetemi, főiskolai és kutató intézeti dolgozók évi közgyűlésein előterjesztett és a forradalmi munkásdemokrá­cia szellemében megvitatott beszámolók számbavétele az élért eredményeket, s kiemel­tek azokat a tennivalókat a- melyeket a pártfötitkár által sugallóit szellemben törek­szenek elvégezni. Erre mind- a.I|"fan, fogadalmat lettünk s akárcsak eddig, ezután is sza­vunknak állunk. Ebben a meggyőződésben, e születésnapon szeretnék kollé­gáim nevében is további sok sikert, jó egészséget és bol­dogságot kívánni Elena Ceau- §escu akadémikus elvtársnö- nek. a nagyméretű villamosítási program megvalósítása. így felvételiztem cn az Elektro­technikai Fakultásra. És kö­vetkeztek azután a boldog- boldog diákévek. Kitűnő ta­náraim voltak, jó munkahan- gulat uralkodott, s ami' szá­momra nagyon fontos volt, értékelték szorgalmamat, lel­kesedésemet, törekvéseimet. Érdemdiplomával végeztem és gyakornokként rögtön alkal­mazott az intézet. Innen e- melkedtem fel tanársegédnek, aztán lektornak, majd előadó- tanárnak, katedrafőnöknek, végül pedig, 1981-ben rektor^*., nak. — Hogyan fogadta a rekto­ri kinevezést? _ Nagy megtiszteltetésnek és feltétlen bizalomnak érez­tem. hogy rám bízzák c ko­losszus irányítását. Megjegy­zem, kitűnő vezetőséggel dol­gozom, s az intézet szenátu­sában határozunk minden lé­nyeges kérdésről. — Tudományos munkássá­ga, gondolom, a főiskolai ta­nári munka természetes ve­lejárója volt. — Tulajdonképpen doktori disszertációm megvédésétől számítom igazán komoly munkának azt, amit a kuta­tás területén végeztem. Na­gyon fiatalon tettem le a dok­torátust, még nem voltam harminc éves sem, így lehe­tőségem volt korán elindulni azon az úton, amit a dokto­rátus nyit meg előtted. >í'in a felemelkedésre gondolok, de ez a vizsga mindenképpen zt jelenti, hogy ott állsz már a tudomány nyitott kapujá­ban. — Hány tudományos dol­gozata, munkája készült el azóta? — Százon túl már meg se számoltam őket... A lényeg az, hogy kedvvel dolgozom és ha visszakerülök a kated­rára, rektori mandátumom lejárta után, két igen komoly aktuális kutatási témához fo­gok. Az egyik a napenergia felhasználása es tárolása te­rületén, másik az információ­szerzés és távközlés tudomá­nyában hozna újat. EMLÉKEZETES TALÁLKOZÁSOK A központi sajtóban, a na­pilapokban megjelent egv döntő fontosságú momentumot rögzítő fénykép. NICOLAE' CEAUSESCU elvtárs, pártunk főtitkára, országunk elnöke és ELENA CEAUSESCU elvtárs­nö, a kiváló tudós és politi kus látogatása a temesvári Traian Vuia Politechnikai In­tézetben. — Az 1979-ben tett látoga­tás alkalmával hangzottak el azok az értékes útmutatások, amelyek alapvetően meghatá­rozták az intézetünkben folyó oktató- és kutatómunka to­vábbi irányulását. Minőségi előrelépést vártak tőlünk, azt, hogy a korszerű feltéte­lek között folyó műegyetemi oktatás szorosabban kapcsolód­jon a nemzetgazdaság igénye­it szem előtt tartó kutató­munkához, hogy az oktatás, kutatás, termelés hármasegy- ségének keretében előtérbe kerüljön a termelőfolyamatok automatizálása és robotizálá- sa, az energiaforrások haszno­sítása (a nap- és szélenergia felhasználása) terén végzett kutatási program. Az említett látogatást követően még két ízben találkozhattunk, mint házigazdák Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel. Akkor már konkrét eredményekkel is e- lőállhattunk: tanműhelyünk igazi kis ipari egységként több tíz milliós értékű ter­meléssel bizonyítja az okta­tás és termelés összekapcso­lását, nálunk működik az az országos viszonylatban is e- gyedülálló napenergia-labora­tórium, amelyet az említett útmutatások szellemében ren­deztünk be a konkrét hasznot hozó alkalmazott kutatásokra, robotjaink pedig ma már szorgalmas „alkalmazottjai“ Temesvár nagyipari vállala­tainak. A XIII. pártkongresz- szuson elfogadott országépítő pártprogram pontosan megha­tározza a hazai főiskolák, a műszaki intézetek felelősségét, szerepkörét s távlatokat nyit a fejlődésre. A Tudomány és Oktatásügyi Országos Tanács legutóbbi plenárisán pedig doktor Elena Ceausescu mér­nök-akadémikus átfogó be­szédében hívta fel figyelmün­ket e munka hazafias felelős­ségére, a legmagasabb elvá­lásokra, amelyeket szocialista hazánk jövöépítő tervei meg­határoznak. Személyes példa, közvetlen irányítás, messze­menő gondoskodás segít ben­nünket abban, hogy valóban fényerőre emeljük a holna­pot. Ileana Balotă alkotása

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék