Katolikus gimnázium, Vác, 1887
e ményekhez képest tanulmányozandók s tanulságosaknak ítélik , mert mint Browning mondja: Az egyik oldalom a szép tevékeny, ügyes, fogékony, érzelmes ember, ki gyorsan megindul, de tud is kifejezést adni érzelmeinek . . . kiolthatatlan vágygyal küzd a legmagasabb ideálért, semminek sem tulajdonítva nagyobb értéket csak a tiszta abstractiónak, nem látva sehol a valóságot csak fenn az égben, e földön merő árnyékot és kisértetet. . . . addig a másik oldalon a gyakorlati hatalmas beszédes ember áll, ki belefog, de nem merül el a bölcselkedésben, arra növekedett, hogy se másokat, se magát ne kíméljen . . . legjobban érdeklődik ha a politikai elveit kell védenie, vagy ha sereget kell vezetnie, felfedezetlen sivatagokba stb.1) Oly szép s találó párhuzamos bírálata ez e két népnek, hogy jónak láttam egészében ideírni,melyből tisztán látni, hogy állításom reális alappal bír, de melyből azt is kiolvashatjuk s alaposan következtethetjük, hogy annak, ki az ókori embert a szív s inkább a szellem világában akarja tekinteni, a görögökhez, míg annak, ki az embert a politika s harcz terén kívánja tanulmányozni, inkább a rómaiakhoz kell fordulnia. Mi, minthogy az ókori embert a szívvilágához közelebb eső családi életben akarjuk tanulmányunk tárgyává tenni, a görögökhöz fordulunk s hogy a fenlírt czímhez képest mennél alaposabban eljárhassunk, elsőben az ókori görögöket veszszük, — habár csak a legrövidebben is, — bonczolókésünk alá s igyekszünk azok családi életét s főleg a szülőknek gyermekeikkel szemben kifejtett jogait élénk világításba helyezni, hogy ennek fénye mellett az attikaiaknál fennállt e nemű jogviszonyt röviden de érthetően leírhassuk s családi életök jelesebb mozzanatait kellő tisztaságban lefényképezhessük. Ha e képek, különösen az anyaképnek nevezhető ókori görögök képei, itt-ott nem lesznek elég tiszták s a rájok fordított fáradságnak, meg nem felelnek; úgy a kidolgozáson kívül bizonyos tekintetben az adatok, illetve árnyalatok is hibáztatandók, amennyiben nagyon visszanyúlván az idők homályába, megeshetik, hogy a kép itt-ott foltot kap. ) Browning Oszkár : A nevelés elméletének története. (Angolból), Bpest 1885.