Katolikus gimnázium, Vác, 1897
Társadalom és az egyatás felvisélve. „Non enini utriusque institutor Deus in destructionem ea eonnexuit. sed in aedificationem.“1) Heimét és hová, miért és hogyan! Ez ama fontos kérdés, melyet a fölpillantó eszmélet első ébredésétől kezdve oly gyakran intéz önmagához, midőn a világot és annak lényeit vizsgálgatja. És e nagyjelentékű kérdés, valljuk meg őszintén, nem kevésbbé foglalkoztató az emberi szellemet kezdet óta máig, mint akár az Isten kilétének kérdése. De, mert a kiindulási pont iránt e kérdés megoldásában eltérők valának a vélemények, nem lehet csodálkozni, hogyha a vizsgálat eredményében a különféleség legtarkább árnyalatával találkozunk. — A kiindulási pont lévén t. i. Isten és az ember, a milyen fogalmai és ismeretei valának valakinek e kettőről, azoknak megfelelő eredményre jutott, ha ugyan okoskodás közben a logikai fonalat szent elől nem tévesztette. Ha a különböző időben divott rendszereket vizsgáljuk, általában úgy látjuk, hogy a tévedés logikai lehozásában remekelnek a rendszerek kovácsai, a kik, eszék erejében. ') S. Bernardi epist. 144.