Utunk, 1988 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1988-02-05 / 6. szám

LEVÉLVÁLTÁS S. H. Marosvásárhely: „P. A. Fehérköpe­­­­nyes nők járkálnak körülöttem. Magyaráz­nak. Nem figyelek oda. — Icterus... Végre valami, ami felkelti a figyelmemet. Sárgaság/ Hol van sárgaság?... Kell egy pár pillanat, míg felfogom,­ hogy rólam beszélnek. Levet­kőzöm, átveszem a pizsamám. Anya néz, majd magyaráz. Megpuszil. Nézem a tovatűnő, lé­gies alakját. Nem fiatal, de nagyon szép. Apu kint vár rá... A nővér bevezet egy kórte­rembe. Ugyanaz a sárga fal. Fehér ágyak, tükör, kályha. Egy sarokban velem egykorú lányok nevetnek. Köszönök. Kérdezgetnek, gé­piesen válaszolgatok. P. P. Megint egy új beteg. Egy kb. 18 éves lány. (...) Elsietett mellettem, anélkül, hogy legalább egy pillanatot szentelt volna a személyemnek. Így van ez mindenkivel az első napokban. Nem esznek, nem érzékelnek, nem csinálnak semmit, csak alvás. Érdekes, a nyilvántartás szerint a legtöbb sárgaságos eset tavasszal van. Mintha mindenki itt sze­retné kipihenni az elmúlt hetek, a tél izgal­mait, fáradalmát, bosszúságát, veszekedését a család többi tagjával azért a nyelvtanilag is egyszerű, rövidke, taglalhatatlan szóért, hogy­­nincs Az orvosok az egészet a vitaminhi­ánnyal, az úgynevezett tavaszi fáradtsággal magyarázzák. Elhiszem, hogy tavasszal a szer­vezet ellenállóképessége sokkal gyengébb bár­­milyen fertőző vírussal szemben, viszont én érzem, hogy ez nem pontosan így van. A kór­ház mindenütt csak kórház, a maga jelleg­zetes gyógyszer és fertőtlenítőszer szagával, a heti vérvizsgálattal, a diétás ételek egyáltalán nem étvágygerjesztő szagával. Mindennek el­lenére aki ide bekerül, ragaszkodik, hogy leg­alább két hetet maradjon, még akkor is, ha ezt csak magában ismer el és megpróbálja elhessegetni a tényt, hogy vágyik arra, hogy ebben a rohanó, kapkodó világban sajnálják, körbevegyék, várják haza és­­ legyen a közép­pont, ha nem is sok ideig, de legalább két hétig. Ez az egész hasonlít egy tavaszi ára­dáshoz. A folyó megduzzad, teli lesz, nem bírja tovább, kiömlik. Elönti a szörnyező te­rületeket, megpihen, majd egy-két nap, egy hét múlva csendesen, visszahúzódik medrébe és folytatja megszokott útját, hogy majd, füg­getlenül sok, vagy kevés idő elteltével, meg­szűnjön létezni, egyesüljön a tengerrel...” — Mindez valóban áradásra emlékeztet. Legin­kább talán a Sárga-folyóéra. S tekintetbe vé­ve a sárgaság ottani hosszú lefolyását, azt kéne hinnünk, hogy a Sárga-folyó örökké ára­dásban van. T. A. — Sepsiszentgyörgy: „T. K. Jakab An­tal! Mint úr, kritikus várom bírálatátát, ami nem lehet rosszabb, mint a valóság." — Nyert. B. P. — Zilah: „Lennék pilangó, / Ki kö­vessen utadon, // Lennék álom, / Kivel ál­­modol, // Lennék piros hajnal, / Ki bevezet napodba, // Lennék fehér virág, / Mely a tel­kedbe lát. // Lennék fa árnyéka, / Hogy hű­­sölj alattam, // Lennék szellő szárnya, / Ki csapkodja arcodat, // Lennék babér, / Mit megérdemeltél, //' Lennék gondolat, / Neked szépet mondjak, // Lennék iskola, / Téged jóra tanítsalak." — Vagy egyáltalán: Len­nék iskola, hogy belém járj. M. J. — Lövéte: „Kövek hasogatott arcát / Be­lepik zölden a mohák / mintha féltenék / a fény beretvaélétól // az én arcomra / rázuhog­nak metszőn / a nyarak / s fölszaggatják szemhéjam // Oh hogyan takarjam el / szik­kadt szemem boltozatát / figyelő tekintetek elől“. — Talán mint a kövek: növesszen mo­hát az arcán és csakis a fény beretvájával beretválkozzon. J. Zs. — Marosvásárhely: Érdemes próbál­koznia. K. JAKAB ANTAL I Következő számunkban: SZÍNES FALINAPTÁR ORSZÁG • Hetvenegy éves korában Szatmáron el­hunyt Gellért Sándor költő. • Megjelent a Korunk 12-es száma. A fő­laptestben cikket, tanulmányt közöl Lupán Ernő (Köztársaságunk negyven éve), Báthory Lajos (1918 — a románok egyesülési óhajá­nak beteljesülése), Teodor Lup­e (Áttérés az új minőségre — a forradalmi szellem köve­telménye), Gáli János (A tudományos-techni­kai forradalom és a szocialista építés dia­lektikája), Vorzsák Álmos (Ésszerűség az anyag- és energiagazdálkodásban), Grigore Drondoe (Korunk embere és a szekularizáció), Lőwy Dániel (A madeleine illata avagy a sza­gok kultúrtörténete) és Hajós József (Newton első kolozsvári félszázada). Az íróasztalban Angi István, Buchwald Péter és Szilágyi Jú­lia írása, a Jegyzetekben Szőcs István Mohy Sándor visszatekintő kiállítását méltatja. A bizalom pedagógiája címmel Lászlóffy Ilona közöl tanulmányt. A Szemlében Jakabffy Ta­más, Kiss Zsuzsánna, Puskás Attila és Kis­­györgy Réka tanulmánya, cikke. A szám kép­zőművésze Balázs Erzil, Mohy Sándor és Star­­müller Katalin. • A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1986-ban alakult Com­­munites köre január 18-i ülésén Dsida Jenő halálának 50. évfordulójára emlékezett. Maro­si Ildikó részleteket olvasott föl készülő Dsida­­kötetéből, Illyés Kinga színművésznő pedig a költő verseiből szavalt. • A kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában január 27-én megnyílt Bar­­dócz Lajos rajzkiállítása. • A nagyváradi Ady Endre irodalmi kör január 22-i ülésén Bölöni Réka, Tamás Gert­­rudisz Izabella és Stecz László olvasott föl verseiből és prózai írásaiból. • Január 19-én a Csíkszeredai új galériá­ban megnyílt Szentes Bakó Klára textilkiál­­lítása. • A Camus-vel foglalkozó irodalom újabb jelentős művel gazdagodott. A Gallimard Könyvkiadó megjelentette Roger Grenier Al­bert Camus: Soleil et ombre. Une biographie intellectuelle című művét. A neves francia próza- és esszéíró könyvében főként Camus filozófiai és erkölcsi nézeteit elemzi. A mű egyik érdeme, hogy a szerző a Nobel-díjas író kevésbé ismert írásaira is fölhívja a fi­gyelmet. Grenier szerint már az első esszé­vázlatokban fölfedezhető A pestis szerzőjé­nek egyéni szemlélete. Az Une nouveau Ver­­laine című esszévázlatban a „költőfejedelem“ ellentmondásos személyiségét világítja meg Camus. „Kérem, az elbíráláskor vegye figye­lembe, hogy olyan környezetben nőttem föl, amelyben sokan nem tudtak olvasni“ — mond­ta egyetemi professzorának az esszévázlat át­­nyújtásakor a későbbi világhírű író, akinek édesanyja írástudatlan volt. A század filozó­fusa című esszévázlatban a későbbi moralista Bergson irracionalizmusát bírálja. Az algíri Síidben 1932-ben közölt esszé a zenéről már kevésbé eredeti, Schopenhauer és Nietzsche eszméit visszhangozza. Camus-t ifjúkorában elbűvölte a zene, később azonban fokozatosan elidegenedett tőle. „Csupán Mozartért rajon­gok örökké“ — nyilatkozta a párizsi Com­bat tudósítójának alig egy évvel halála előtt. Megjegyzendő, hogy Camus második felesége, Francine Faure híres zongoraművésznő volt. • A venezuelai Nacionalban megjelent egy Gabriel Garcia Márquezzel készített interjú, amelyben a Nobel-díjas író Simon Bolivár­ról írandó regényéről beszél. „Meggyőződé­sem — vallja Márquez —, hogy a népek egy­sége a béke egyetlen útja. Nekünk pedig kampányt kell szerveznünk e célból.“ Kolum­biáról szólva az író keserűen jegyzi meg, hogy ott, ha valaki kimondja gondolatát, életével játszik. Ezzel okolja meg, hogy képtelen hazá­jában élni. • Heidelbergben egy eddig ismeretlen Franz Kafka-levélnek bukkantak nyomára. A leve­let Kafka Melchior Vischer írónak írta, aki­kivel Prágában ismerkedet meg. • Az University of California Press het­ven kötetben adja ki Mark Twain teljes élet­­ VILÁG művét, amelyből húsz kötet az író levelezé­sét tartalmazza. Az első kötet százhuszonhat levelet közöl. • Olof regénye a címe Eyvind Johnson svéd Nobel-díjas író nemrégiben megjelent munkájának, amely tulajdonképpen önéletraj­zi regény. Akárcsak Johnson, a regény fősze­replője is zsenge korában kénytelen elsza­kadni családjától, hogy megkeresse kenyerét. Olof kemény, de jólelkű emberek közé kerül, akik óvni próbálják az ifjút. A kritika sze­rint az Olof regénye reményt lop egy olyan világba, amely már csaknem teljesen átadta magát a magánynak és a keserűségnek. • A nyolcvanhárom esztendős John Giel­­gud január 28-a és április másodika között mintegy ötvenhét alkalommal fogja eljátszani Hugh Whitermore The best of Friends című darabjának főszerepét. • John Clark Gabié, a világhírű sztár fia apja nyomdokaiba akar lépni, mióta felkér­ték egy film főszerepére, amelyben gépkocsi­­versenyzőt kell alakítania. Az ifjú Gabié az­óta beiratkozott a színiakadémiára. • A nyugat-német Wim Wenders nyerte el az idei Grand Prix-t A vágy szárnya című filmjével. A belga bírálóbizottság tizenhat sza­vazatot adott a Wenders-filmre, míg az an­gol Stephen Frears Pickup your ears című filmjére tizenöten szavaztak. • Pelle, a hódító címmel vitték filmre Dá­niában Martin Andersen Nexe regényét, il­letve a regény első részét. A rendező Bille August a regény második részéből külön fil­met akar készíteni. Jelen film főszereplője a svéd Max Von Sydow. • Brigitte Késnél a szerzője a Jacques Grand­er kiadásában nemrég megjelent Louis de Funès életrajznak, amely egyben hódolat is a neves francia komikus művészete előtt.­ ­• vt.r­ '‘tw. Almafák közt Bartalis János versének egyik szakaszát idézzük a vízszintes 1-­32., függőleges 18. és 61. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: N, S, K, N). 18. Jordánia királya. 19. Francia költő (Charles, 1821—67). 20. Nagyon öreg. 21. Román női név. 23. A meg­sejtés képessége. 24. Német hímnemű személynévmás. 25. Ki­csinyítő képző. 26. Vissza: erőteljesen rálép. 28. őszi eső. 29. Plakát egyik fele! 30. Két személynévmás. 32. Az idézet második sora (zárt betűk: L, K, O). 34. A jószívű igéje. 35. Az álomkórt terjesztő afrikai’ légy. 36. Egyetlen személy sem. 38. Finn futó, az első négyzetben személyneve kezdőbetűje.­­40. Névtelen. 42. Amerikai földrajzi nevezetesség. 44. A posta ügyfele. 46. Ütőhangszer. 47. Félidő egynemű hangzói. 48. Egészen friss. 50. A föld irányába. 52. Tó, angolul. 53. Betű­­szomszédok. 54. Fázás, reszketés. 56. Nálunk gyakori dísznö­vény. 62. Szeme sarkából néz. 64. Arc, jiddis eredetű szóval. 65. Rege közepe! 66. Beszél. 68. Sakkban az első lépések. 70. Fakultás. 71. Szovjet motorkerékpár-márka. 72. Szellemes, csipkelődő mondás. 74. Kedvtelésből alkalmilag ír. 76. Csen. 77. Angol sebész, az antiszepszis bevezetője (Sir Joseph, 1827—1912). 80. Az említettel ellentétes irányban. 82. ...­­amo­da, hol ide, hol oda. 83. Francia férfinév. 84. Mint a 24.. számú sor. 87. Gléda. 88. Szén és cink vegyjele. 89. Ruy ... . Hugo-dráma. 91. Az öregember „támasza“. 92. Olasz király. 93. Sötétedni kezd! 94. A karmester a záró akkord végén... a zenekart. 96. Orosz kérdőszó. 98. Táncmulatság. 99. Segít az elmenekülésben. 102. Sok-sok különböző fajta. .. FÜGGŐLEGES: 2. Az ember öröklődő tulajdonságait a ha­ladás érdekében javítani igyekvő irányzat. 3. MSG. 4. Kétje­gyű mássalhangzó. 5. A Tisza mellékfolyója. 6. Írótoll. 7. Máriácska. 8. Terhére van. 9. Szibériai folyó. 10. Méhszál­­lás. 11. Apró darabokra törő. 12. Ritka női név. 13.­­ Más helyre. 14. Üveg, németül. 15. Marie José ..., francia színész­nő. 16. Berlini tojás. 17. Alkotások. 18. Az idézet harmadik sora (zárt betűk:­V, Y, A). 22. Brassai személyneve. 26. Svájci város. 27. New Yorki városrész. 29. Nobel-díjas amerikai bio­kémikus, endokrinológus (Edward Calvin, 1886—1972). 31. Vas­gyári dolgozó. 32. Röviden szólít. 33. Népi egynemű hangzói. 35. Kobalt vegyjele. 37. ökölvívó eredmény. 39. Erre a helyre teszi a lábát. 41. Gyarapodik .43. Természeti környezetben élő hím állat. 45. Annyi de annyi (két szó). 48. Angol kislány. 49. A biztonsági gyufa egyik feltalálója (János, 1822—59). 51. December 24-én van. 54. Fonetikus mássalhangzó. 55. ... Gandhi, indiai államfő volt. 57. De, azonban — németül. 58. Nem létezik. 59. Ember, románul. 60. Szagtalanító. 61. Az idézet utolsó sora (zárt betűk: A, N, N). 63. ... értelemben, általánosabb vonatkozásban. 67. Az olajbogyó színéhez hason­ló. 69. Aratómunkás. 71. Kolozsvár-napocai porcelángyár. 73. A föld felé. 75. Thaiföldi város a Sziámi-öbölnél. 76. Lásd az 59. sort. 78. A „cs“ régi alakja. 79. Dombormű. 81. AAA. 82. No lám. 85. Német idealista történész (Leopold von, 1795—1886). 86. A választás jogával él. 89. A szobában. 90. Mai francia író (André). 94. Híres Shakespeare-kutató volt. 95. Tíz kevert betűi. 96. Költői szív. 97. Horváth István szülőhelye. 98. Emésztőcsatorna. 100. Megbízott rövidítése. 101. Időszámí­tásunk előtt. 102. Hátul keresd. 103. Növény. (Rámay Tibor) Rejtvényfejtők figyelmébe! A szerkesztőség havonta egyszer sorsol ki jutalomkönyve­ket. A megfejtéseket minden hónap utolsó péntekétől számított tíz napon belül várjuk. A sorsolásnál csak azokat a megfejté­seket vesszük figyelembe, melyekhez mellékelték az illető hó­nap valamennyi — lapunkból kivágott — részvételi szelvé­nyét. Az UTUNK decemberi számaiban megjelent rejtvények meg­fejtése: ÓDA: szeretlek, mint a fényt a termek, /“mint lángot a lé­lek, test a nyugalmat! A NÉP ELŐTT: Dalomhoz zengést a nép ad nekem! / ő dorgál engem, s ő sugall tanácsot. SZÁNKÓZÁS: Soha ily tél! / Nem volt soha! / Ennyi szé­pült öröm. / Ennyi víg kacagás! / Repülünk, repülünk, / E­dér csípi az arcánk. TÉLI ÉJSZAKA: Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. / Ezüst sötétség némasága / holdat lakatol a vi­lágra. Könyvjutalmat nyert: Garda I. Kálmán — Szatmár; Nagy Vilma — Szováta; Zavácki Izabella — Nagybánya. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon: 951/12420. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILEXIM, Departamentul export-import presă, ___ P.O. Box 136—137. Telex: 112­28 București. Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: L P. Cluj. J­UTUNK REJTVÉNY - 6 Februári évfordulók 1 — 150 éve született Nicolae Gane román író 2 —,140 éve született Pavol Hviezdoslav szlo­vák költő 130 éve született Komjáthy Jenő 120 éve született C-tin Radulescu-Motru román filozófus 3 — 100 éve született Mihai Saulescu román költő 4 — 480 éve halt meg Konrad Celtes német humanista 415 éve született Káldi György 5 — 140 éve született Joris Karl Huysmans francia regényíró 200 éve született Kisfaludy Károly 6 — 30 éve halt meg Antalffy Endre 80 éve született Geo Bogza román író 7— 510 éve született Thomas Morus angol humanista 8 — 25 éve halt meg Ernst Glaeser német író 490 éve született Johann Honterus erdé­­lyi szász humanista 160 éve született Jules Verne francia író 9 —­500 éve halt meg Bernardo Pulci olasz költő 80 éve született Cicerone Theodorescu román költő 10 — 90 éve született Bertolt Brecht német író 100 éve született Giuseppe Ungaretti o­­lasz költő 11 — 25 éve halt meg Sylvia Plath amerikai költőnő 80 éve halt meg Szana Tamás 14 — 60 éve született Radu Cârneci román költő 180 éve halt meg John Dickinson ameri­kai író 15 — 240 éve született Jeremy Bentham an­gol jogtudós 275 éve halt meg Anthony Shaftesbury angol filozófus 16 — 125 éve született Justh Zsigmond 17 — 90 éve halt meg Alexandru Beldiman román költő 315 éve halt meg Moliére francia drá­maíró 200 éve született Ungvárnémeti Tóth László 18 — 150 éve született Ernst Mach német fi­lozófus 19 — 50 éve halt meg Adomas Jakutas litván író 20 — 100 éve született Georges Bernanos fran­cia regényíró 21 — 10 éve halt meg Hagar Olsson svéd írónő 22 — 160 éve született Joszéf Lebensohn hé­ber költő 200 éve született Arthur Schopenhauer német filozófus 23 — 120 éve született William Edward Du Bois amerikai író 160 éve halt meg Fazekas Mihály 24 — 75 éve született Emmanuil Genrikovics Kazakevics orosz író 525 éve született Giovanni Pico della Mirandola olasz humanista 25 — 60 éve született Benkő Samu 5 éve halt meg Tennessee Williams amerikai drámaíró 20 éve halt meg Al. Duiliu Zamfirescu román író 26 — 75 éve halt meg Angelo de Gubernatis olasz író 150 éve született Bogdan Petriceicu Has­­deu román tudós 27 — 75 éve született Irvin Shaw amerikai regényíró 28 — 75 éve született Hans Kehrer romániai német író 29 — 265 éve született Robert Bage angol re­gényíró ? — 440 éve született Giordano Brúnó olasz filozófus 375 éve halt meg Mikalojus Dauksa lit­ván író

Next