Üvegipar, 1972 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
2 ÜVEGIPAR Mit várnak az új esztendőtől ? Az új esztendő, mint mindig, most is az új reménységek ígérete, az újrakezdés lehetősége a magánéletben és a közös munkában egyaránt. Az óév búcsúztatásához, szilveszter vidám hangulatához egy kicsit a számvetés is hozzátartozik. S,oha már felmérjük a megtett utat, értékeljük az 1971-es esztendő eredményeit, a még megoldatlan problémáinkról, várakozásainkról sem feledkezhetünk meg, melyek beteljesülését 1972-től várjuk. Mit hoz a jövő, az új esztendő? — Izgalmas, fontos kérdés ez, amit mi sem bízhatunk a véletlen kénye-kedvére, ezért tervezzük meg évről évre közös céljainkat. — Mit várnak az új esztendőtől? — Ezt a kérdést tettük fel Orosházán, Salgótarján két üvegipari „fellegvárában” és Sajószentpéteren, Íme, a válaszok: Tartani a decemberi színvonalat... — Olyan jó, kollektív szellemű munkát szeretnénk végezni az egész új évben, mint amilyen már tavaly decemberben jellemezte a gyárunkat — mondotta Czina Sándor igazgató. — Ez a legfontosabb, minden további eredményünk kiinduló pontja. Tavaly decembert a tervezett 51 millió helyett 56 millió forintos termelési értékkel zártuk, s ilyen eredményeket kívánunk magunknak az új évre is „rendszeresíteni”. Az adottságaink megvannak ehhez. Szólt az igazgató arról is, milyen nehéz feladatok hárulnak 1972-ben az Orosházi Üveggyár kollektívájára. Az egyik az, hogy az első negyedévben felújításra és modernizálásra is kerül a gyár öntötthutája. A másik, hogy tovább javítják az osztályoazok munkakörülményeit, ami nők helyzetének javítását is jelenti Orosházán. S az ugyancsak fontos, hogy a dolgozók megértsék a fejlődés nélkülözhetetlen feltételét, szakmai és politikai továbba képzés fontosságát. Érdemes lesz többet tanulni, mert a vizsgaeredmények nem kis mértékben befolyásolják majd az órabérek alakulását. — Reális célok megvalósításáért kezdtük 1972. évi munkánkat és rajta leszünk, hogy a várt eredmények se maradjanak el — mondotta befejezésül Czina Sándor, kifejezésre juttatva a gyári kollektíva közös elhatározását. Növekvő export-import — Bár az óévünk sem volt könnyű, igen nehéz feladatok hárulnak ránk 1972-ben — válaszolta kérdésünkre Juhász Gyula, a Salgótarjáni Síküveggyár igazgatója. —Az ország síküveg igényeit minden körülmények között ki kell elégítenünk. Nem kevesebb, mint hárommillió négyzetméter import síküveggel egészítjük ki saját termelésünket a hazai piac ellátása érdekében. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a hatalmas mennyiségű importüveget komplettíroznunk kell a felhasználók igényeinnek megfelelően. Járműüveggé való feldolgozás céljából még 1,5 millió négyzetméter síküveget is importálunk. — Mindjárt az első negyedévben — folytatta Juhász Gyula — 500 ezer négyzetmétert kitevő exportot is le kell bonyolítanunk, nagyrészt az USA-ból kapott megrendelésre. Ezen felül azt várjuk hogy 1972-ben tovább növelhetjük lengyel és NDK exportunkat is. A nagyobb feladatok megkívánják, hogy külön export-import csoportot hozzunk létre és a raktározást is fejlesszük. Saját termelésünkben a minőség tartós javítása mellett a vékonyüveg gyártását kell előmozdítanunk, hogy már az első negyedévben elérjük a tervezett, 14,6 millió forintos gyári eredményt, ami a bázisban hozott 9,9 millióval szemben igen nagy előrelépés lesz. Nehéz év küszöbén A Salgótarjáni öblösüveggyárban Váradi Oszkár gazdasági és Kazinczy Gyula műszaki igazgatóhelyettessel beszélgettünk az új esztendő ígéreteiről. Nem vártunk, de nem is kaptunk túlzottan optimista nyilatkozatot. Az öblösüveggyárban reálisan számolnak a várható nehézségekkel. — Gazdasági oldalról nézve legalább olyan nehéz évünk lesz 1972, mint az előző esztendő volt — állapította meg Váradi Oszkár. — Kapacitásunkat még nem köti le elegendő megrendelés. Egyes alapanyagok áremelkedése már a múlt évben is mintegy 6 millió forinttal terhelte gyárunkat, s az idén a költségek további emelkedésével számolva nehezen érhetjük el az 53,5 milliós nyereséget. Ehhez nagyon jól szervezett munkára, takarékosabb gazdálkodásra, céltudatos műszaki fejlesztésre van szükségünk. • Műszaki vonatkozásban gyárunk igyekszik is megfelelni ezeknek a fontos követelményeknek. A lehetőségeink megvannak ahhoz, hogy a tavalyinál eredményesebb legyen az 1972-es esztendő — vette át a szót Kazinczy Gyula. — Új présautomatánk, ha késve is, beérkezett és február elején próbaüzemmel indul veje a termelés. Az első félévben megteremtjük automatáink jobb formaellátásának előfeltételeit. Másolómarót, szikraforgácsoló-gépet és egy sokszöges^tergagépet helyezünk üzembe. Remélhetőleg a fogyasztói csomagolás korszerűsítését is sikerül megoldanunk az új évben. A gépi finomcsiszolást máris megkezdtük, s így lehetővé válik közel 15 millió forint értékben csiszolt szervizkészlet szállítása a hazai piacra. A minőségi üvegárunál a sorozatszámok növelésén túlmenően a minőség javítása a legfontosabb, amihez kiváló szocialista brigádjainktól várunk hatékonyabb segítséget. Az új esztendőben a „H” és az „F—G” csarnokaink belső tatarozásával teremtünk jobb munkakörülményeket dolgozóinknak. Gazdaságos eszközkihasználást — Bizakodással tekinthetünk 1972 elé, s úgy érzem, nem hiába. Gyárunk rendelkezik olyan erős törzsgárdával, amelyre bátran alapozhattunk terveink meghatározásakor. Az új esztendőben már üzemrészekre lebontva kívánjuk mérni a költséggazdálkodást, hogy érdekeltségi rendszerünk útján is jobban befolyásolhassuk a készletek és a költségek alakulását — mondotta Juhász Elemér, a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatója. — Az első házilag duplacseppesített gépünk már sikerrel üzemel, s az első negyedévben ugyanígy növeljük a kétállomásos BDF gépünk termelését is. Ha nem is hosszú távra, de amíg újabb korszerű gépekhez nem juthatunk, jó módszernek tekintjük ezt eszközeink gazdaságos kihasználására. Elmondotta Juhász Elemér, hogy a versenymozgalomtól is többet várnak az új esztendőben. Jobban ügyelnek a szocialista brigádokkal kötendő szerződések konkrétságára, hogy a termelési eredmények mellett a gazdaságosság is megfelelő hansúlyt kapjon. Így például a zöldhutában a selejt csökkentése. Gépesítést terveznek az osztályozásnál és megvalósítják a zsugorfóliás csomagolást. A gyár dolgozói megépülését várják 76 lakás 1972-ben és bíznak abban, hogy rövidesen elkészül az új étkezde és az orvosi rendelő. Drótszövetgyártó gépsort helyeztek üzembe az Orosházi Üveggyárban. Fontos kelléke ez a jobb minőségű hazai drótüveggyártásnak Az első nyolcállomásos díszítő és csiszoló automatagéppel megkezdték a termelést a Salgótarjáni Öblösüveggyárban (Koppány György felvétele) Jyugdíjjasok búcsúztatása Ünnepélyesen búcsúztatták a Salgótarjáni Síküveggyárban azt a 24 dolgozót, akik a múlt év folyamán mentek nyugdíjba. Közülük Czikora György, id. Joó János, Ponyi István, Zeke János és Répás István több mint negyven évig dolgozott a gyárban. A nyugdíjasok között 25 500 forintot osztottak szét jutalomként. I A kollektív szerződés módosítása A vállalati szakszervezeti tanács 1971. december 16-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a vállalati szerződés módosítási kollektív javaslatát. A módosítást a gépjárművezetők foglalkoztatásával kapcsolatban megjelent rendeletből adódó szabályozási kötelezettség, a belső érdekeltségi rendszerünk kiegészítése, valamint az alkalmazotti munkakörök besorolásának kiegészítése tette szükségessé. Dolgozóink tájékoztatása céljából a módosítás teljes szövegét az alábbiakban közöljük: 1. A kollektív szerződés kiegészül a következő 34/a. ponttal: Gépjárművezetők munkabére. (16/1971. VII- 7.) MüM —KPM sz. rendelethez.) A gépjárművezetőik munkaidőkerete havi 191 óra Az ezen felül végzett munka túlmunka, melynek havi óraszáma a törvényes munkaidő 40 százalékát nem haladhatja meg. A gépjárművezetők részére alapbérükön felül az alábbi jogcímeken, és keretek között eszközölhetők bérjellegű kifizetések : a) a személygépjármű- és autóbuszvezetők részére a havi túlóraátlag alapján, alapbérük függvényében túlóraátalányt lehet megállapítani. A túlóraátalány keretében végezhető túlmunka felső határa 76 óra/hó, a gépjárművezetők által teljesített munkaidő azonban éves átlagban havi 250 óra/hó keretet nem haladhatja meg. A szabad szombaton, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért vagy ugyanolyan mértékű szabad időt kell biztosítani, vagy ez az idő beszámít a túlóraátalányba és erre az időre pótlék nélküli munkabér jár. Ezt a havi személyi alapbér egy órára eső részének alapulvételével kell kiszámítani. A munkaszerződésben rögzíteni kell a túlóraátalány összegét és az ennek alapul szolgáló havi túlóraátlagot; b) a tehergépjármű-vezetők teljesítménybérben is foglalkoztathatók. Ennek formáját és feltételeit a kollektív szerződés gyári függelékében kell szabályozni; c) a várakozási idő alatt különmunkáért, valamint gépjármű gazdaságos üzemeltetéséért, üzembiztos állapotban tartásáért, továbbá a gépkocsi tisztántartásáért fizetendő munkabér felső határa 600 Ft; d) a gépjárművezetők részére üzemanyag-megtakarításért benzinkprémium nem fizethető. A gépjárművezetők munkabérének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket 1972 január 1_i hatállyal kell alkalmazni. 2. A kollektív szerződés 59/b pontja kiegészül az alábbi szöveggel: „A gazdálkodási év bérfejlesztési mutatójának bázisa az előző évi tényszám, amely azonban nem lehet alacsonyabb a már korábban elért színvonalnál, illetve az induló bázis mutatószámnál”. Ha a gyár tárgyévi bérfejlesztési mutatója a már elért színvonal alatt marad, úgy — 100 százalék alatt, 99 százalékig 10 nappal, — 99 százalék alatt, minden további megkezdett 1 százalékos visszaesésért 5—5 nappal kell a gyárat megillető részesedési alapot csökkenteni. A csökkentés a tárgyév után járó gyári részesedési alap mértékéig terjedhet, következő év részesedési alapaját nem terhelheti. 3. A vállalati kollektív szerződés 6- sz. mellékletében IV. műszaki, gazdasági vezető II. pont alatt felsoroltak kiegészülnek: — Kiemelt közgazdász munkakörrel. Ide kell sorolni azokat a vállalati központokban dolgozó közgazdászokat, akik több gyár terv-,kereskedelmi tevékenységét irányítják és ellenőrzik. — Rendészeti vezető munkakörrel. Ide kell besorolni a vállalati központ rendészeti vezetőjét, továbbá azokat a gyári rendészeti vezetőket, akik több beosztott rendész munkáját irányítják. lvi 4. Az alkalmazottak szemébesorolását szabályozó 7/1971. (IV. 1.) MüM sz. rendelet 5. sz. mellékletében foglalt munkakör megnevezésváltozások miatt: a 6. pontban „üzemvezetők” helyett: „Termelésirányító I.”, a 29. pontban „üzemvezető I. II helyett: „Termelésirányító I., 11.” A 73. pontban „üzemvezetők és főművezetők, művezetők” helyett: „Termelésirányító I—V.” munkakört kell szerepeltetni. Szokup Lajos vezérigazgató Tóth Kálmán VSZB-titkár —1600 Ft alapbérig 1601—1800 Ft alapbér között 1801—2000 Ft alapbér között 2001—2200 Ft alapbér között 2201 — Ft felett maximum 500 Ft maximum 550 Ft maximum 600 Ft maximum 700 Ft maximum 750 Ft Felépül a Zagyva 111. Az üvegipar napján az I. nógrádi műszaki napok alkalmával a Szilikátipari Tudományos Egyesület Nógrád megyei csoportja rendezésében üveggyári dolgozók, szakemberek, meghívott vendégek előtt, a salgótarjáni síküveggyár kultúrtermében hangzottak el előadások és referátumok. Juhász Gyulának, a síküveggyár igazgatójának megnyitó szavai után elsőként Szokup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója tartott előadást üvegiparának Nógrád megye a IV. ötéves tervben várható fejlődéséről. 730 milliós termelés — Az öt évre szóló tervek már valamennyi gyárban elkészültek — mondta az előadó. — Ha nem is apró részleteiben, de nagy vonalaiban már mindenütt ismeretes, hogy mit szeretnénk elérni. A foglalkoztatottak számát tekintve, az üvegiparon belül, a legnagyobb súlya a két megyei üveggyárnak van, ahol jelenleg ren dolgoznak, mintegy ötezEzért is bír olyan nagy jelentőséggel két üzem gazdasági helyzetének várható alakulása. Nógrád megye üvegiparára a negyedik ötéves tervben az a feladat vár, hogy majdnem másfélszeresére, a jelenlegi ötszázmillióról hétszázharminc millióra növelje a termelést. A tervek a dolgozók számának tizennyolc százalékos gyarapodásával is számolnak, ami mintegy hétszáz új dolgozót jelentene, de mérlegelve a megyei körülményeket, az egyes gyárak helyzetét, a gazdasági követelményeket, ezt az elképzelést felül kell vizsgálni. A síküveggyár jövőjéről szólva Szokup Lajos elmondta, hogy az üzem fejlődését nem lehet elkülöníteni síküvegtermelés országos alakulásától. Orosházán másfél milliárd forintos költséggel épül egy új síküveggyár, amelytől két-három év múlva, évi tízmillió négyzetméter síküveget vár az üvegipar. Ugyanakkor véglegesen eldőlt a Salgótarjánban megépülő új húzóüzem, Zagyva III. sorsa. A beruházás megkezdésének jezésének időpontja és hereaz előkészítés elhúzódása és gazdasági megfontolások miatt eltolódott ugyan, de kétszázötven millió forintos költséggel 1974-re mégis felépül az új üzemrész. Öt év múlva a 23—24 millió négyzetméter síküvegtermelésből hazai felhasználásra 18 millió, exportra 5—6 millió négyzetméter jut. Az előadó feltette a kérdést, hogy mivel indokolható a síküveggyártás ilyen nagymértékű fejlesztése? A válasz kézenfekvő: az üvegiparnak nemcsak öt évre szükséges előre tekinteni. A népgazdaság általános fejlődésével a fejlettebb országokhoz hasonlóan, az üvegtermékek iránt gyorsan nő a kereslet, amire most kell felkészülni, amit jó minőséggel, nagy választékkal, s nem utolsósorban, elegendő mennyiséggel kell kielégíteni. Ragasztott szélvédőüveg — Az öblösüveggyár ötéves célkitűzése nem tartalmaz a síküveggyárhoz hasonló nagy beruházást — folytatta Szokup Lajos. — Ha a folyamatban levő és a befejezés előtt álló fejlesztéseket is beszámítjuk, a befektetés öt év alatt eléri a nyolcvan millió forintot. Ezzel megteremtődnek azok a termelési feltételek, amelyek módot nyújtanak a kitűzött feladatok eredményes elvégzéséhez. Ezt követően, a résztvevők által írásban benyújtott kérdésekre válaszolt. A ragasztott szélvédőüvegek világszerte tapasztalható térhódítása arra ösztönzi az üvegipar vezetőit, hogy a IV. ötéves tervben megteremtsék a hazai gyártás feltételeit. Ugyancsak idehaza kell megoldást találni a síküveggyártmányok hullámosságának minőségrontó csökkentésére. Mint mindenütt, a megye üvegiparában is tovább kell folytatni a kisgépesítési programot, élve az exportpartnerekkel kialakult üzleti kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel és a rendelkezésre álló forintok célszerűbb hasznosításával. Jövő évtől kezdve, az importüveg forgalomba hozásának hazai „gazdája” a síküveggyár. A megoldásra az üvegipar érdekeit figyelembe véve készült javaslat, amit rövidesen megfelelő döntés követ. Az előadó szólt arról, a szakemberekre vár a feladat, hogy olyan javaslatokat tegyenek, amelyek révén az üvegipari kemencék teljesítménye, élettartama és egyúttal műszerezettségi színvonala gyorsabban emelhető. Arra ösztönözte a gyárakat, hogy kezdeményezzék szakemberek hazai és külföldi tanulmányútjait, ha a szerzett tapasztalatokat üzemükben hasznosítani tudják. Az üvegipari nap hátralevő részében Kazinczi Gyula, az öblösüveggyár főmérnöke a háztartási üvegáruk gyártásának fejlesztéséről, Kányák Zsófia iparművész a díszműgyártásról, Wilwerger Ferenc, a síküveggyár főmérnöke a húzott síküveg gyártásának fejlesztésében elért hazai eredményekről tartott előadást. a megye üvegiparának « «• >*>* • Joioje