Sass László (szerk.): VÁRhely, 1998 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3-4. szám - Olvasónapló
nulmányát olvashatjuk újra (az Egry József világa című antológiában is szerepelt!). Hasonló részletességgel mutatja be az Egry-Takáts féle Víztükör című kötet keletkezéstörténetének ellentmondásait. Az „újraolvasás" tömör elemzésre indítja, lévén szó a kötetkomponálás a maga idején - 1950-es évek eleje! - újszerű metódusáról (Recenzens hajdan a Szegedi Róza-házban látta a könyv lapjait kiállítva, évtizedeken át őrzött élményt szerezve!). Keresztury Dezső Balaton-könyvéről írt bírálatában sokadszor kérdezi: „Mit jelent nekem a Balaton?" A válaszhoz adalék, kiegészítve saját emlékeivel, a háború utáni első részletesebb ismertetés. E felismeréssel nincs egyedül! Bizonyára könyvészeti ritkaság birtokosa, aki polcán tudhatja a vászonba kötött, gyengéivel együtt is vonzó albumot. Borsos Miklóssal a Jelenkor-szerkesztő került kapcsolatba. A diósi kert mélyén szobrait faragó művész első tihanyi kiállításának emlékét őrzi a lapjában 1966-ban közölt „jegyzetek". Kodolányi János akarattyai nehéz életére, látogatására évtizedek múltán tekint viszsza. Sűrűn megfordult a Nyitott kapu és számos balatoni, ifjúsági könyv szerzőjének „füredi házában" is. Lipták Gábor írói hagyatéka bizonyára helyére került a korszak kultúrtörténetében, nem így gazdag gyűjteménye! Tüskést a pusztulás riasztó vészjelei késztették szólásra. Az egykor elhíresült író- és művésztanya - seregnyi jelesünk emlékével! - vonzó múzeum lehetett volna. Nem így történt. A tehetetlenség, kapzsiság, önzés példájaként vonult be a históriába. Hogy végre „fordítói alkotóházként" szolgál, a Lipták-házaspár különleges hagyatékán már nem segít. Szomorúan kérdezzük a szerzővel: „mennyi hasonló értéket herdált el ez a nemzet?" Hová tűntek el népünk „játékai"? Mint például a szentgyörgyi bábos betlehemezés vagy a pásztorfaragók munkáinak többsége. S hány tehetség - mint a magáéval rosszul sáfárkodó vörsi Horváth István? A kötetzáró jegyzetben a „Balatonirodalom" néhány elérhető, tanulmányozásra érdemes darabját ajánlja. A válogatott lista - Tatay Sándortól Moldova Györgyig - sem szegényes. Antológiák, a Jelenkor és a Somogy tematikus számai sem maradnak említetlen. Végül számba veszi a maga terjedelmesebb, önálló, tárgykörben született munkáit. Filológusok számára ad eligazítást az írások első megjelenési helyének felsorolása. „Bárcsak előbb felébredtünk volna" - kántálták néprajzi gyűjtésében a betlehemezők, bábjaikat mozgatva. A Gyönyörű magyar tengerke írásait szemelgetve, vissza-visszalapozva, úgy érezzük, a „szerepjátszók" felismerése a Balaton dolgainak sem ártott volna-olykor! Annyi bizonyos, Tüskés Tibor mindig az „időben szólók" közé iratkozott szülőföldje szószólójaként. (Kaposvár, 1998) Salamon Nándor Rokonlátogató őskeresés Körmendi Lajos: Kurgán Körmendi Lajos költői rokonlátogató őskeresése Körösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Németh Gyula, Mándoky István vágyaival rokon. E tárgyban a karcagi Barbaricum Könyvműhelyből rövid időn belül két könyve is kikerült. A puszta fiaiban (1996) megható lelkesedéssel a ka- 1 64 VÁRhely