Üvegipar, 1972 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

2 ÜVEGIPAR Mit várnak az új esztendőtől ? Az új esztendő, mint mindig, most is az új reménysé­gek ígérete, az újrakezdés lehetősége a magánéletben és a közös munkában egyaránt. Az óév búcsúztatásához, szil­veszter vidám hangulatához egy kicsit a számvetés is hoz­zátartozik. S,­oha már felmérjük a megtett utat, értékeljük az 1971-es esztendő eredményeit, a még megoldatlan prob­lémáinkról, várakozásainkról sem feledkezhetünk meg, me­lyek beteljesülését 1972-től várjuk. Mit hoz a jövő, az új esztendő? — Izgalmas, fontos kérdés ez, amit mi sem bíz­hatunk a véletlen k­énye-kedvére, ezért tervezzük meg év­ről évre közös céljainkat. — Mit várnak az új esztendőtől? — Ezt a kérdést tet­tük fel Orosházán, Salgótarján két üvegipari „fellegvárá­ban” és Sajószentpéteren, Íme, a válaszok: Tartani a decemberi színvonalat... — Olyan jó, kollektív szel­lemű munkát szeretnénk vé­gezni az egész új évben, mint amilyen már tavaly decem­berben jellemezte a gyárun­kat — mondotta Czina Sán­dor igazgató. — Ez a legfon­tosabb, minden további ered­ményünk kiinduló pontja. Ta­valy decembert a tervezett 51 millió helyett 56 millió fo­rintos termelési értékkel zár­tuk, s ilyen eredményeket kí­vánunk magunknak az új év­re is „rendszeresíteni”. Az adottságaink megvannak eh­hez. Szólt az igazgató arról is, milyen nehéz feladatok hárul­nak 1972-ben az Orosházi Üveggyár kollektívájára. Az egyik az, hogy az első ne­gyedévben felújításra és mo­dernizálásra is kerül a gyár öntötthutája. A másik, hogy tovább javítják az osztályo­a­zok munkakörülményeit, ami nők helyzetének javítását is jelenti Orosházán. S az ugyancsak fontos, hogy a dol­gozók megértsék a fejlődés nélkülözhetetlen feltételét, szakmai és politikai tovább­a képzés fontosságát. Érdemes lesz többet tanulni, mert a vizsgaeredmények nem kis mértékben befolyásolják majd az órabérek alakulását. — Reális célok megvalósí­tásáért kezdtük 1972. évi mun­kánkat és rajta leszünk, hogy a várt eredmények se marad­janak el — mondotta befeje­zésül Czina Sándor, kifeje­zésre juttatva a gyári kollek­tíva közös elhatározását. Növekvő export-import — Bár az óévünk sem volt könnyű, igen nehéz feladatok hárulnak ránk 1972-ben — válaszolta kérdésünkre Ju­hász Gyula, a Salgótarjáni Síküveggyár igazgatója. —Az ország síküveg igényeit min­den körülmények között ki kell elégítenünk. Nem keve­sebb, mint hárommillió négy­zetméter import síküveggel egészítjük ki saját termelé­sünket a hazai piac ellátása érdekében. A legnagyobb ne­hézséget az jelenti, hogy a hatalmas mennyiségű import­üveget komplettíroznunk kell a felhasználók igényei­n­­nek megfelelően. Járműüveg­gé való feldolgozás céljából még 1,5 millió négyzetméter síküveget is importálunk. — Mindjárt az első negyed­évben — folytatta Juhász Gyula — 500 ezer négyzet­métert kitevő exportot is le kell bonyolítanunk, nagyrészt az USA-ból kapott megren­delésre. Ezen felül azt várjuk hogy 1972-ben tovább növel­hetjük lengyel és NDK ex­portunkat is. A nagyobb fel­adatok megkívánják, hogy külön export-import csopor­tot hozzunk létre és a raktá­rozást is fejlesszük. Saját ter­melésünkben a minőség tar­tós javítása mellett a vékony­üveg gyártását kell előmozdí­tanunk, hogy már az első ne­gyedévben elérjük a terve­zett, 14,6 millió forintos gyá­ri eredményt, ami a bázisban hozott 9,9 millióval szemben igen nagy előrelépés lesz. Nehéz­ év küszöbén A Salgótarjáni öblösüveg­gyárban Váradi Oszkár gaz­dasági és Kazinczy Gyula műszaki igazgatóhelyettes­sel beszélgettünk az új esz­tendő ígéreteiről. Nem vár­tunk, de nem is kaptunk túl­zottan optimista nyilatkoza­tot. Az öblösüveggyárban re­álisan számolnak a várható nehézségekkel. — Gazdasági oldalról nézve legalább olyan nehéz évünk lesz 1972, mint az előző esz­tendő volt — állapította meg Váradi Oszkár. — Kapacitá­sunkat még nem köti le ele­gendő megrendelés. Egyes alapanyagok áremelkedése már a múlt évben is mint­egy 6 millió forinttal terhel­te gyárunkat, s az idén a költ­ségek további emelkedésével számolva nehezen érhetjük el az 53,5 milliós nyereséget. Eh­hez nagyon jól szervezett munkára, takarékosabb gaz­dálkodásra, céltudatos műsza­ki fejlesztésre van szüksé­günk. • Műszaki vonatkozásban gyárunk igyekszik is megfe­lelni ezeknek a fontos köve­telményeknek. A lehetősége­ink megvannak ahhoz, hogy a tavalyinál eredményesebb le­gyen az 1972-es esztendő — vette át a szót Kazinczy Gyu­la. — Új présautomatánk, ha késve is, beérkezett és febru­ár elején próbaüzemmel in­dul veje a termelés. Az első félévben megteremtjük auto­matáink jobb formaellátásá­nak előfeltételeit. Másolóma­rót, szikraforgácsoló-gépet és egy sokszöges^tergagépet he­lyezünk üzembe. Remélhető­leg a fogyasztói csomagolás korszerűsítését is sikerül meg­oldanunk az új évben. A gépi finomcsiszolást máris meg­kezdtük, s így lehetővé válik közel 15 millió forint érték­ben csiszolt szervizkészlet szállítása a hazai piacra. A minőségi üvegárunál a soro­zatszámok növelésén túlme­nően a minőség javítása a legfontosabb, amihez kiváló szocialista brigádjainktól vá­runk hatékonyabb segítséget. Az új esztendőben a „H” és az „F—G” csarnokaink belső tatarozásával teremtünk jobb munkakörülményeket dolgo­zóinknak. Gazdaságos eszközkihasználást — Bizakodással tekinthe­tünk 1972 elé, s úgy érzem, nem hiába. Gyárunk rendel­kezik olyan erős törzsgárdá­val, amelyre bátran alapoz­hattunk terveink meghatáro­zásakor. Az új esztendőben már üzemrészekre lebontva kívánjuk mérni a költséggaz­dálkodást, hogy érdekeltségi rendszerünk útján is jobban befolyásolhassuk a készletek és a költségek alakulását — mondotta Juhász Elemér, a Sajószentpéteri Üveggyár igaz­gatója. — Az első házilag duplacseppesített gépünk már sikerrel üzemel, s az első ne­gyedévben ugyanígy növeljük a kétállomásos BDF gépünk termelését is. Ha nem is hos­­­szú távra, de amíg újabb kor­szerű gépekhez nem jutha­tunk, jó módszernek tekint­jük ezt eszközeink gazdaságos kihasználására. Elmondotta Juhász Elemér, hogy a versenymozgalomtól is többet várnak az új esz­tendőben. Jobban ügyelnek a szocialista brigádokkal köten­dő szerződések konkrétságára, hogy a termelési eredmények mellett a gazdaságosság is megfelelő hansúlyt kapjon. Így például a zöldhutában a selejt csökkentése. Gépesítést terveznek az osztályozásnál és megvalósítják a zsugorfó­liás csomagolást. A gyár dolgozói megépülését várják 76 lakás 1972-ben és bíznak abban, hogy rövi­desen elkészül az új étkezde és az orvosi rendelő. Drótszövetgyártó gépsort helyeztek üzembe az Orosházi Üveggyárban. Fontos kelléke ez a jobb minőségű hazai drótüveggyártásnak Az első nyolcállomásos díszítő és csiszoló automatagéppel megkezdték a termelést a Salgótarjáni Öblösüveggyárban (Koppány György felvétele) J­yugd­íjjasok búcsúztatása Ünnepélyesen búcsúztatták a Salgótarjáni Síküveggyár­ban azt a 24 dolgozót, akik a múlt év folyamán mentek nyugdíjba. Közülük Czikora György, id. Joó János, Ponyi István, Zeke János és Répás István több mint negyven évig dolgozott a gyárban. A nyugdíjasok között 25 500 fo­rintot osztottak szét jutalom­ként. I A kollektív szerződés módosítása A vállalati szakszervezeti tanács 1971. december 16-i ülésén megvitatta és jóvá­hagyta a vállalati szerződés módosítási kollektív javasla­tát. A módosítást a gépjár­művezetők foglalkoztatásával kapcsolatban megjelent ren­deletből adódó szabályozási kötelezettség, a belső érde­keltségi rendszerünk kiegészí­tése, valamint az alkalmazot­ti munkakörök besorolásának kiegészítése tette szükségessé. Dolgozóink tájékoztatása céljából a módosítás teljes szövegét az alábbiakban kö­zöljük: 1. A kollektív szerződés kiegészül a következő 34/a. ponttal: Gépjárművezetők munkabére. (16/1971. VII- 7.) MüM —KPM sz. rendelet­hez.) A gépjárművezetőik munka­­időkerete havi 191 óra­ Az ezen felül végzett munka túlmunka, melynek havi óra­száma a törvényes munkaidő 40 százalékát nem haladhatja meg. A gépjárművezetők részére alapbérükön felül az alábbi jogcímeken, és keretek között eszközölhetők bérjellegű kifi­zetések : a) a személygépjármű- és autóbuszvezetők részére a havi túlóraátlag alapján, alapbérük függvényében túl­óraátalányt lehet megállapí­tani. A túlóraátalány keretében végezhető túlmunka felső ha­tára 76 óra/hó, a gépjárműve­zetők által teljesített munka­idő azonban éves átlagban havi 250 óra/hó keretet nem haladhatja meg. A szabad szombaton, a heti pihenőna­pon és a munkaszüneti na­pon végzett munkáért vagy ugyanolyan mértékű szabad időt kell biztosítani, vagy ez az idő beszámít a túlóraáta­­lányba és erre az időre pót­lék nélküli munkabér jár. Ezt a havi személyi alapbér egy órára eső részének alapulvé­telével kell kiszámítani. A munkaszerződésben rögzíteni kell a túlóraátalány összegét és az ennek alapul szolgáló havi túlóraátlagot; b) a tehergépjármű-vezetők teljesítménybérben is foglal­koztathatók. Ennek formáját és feltételeit a kollektív szer­ződés gyári függelékében kell szabályozni; c) a várakozási idő alatt különmunkáért, valamint gépjármű gazdaságos üzemel­­­tetéséért, üzembiztos állapot­ban tartásáért, továbbá a gép­kocsi tisztántartásáért fizeten­dő munkabér felső határa 600 Ft; d) a gépjárművezetők ré­szére üzemanyag-megtakarí­tásért benzink­prémium nem fi­zethető. A gépjárművezetők munka­bérének megállapítására vo­natkozó rendelkezéseket 1972­ január 1_i hatállyal kell al­kalmazni. 2. A kollektív szerződés 59/b pontja kiegészül az alábbi szö­veggel: „A gazdálkodási év bérfej­lesztési mutatójának bázisa az előző évi tényszám, amely azonban nem lehet alacso­nyabb a már korábban el­ért színvonalnál, illetve az induló bázis mutatószám­nál”. Ha a gyár tárgyévi bérfej­lesztési­ mutatója a már elért színvonal alatt marad, úgy — 100 százalék alatt, 99 százalékig 10 nappal, — 99 százalék alatt, minden további megkezdett 1 száza­lékos visszaesésért 5—5 nap­pal kell a gyárat megillető részesedési alapot csökkente­ni. A csökkentés a tárgyév után járó gyári részesedési alap mértékéig terjedhet, következő év részesedési alap­a­ját nem terhelheti. 3. A vállalati kollektív szer­ződés 6- sz. mellékletében IV. műszaki, gazdasági veze­­­tő II. pont alatt felsorol­tak kiegészülnek: — Kiemelt közgazdász mun­kakörrel. Ide kell sorolni azokat a vállalati központokban dol­gozó közgazdászokat, akik több gyár terv-,kereskedelmi tevékenységét irányítják és ellenőrzik. — Rendészeti vezető mun­kakörrel. Ide kell besorolni a válla­lati központ rendészeti vezető­jét, továbbá azokat a gyári rendészeti vezetőket, akik több beosztott rendész mun­káját irányítják. lvi 4. Az alkalmazottak szemé­besorolását szabályozó 7/1971. (IV. 1.) MüM sz. ren­delet 5. sz. mellékletében foglalt munkakör megneve­zésváltozások miatt: a 6. pontban „üzemvezetők” helyett: „Termelésirányító I.”, a 29. pontban „üzemvezető I. II­ helyett: „Termelésirányí­tó I., 11.” A 73. pontban „üzemveze­tők és főművezetők, műveze­tők” helyett: „Termelésirányí­tó I—V.” munkakört kell sze­repeltetni. Szokup Lajos vezérigazgató Tóth Kálmán VSZB-titkár —1600 Ft alapbérig 1601—1800 Ft alapbér között 1801—2000 F­t alapbér között 2001—2200 Ft alapbér között 2201 — Ft felett maximum 500 F­t maximum 550 Ft maximum 600 Ft maximum 700 Ft maximum 750 Ft Felépül a Zagyva 111. Az üvegipar napján az I. nógrádi műszaki napok al­kalmával a Szilikátipari Tu­dományos Egyesület Nógrád megyei csoportja rendezésé­ben üveggyári dolgozók, szakemberek, meghívott ven­dégek előtt, a salgótarjáni síküveggyár kultúrtermében hangzottak el előadások és referátumok. Juhász Gyulának, a sík­üveggyár igazgatójának meg­nyitó szavai után elsőként Szokup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója tar­tott előadást üvegiparának Nógrád megye a IV. ötéves tervben várható fejlődéséről. 730 milliós termelés — Az öt évre szóló tervek már valamennyi gyárban el­készültek — mondta az elő­adó. — Ha nem is apró részleteiben, de nagy vonalai­ban már mindenütt ismere­tes, hogy mit szeretnénk el­érni. A foglalkoztatottak szá­mát tekintve, az üvegiparon belül, a legnagyobb súlya a két megyei üveggyárnak van, ahol jelenleg ren dolgoznak, mintegy ötez­Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel két üzem gazdasági helyzeté­n­­ek várható alakulása. Nógrád megye üvegiparára a negyedik ötéves tervben az a feladat vár, hogy majdnem másfélszeresére, a jelenlegi ötszázmillióról hétszázhar­minc millióra növelje a ter­melést. A tervek a dolgozók számának tizennyolc százalé­kos gyarapodásával is szá­molnak, ami mintegy hét­száz új dolgozót jelentene, de mérlegelve a megyei kö­rülményeket, az egyes gyá­rak helyzetét, a gazdasági követelményeket, ezt az el­képzelést felül kell vizsgálni. A síküveggyár jövőjéről szólva Szokup Lajos elmond­ta, hogy az üzem fejlődését nem lehet elkülöníteni síküvegtermelés országos ala­­­kulásától. Orosházán másfél milliárd forintos költséggel épül egy új síküveggyár, amelytől két-három év múl­va, évi tízmillió négyzetmé­ter síküveget vár az üveg­ipar. Ugyanakkor véglegesen eldőlt a Salgótarjánban megépülő új húzóüzem, Zagyva III. sorsa. A beruhá­­­zás megkezdésének jezésének időpontja és here­az elő­készítés elhúzódása és gaz­dasági megfontolások miatt eltolódott ugyan, de kétszáz­ötven millió forintos költség­gel 1974-re mégis felépül az új üzemrész. Öt év múlva a 23—24 mil­lió négyzetméter síküvegter­melésből hazai felhasználásra 18 millió, exportra 5—6 mil­lió négyzetméter jut. Az elő­adó feltette a kérdést, hogy mivel indokolható a síküveg­gyártás ilyen nagymértékű fejlesztése? A válasz kézen­fekvő: az üvegiparnak nem­csak öt évre szükséges elő­re tekinteni. A népgazdaság általános fejlődésével a fej­lettebb országokhoz hasonló­an, az üvegtermékek iránt gyorsan nő a kereslet, ami­re most kell felkészülni, amit jó minőséggel, nagy válasz­tékkal, s nem utolsósorban, elegendő mennyiséggel kell kielégíteni. Ragasztott szélvédőüveg — Az öblösüveggyár ötéves célkitűzése nem tartalmaz a síküveggyárhoz hasonló nagy beruházást — folytatta Szo­kup Lajos. — Ha a folyamat­ban levő és a befejezés előtt álló fejlesztéseket is beszá­mítjuk, a befektetés öt év alatt eléri a nyolcvan millió forintot. Ezzel megteremtőd­nek azok a termelési felté­telek, amelyek módot nyúj­tanak a kitűzött feladatok eredményes elvégzéséhez. Ezt követően, a résztvevők által írásban benyújtott kér­désekre válaszolt. A ragasz­tott szélvédőüvegek világ­szerte tapasztalható térhódí­tása arra ösztönzi az üveg­ipar vezetőit, hogy a IV. öt­éves tervben megteremtsék a hazai gyártás feltételeit. Ugyancsak idehaza kell megoldást találni a síküveg­gyártmányok hullámosságának minőségrontó csökkenté­sére. Mint mindenütt, a me­gye üvegiparában is tovább kell folytatni a kisgépesítési programot, élve az export­­partnerekkel kialakult üzleti kapcsolatokban rejlő lehető­ségekkel és a rendelkezésre álló forintok célszerűbb hasz­nosításával. Jövő évtől kezdve, az im­portüveg forgalomba hozásá­nak hazai „gazdája” a sík­üveggyár. A megoldásra az üvegipar érdekeit figyelembe véve készült javaslat, amit rövidesen megfelelő döntés követ. Az előadó szólt arról, a szakemberekre vár a fela­dat, hogy olyan javaslatokat tegyenek, amelyek révén az üvegipari kemencék teljesít­ménye, élettartama és egy­úttal műszerezettségi színvo­nala gyorsabban emelhető. Arra ösztönözte a gyárakat, hogy kezdeményezzék szak­emberek hazai és külföldi ta­nulmányútjait, ha a szerzett tapasztalatokat üzemükben hasznosítani tudják. Az üvegipari nap hátrale­vő részében Kazinczi Gyula, az öblösüveggyár főmérnöke a háztartási üvegáruk gyár­tásának fejlesztéséről, Ká­nyák Zsófia iparművész a díszműgyártásról, Wilwerger Ferenc, a síküveggyár fő­mérnöke a húzott síküveg gyártásának fejlesztésében el­ért hazai eredményekről tar­tott előadást. a meg­ye üvegiparának « «• >*>* • Joioje

Next