Utunk, 1989 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-06 / 1. szám

ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ (Folytatás az 1. oldalról) nyos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus alapos ismeretére és alkotó al­kalmazására alapozva. A párt Központi Bizottságának a forradalmi munkásdemokrácia összes szerveivel együtt tartott plénuma és ezt követően a Nagy Nem­zetgyűlés ülése erőteljesen kidomborította Ni­­colae Ceaușescu elvtárs döntő szerepét pár­tunk és államunk bel- és külpolitikájának ki­dolgozásában és megvalósításában, az ország sokoldalú fejlesztési stratégiájának tudományos és reális alapokon való kijelölésében, a gazda­sági és társadalmi élet szervezésének és erejé­nek a hazai szocialista és kommunista építés érdekében történő mozgósításában, népünk bé­ke- és haladási eszményeinek nemzetközi síkon való érvényesítésében, az összes népek és nem­zetek közötti enyhülési, megértési, együttmű­ködési politika megvalósításában, a biztonsági légkör megteremtésében, a leszerelés és a béke konkrét és reális megvalósításában. A plénum és a Nagy Nemzetgyűlés ugyan­akkor megkülönböztetett nagyrabecsülésének adott hangot Elena Ceaușescu elvtársnő, a ki­váló politikus és tudós tevékenysége iránt, aki a Politikai Végrehajtó Bizottság tagjaként, a kormány első miniszterének első helyettese­ként és a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként közvetlenül irányítja a ro­mán tudomány, oktatás és kultúra fejlesztését, ezeknek az országfejlesztés szempontjából dön­tő irányokba való orientálását, a tudományos kutatás eredményeinek és a műszaki haladás­nak kizárólag a békés építés szolgálatába való állítását. A szóbanforgó plénumon elhangzott felszólalá­sában Elena Ceausescu elvtársnő kitért azokra a feladatokra, amelyek a tudomány, az oktatás és kultúra dolgozóira hárulnak a jelenlegi öt­éves tervidőszak negyedik, és az egész ötéves gazdasági-társadalmi fejlesztési terv legjobb körülmények közötti megvalósítása érdekében. E tervek megvalósítása kínál ugyanis alapot hazánk egész fejlődéséhez a következő évtize­dekben és a XXI. század első évtizedeiben. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta Elena Ceaușescu elvtársnő a Tudomány- és Techno­lógiaügyi Országos Bizottság fontos szerepét az egész tevékenység tudományos szervezésére és korszerűsítésére vonatkozó program töretlen végrehajtásában, a kutatási erőknek a tech­nológiák tökéletesítésére és korszerűsítésére való összpontosításában, hogy emelkedjék a termékek műszaki és minőségi színvonala s csökkenjen az anyag- és energiafogyasztás. A kutatómunkában ugyanakkor igyekezni kell újabb technológiákat, magasabb jellemzőkkel rendelkező anyagokat kidolgozni — vala­mennyi gazdasági szektor számára. Egyidejűleg bővíteni kell a tudományos és technikai együttműködést a Kölcsönös Gazda­sági Segélynyújtási Tanácsban résztvevő szo­cialista országokkal, az összes szocialista or­szággal és más államokkal, hogy együttesen elérjük a tudomány fokozott hozzájárulását az egész gazdasági-társadalmi fejlődéshez. Nagy feladatok hárulnak a Nevelés és Ok­tatásügyi Minisztériumra s a tanintézetekre az összes tevékenységi szektorokban szükséges káderek felkészítése és továbbképzése, az ösz­­szes dolgozó szakmai, tudományos és techni­kai színvonalának emelése terén. E célból tö­kéletesíteni kell az oktatás minden fokát, de különösképpen a felsőoktatást — a tudomány és a technika, az emberi megismerés legújabb vívmányaiból kiindulva. Ugyanakkor javíta­nunk kell a politikai-nevelő tevékenységet, az egész ifjúság, az összes hazai szakember kul­turális színvonalának és forradalmi tudatá­nak emelésére irányuló tevékenységet. Az ab­­szolvensek az alapos szakmai, tudományos­technikai felkészültség mellett jó politikai­ideológiai felkészültséggel is kell rendelkezze­nek, hogy jól megértsék a gazdasági-társadal­mi fejlődés bonyolult problémáit, a világszerte bekövetkező nagy változásokat, és minden kö­rülmények között forradalmárként cselekedje­nek. Abból kiindulva, hogy növelni kell a párt vezető szerepét az összes tevékenységi terüle­ten, oda kell hatnunk, hogy a kutatás, oktatás és kultúra terén működő pártszervezetek is ja­vítsák és tökéletesítsék munkájukat. Ugyanak­kor javítani és tökéletesíteni kell az ezen a területen tevékenykedő demokratikus szervek, a diákegyesületek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a pionírszervezet vezető munkáját, hogy szoros egységben munkálkodjanak az előttük álló célkitűzések töretlen megvalósítá­sában. Amint azt Elena Ceausescu elvtársnő hang­súlyozta, hazánk tudományos dolgozói, egész értelmisége — akárcsak az egész nép — aktí­van támogatja pártunk és államunk egész nem­zetközi politikáját, amelynek célja fejleszteni az együttműködési kapcsolatokat az összes szo­cialista országgal, a fejlődő országokkal, a fej­lett tőkés országokkal. Az élet bebizonyította, hogy az ország helyes nemzetközi politikát folytat, amikor a minden országgal való kap­csolatokban határozottan érvényesíti a teljes jogegyenlőség, a nemzetközi függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit. A Tudósok és a Béke Országos Bizottsága, a tudományos dolgozók elhatározása, hogy fo­kozzák az együttműködést a világ összes or­szágának tudósaival, a leszerelésért és elsősor­ban a nukleáris leszerelésért, a nukleáris fegy­verek teljes felszámolásáért, mindennemű nuk­leáris kísérlet és az űrfegyverkezés megszün­tetéséért. Minden tudós, az egész értelmiség, aki csak tisztában van a nukleáris veszéllyel, az összes nép fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy rábírja valamennyi államot, a politikai vezető köröket, mondjanak le a nukleáris po­litikáról, a fegyverkezési politikáról, és mun­kálkodjanak a leghatározottabban egy új po­litikáért, a leszerelés és a béke politikájáért. Ez megfelel az egész világ népes érdekeinek! Országunk támogatja azt a tevékenységet, hogy minden kérdés kizárólag tárgyalásos úton nyerjen rendezést, hogy kibontakozzék a fej­lődő országok együttműködése és szolidaritása a gyengén fejlettség problémáinak globális megoldása és egy új gazdasági világrend meg­teremtése érdekében. Abban a meggyőződésben, hogy a tudomány, oktatás és a kultúra terén dolgozók megértet­ték a rájuk háruló feladatokat, és hivatásuk tudatában minden tőlük telhetőt megtesznek Románia további felemelkedéséért, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódítá­sáért, a szocializmus és a kommunizmus dia­daláért hazánkban, e születésnapon kollégáim nevében is jó egészséget, sok sikert és boldog­ságot kívánok doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőnek! ____________________________ Gazdasági fejlődésünk távlatai (Folytatás az 1. oldalról) nyersanyag- és anyagszükség­letnek több mint a felét. Meg­különböztetett figyelmet kell szentelni az energetikai célok elérésének, tekintve, hogy a következő két évben véget kell vetni a lemaradásnak e­­zen a téren. A munkatermelé­kenység gyorsabb növelése, a termelés minőségi és műszaki színvonalának nagymérvű e­­melése, a gazdasági hatékony­ság és jövedelmezőség foko­zása, a termelési költségek s kivált az anyagi ráfordítás csökkentése, a gazdasági-pénz­ügyi szabályzatok szigorú ér­vényesítése, a kivitel állandó bővítése, a szakosodás és e­­gyüttműködés egyidejű ösztön­zése — megannyi újabb fon­tos cél az intenzív fejlesztés­ben. E célok és feladatok tel­jesítéséhez jelentős mértékben kell hozzájárulnia a tudomá­nyos kutatómunkának és a műszaki vívmányok bevezeté­sének a termelésbe. Nicolae Ceaușescu elvtárs felfogása szerint, amint az Ex­pozéból is kitűnik, a dolgo­zók célirányos és teljes moz­gósítása, érdekeltté tevése a feladatok teljesítésében, fele­lősségtudatuk fokozása elen­gedhetetlenül szükséges a terv­előirányzatok megvalósításá­hoz, a haza sokoldalú gazda­sági-társadalmi fejlesztéséhez. Országunkban, Nicolae Ceausescu elvtárs fáradozá­sainak jóvoltából, átfogó de­mokratikus rendszer született, amelynek keretében a mun­kaközösségek egyre nagyobb közvetlen felelősséget vállal­nak a gazdasági egységek te­vékenységéért; életbe lépett az új, demokratikus vezetési stí­lus, az egyszemélyi vezetés elvét felváltotta a kollektív vezetés elve, létrejöttek min­den tevékenységi területen a 30%-ban munkásokból álló dolgozótanácsok, a vállalati te­vékenység hathatós tényezői­ként intézményesültek a tulaj­donosok és termelők közgyű­lései, megalakultak azok a he­lyi és országos szervek, ame­lyek révén a tömegek, az e­­gész nép szervezetten vesz részt a vezetésben, minden te­vékenységi területen. Követ­kezésképpen megvalósult az önigazgatás és önellátás min­den gazdasági és társadalmi egységben, s az egységes ve­zetés most már együtt­ jár a munkaközösségek felelősségé­nek növekedésével minden te­vékenységi szinten. A Plenárison elhangzott Ex­pozéjában Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a XIII. kongresszuson és az Or­szágos Értekezleten kijelölt feladatok teljesítésével, Ro­mánia közepesen fejlett or­szággá válásával nagy lépést teszünk előre a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének első szaka­szában. Ez lehetővé teszi, hogy a következő évtizedben — 1991 és 2000 között — megoldjuk a második szakasz feladatait, így a harmadik évezred ele­jére, tehát mindössze 50—55 év leforgása alatt, Románia sokoldalúan fejlett szocialista országgá lesz, amely a tudo­mány és technika legújabb vívmányaira, általában az em­beri megismerésre támaszkodó magas szintű anyagi és szel­lemi civilizációt mondhat ma­gáénak. ,,Akkor majd mond­ta Nicolae Ceaușescu elvtárs — jogos büszkeséggel jelent­hetjük ki, hogy sikeresen ha­ladtunk végig a szocializmus építésének mindhárom szaka­szán — a kommunizmus első szakaszán. Csakis ezen az a­­lapon térhetünk rá később a kommunizmus fokozatos meg­teremtésére, hogy újabb szaka­szokat tegyünk meg, míg tel­jesen meg nem valósulnak a kommunista munka- és élet­elvek hazánkban." A pártfőtitkár a tőle meg­szokott éleslátással és általá­nosító erővel mutatott rá: a következő, 1991—1995-ös terv­időszakra szóló feladatok ki­jelölésekor abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a fő iparágak és az egy főre eső termelés fejlettségi szintje megfelel egy fejlett társada­lom igényeinek. Ezért a kö­vetkező évtizedb­e, a kilen­cedik ötéves tervidőszakban is elsősorban azon kell lennünk, hogy intenzíven fejlesszük az egész ipari tevékenységet, tel­jesítsük a termelésnek és a munkának a tudomány és technika legújabb vívmányai alapján történő tudományos megszervezésére és korszerűsí­tésére vonatkozó programokat, s valósítsuk meg a munka és a termelés új minőségét min­den tevékenységi területen. Más szóval a meglévő anyag- és nyersanyagkészletek jobb kiaknázásával kell elérnünk a társadalmi össztermék értéké­nek 40—50%-os — némelyik ágazatban ennél is nagyobb a­­rányú — növekedését. Fontos feladat a saját nyers­anyag- és anyagalap erőteljes fejlesztése, a szükséges ener­giamennyiség biztosítása. Ezért már ettől az évtől kezdve hoz­zálátunk a nap- és szélener­gia, a hévizek és kis vízierő­művek szélesebb körű haszno­sításához, hogy ezek elégítsék ki az állattenyésztő gazdasá­gok, egyéb mezőgazdasági egy­ségek és a kisipar energia­szükségletét, s hogy néhány éven belül megvalósulhasson valamennyi falu energetikai önállósága és ezzel az orszá­gos energiahálózat nagyfokú tehermentesítése. A következő évtizedben, a kilencedik ötéves tervidőszak­kal kezdődően az elsődleges célok egyike lesz a termőföld ésszerű kihasználása, a kör­nyezet, az erdők és vizek vé­delme és megőrzése, hiszen ez hazánk fejlődésének alapfelté­telei közé tartozik. A mezőgaz­daságban egyébként a straté­giai cél az új agrárforrada­lom végrehajtása, amelynek eredményeként javulni, töké­letesedni fog az állami gazda­ságok, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, a gép- és traktorállomások, az egységes mezőgazdasági-ipari tanácsok működése. Tekintettel arra, hogy a termőterület nem nö­velhető, a mezőgazdasági ter­melés belterjességének foko­zása révén kell biztosítani a gazdasági igények teljesebb ki­elégítését, a lakosság jobb el­látását minden élelmiszeripari cikkel. Föllendül majd a ku­tatómunka, megnő a tudomány szerepe az ipar, a mezőgazda­ság, minden egyéb ágazat tö­kéletesítésében, korszerűsítésé­ben és fejlesztésében, kiterjed­nek gazdasági, műszaki és tu­dományos külkapcsolataink, s hazánk egyre fontosabb szere­pet tölt majd be az értékek nemzetközi cseréjében. Az Expozé nagy súlyt he­lyezett a terület- és település­­rendezési tervek megvalósítá­sára. Mivel az ország lakos­ságának több mint fele vá­roson él, azt tervezzük, hogy 1995-ig teljesen megoldjuk a városi lakáskérdést, s hogy 2000-re minden lakosnak leg­alább 14, mellékhelyiségekkel együtt 18—20 négyzetméteres lakóteret bocsátunk ren­delkezésére, azaz jó lakásvi­szonyokat teremtünk minden állampolgár számára. Az 1989. esztendő, az ötéves tervidőszak negyedik éve dön­tő mozzanat a XIII. kong­resszuson és az Országos Ér­tekezleten kitűzött célok meg­valósításában. A Plenáris és a Nagy Nemzetgyűlés határoza­tainak értelmében 1989 folya­mán is élénk ütemben fejlőd­nek tovább a termelőerők, fokozódik az intenzív növe­kedés, folytatódik az új tudo­mányos-műszaki forradalom és az új mezőgazdasági forrada­lom, gyarapodik a nemzeti jö­vedelem, szüntelenül emelke­dik az egész nép anyagi és szellemi életszínvonala, erősö­dik a szocialista Románia füg­getlensége és szuverenitása. További fontos feladat: új ásványlelőhelyeket és energia­­forrásokat kell feltárnunk, hogy ily módon is bővítsük az ország gazdasági erőtartaléka­it. Gyors ütemben fejleszten­dő a bányaipar, különösen a barnaszén, a kokszolható kő­szén, a színesfémek kiterme­lése. A nemzetgazdaság ener­giaszükségletének fedezése cél­jából a párt előirányozza a belső erőforrások maradékta­lan kiaknázását, új hő- és ví­zierőművek létesítését s a meg­lévők gazdaságosabb üzemel­tetését, a nem hagyományos jellegű energiaforrások foko­zott hasznosítását. 1989-ben a beruházások ösz­­szege 4—5%-kal haladja meg az 1987-it, ugyanakkor pedig a nemzeti jövedelem jóval na­gyobb hányadát fordítjuk a felhalmozási alap bővítésére, az ipar, a mezőgazdaság, va­lamennyi nemzetgazdasági á­­gazat további fejlesztésére. A rendelkezésünkre álló anyagot és pénzt mindenekelőtt a meg­lévő berendezések korszerűsí­tésére, a megkezdett munká­latok mielőbbi befejezésére, a nagyszabású lakásépítési prog­ram véghezvitelére szánjuk. A terv előírja az ipari munka­termelékenység 7—8%-os nö­velését az 1988-­hoz képest, valamint a termelési költsé­gek tetemes csökkentését. A nemzeti jövedelem 8—9%-os növekedése és a fejlesztési meg a fogyasztási alap közöt­ti helyes arány kialakítása új­ra ékesszólóan tanúsítja, mi­lyen körültekintően gondosko­dik a pártvezetőség mindazon feltételek megteremtéséről, a­­melyek a dolgozók anyagi és szellemi jólétének szüntelen fokozásához, az életminőség javításához , szocialista rend­szerünk fő céljának elérésé­hez — szükségesek. Teljes összhangban az új mezőgazdasági forradalom cél­kitűzéseivel, az 1989-re szóló terv előirányozza a nemzet­­gazdaság második fő ágazatá­nak intenzív fejlesztését és korszerűsítését, a mezőgazda­­sági össztermelés 5—5,6%-os növelését a tavalyihoz képest. Ez a növekedés megfelel a biz­tos és állandó terméshozamot, a területi önigazgatást és ön­ellátást célzó programoknak, s valamennyi jóváhagyott terv­nek, amely a gabona-, ipari növény-, zöldség- és gyümölcs­­termesztés bővítésére, a sző­lészet, az állattartás, a se­lyemhernyótenyésztés, a mé­hészet, a takarmányozás fej­lesztésére vonatkozik. Fölmérve a szocialista épí­tés során eddig megtett utat, a román társadalomban vég­bement nagy, ígéretes, kor­szaknyitó átalakulásokat, né­pünk büszke lehet az elért e­­redményekre. Hála a párt, a pártvezetés, Nicolae Ceaușescu elvtárs, nagy vezetőnk böl­csességének, egész népünk ál­dozatkész erőfeszítéseinek, tör­ténelmileg rövid idő alatt jött létre nálunk egy korszerű gaz­daság, amelynek meghatározó jegye a minőség, a hatékony­ság, a versenyképesség. A di­csőség és nagyság korszaká­ban, a ,,Nicolae Ceaușescu-kor­­szakban“ lezajlott forradalmi változásokat újabbak követik majd — azok, amelyeket a pártfőtitkár csillantott fel előt­tünk az RKP KB 1988. novem­ber 28—30-i Plenárisán előter­jesztett Expozéjában, a párt, az egész nép e ragyogó for­radalmi munkatervében, a­­mely egyben alapjául szolgál a XIV. pártkongresszus elő­készítésére irányuló tevékeny­ségünknek. Ragyogó példa (Folytatás az 1. oldalról) ázsiai, latin-amerikai, afrikai és észak-amerikai rangos tu­dományos és felsőoktatási in­tézmény részéről. A szocialista építés dicső művéhez szükséges szakem­berek kinevelése céljából, Elena Ceaușescu elvtárs­nő közvetlen irányításá­val és vezetésével létrehoz­ták országunkban az oktatás, a szakmai képzés és tovább­képzés korszerű rendszerét, amelynek tengelyében a ku­tatással és a termeléssel ösz­­szefonódó oktatás áll. E szer­kezet jóvoltából a nemzetgaz­daság sokoldalú és alapos szakmai felkészültséggel és ál­talános műveltséggel rendel­kező káderekhez jut, akik gyorsan és hatékonyan kap­csolódnak be a termelésbe. Mivel lankadatlan figyelmet fordít a román tudomány és technika előtt álló nagy fela­datok maradéktalan teljesíté­sére, a jelenlegi ötéves terv­időszakot és a 2000-ig terjedő szakaszt érintő előirányzatok megvalósítására, mindazon cé­lok elérésére, amelyeket a XIII. Kongresszus, az Orszá­gos Értekezlet dokumentumai s legutóbb Nicolae Ceaușescu elvtársnak az RKP KB és a demokratikus tömegszerveze­tek közös Plenárisán, e törté­nelmi jelentőségű ülésen tar­tott Expozéja tűzött ki, dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő minde­nekelőtt a kiemelt gazdaság- és társadalomfejlesztési ter­vek végrehajtásában, a nem­zetgazdaság korszerűsítésében, a gazdasági hatékonyság és jö­vedelmezőség erőteljes növe­lésében kívánja kamatoztatni a szocialista Románia nagy tudományos teljesítőképessé­gét. E célok felelősségteljes és hiánytalan valóra váltásának fontosságáról szólva, a III. Országos Vegyészeti Kongresz­­szuson és a forradalmi mun­kásdemokrácia magas fóru­mán elhangzott beszédeiben Elena Ceausescu elvtársnő rámutatott, hogy a tudomá­nyos és műszaki kutatásra növekvő szerep hárul a kuta­tási és fejlesztési programok végrehajtásában, a műszaki vívmányok bevezetésében. Figyelembe véve, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó tervek sikeres teljesítésében az ember a fő tényező. Elena Ceausescu elvtársnő követke­zetesen küzd az oktatás sze­repének növekedéséért, azért, hogy az oktatás folyamatosan gondoskodjék a munkaerő ki­képzéséről és továbbképzésé­ről, különösen a kiemelten fejlesztendő ágazatokban, s így maga a nevelőmunka is megfelelhessen az új műszaki­­tudományos forradalomtól és a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalomtól támasztott igényeknek. Az oktatásnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy olyan munkaerő­vel lássa el a nemzetgazdasá­got, amely fokozott tudomá­nyos és műszaki felkészültsé­get, alapos szakmai tudást, hozzáértést és felelősségérze­tet, haladó erkölcsi szemléle­tet és világfelfogást mondhat magáénak. Mint ,,A tudósok és a bé­ke” országos tanácsának elnö­ke, Elena Ceaușescu elvtárs­nő, a népek közötti megértés, együttműködés és béke legne­mesebb eszméitől fűtve, fá­radhatatlanul munkálkodik a világ tudósaival való együtt­működésünk erősítésén, hogy a tudomány és technika vívmá­nyai kizárólag az embert, a népek közeledését, a haladást, a viágbékét szolgálják. Ezen a fölemelő ünnepi órán az egész néppel együtt megkülönböztetett tisztelettel, elismeréssel, hálával kérjük dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőt, fogad­ja legmelegebb és legőszin­tébb szerencsekívánatainkat. Éljen sokáig jó egészségben és boldogságban Nicolae Ceau$escu elvtárs, Románia sorsának kiváló irányítója ol­dalán, érjen el újabb ragyogó sikereket abban a munkában, amelynek célja a haza föleme­lése a haladás és civilizáció egyre magasabb csúcsaira! í* (««Ml». VI íRMtttHI#>,A*'■ ÍSOifl v, . wAt ftOMCt .,*• j aaaitiARS ÍN JtOAlkNIVL sí Miatt >1 C,«RArrt«í/.AKU cmirrsous nmwnw*«*w'k,,t «iOGlW -- rwcwt íhciflott -• (HlCOIflPODBtOfflPCVTI n«ciK>n»ottcoi»w Elena Ceaușescu elvtársnő külföldön megjelent munkái

Next