Katolikus gimnázium, Vác, 1921
Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. I XV. BENEDEK PÁPA. Az örökkévalóság királya 1922. jan. 22-én magához szólította földi helytartóját, XV. Benedek pápát. Utolsó útjára a világi hatalmak őszinte tisztelete, a katholikus hívők millióinak mély fájdalma és hálája kísérte. XV. Benedek ugyanis az volt, amit a neve mondott: papa, azaz atya és Benedictus, vagyis áldott. A Gondviselés a legnehezebb időben állította őt az Egyház élére, akkor, amidőn az önzés és a gyűlölet felszabadította a háború fúriáit, egymásra uszította a keresztény nemzeteket. XV. Benedek pápa pedig a reá bízott nagy értékek és felelősség tudatában az atyai szív fájdalmával látta, mint tépik, pusztítják egymást azok, akiknek mint testvéreknek békében és szeretetben kellene élniök egymással. S habár politikai hatalma nem volt, trónralépésétől kezdve nem szűnt meg atyai szeretettel és komolysággal figyelmeztetni a harcoló feleket szent Pál programmja szerint: insta opportune, importune. Az ellenséges hatalmak mindent megtettek, hogy a pápa nagy erkölcsi tekintélyét a maguk oldalára állítsák, ő azonban ellenállt a kísértésnek és megmaradt pápának, minden nemzeti keresztény hívő atyjának. Ebben a nagy pártatlanságban, önzetlenségben megnyilvánuló erkölcsi erő, az evangélium igazságainak hirdetésében való bátorság és érző szív emelték fehérreverendás alakját magasan a háború s a politikai erkölcstelenség zavaros hullámai fölé. Az elhunyt pápa, megválasztásakor a Benedictus nevet vette fel. Működését is ennek jegyébe állította. Az a sok beteg vagy családos internált és fogoly, aki az ő közbenjárására térhetett vissza családjához kicserélés útján, és az a sok ezer földönfutóvá lett vagy ínségbe jutott ember, kiken milliós gyűjtései és adományai segítettek, mind az ő fáradhatatlan, találékony, apostoli szeretetét áldják. XV. Benedek legfőbb törekvése volt visszahozni a békét a nemzetek és egyesek lelkébe. Ezt sürgette leveleiben, ezért imádkozott szentmiséiben, de nem adatott meg neki, hogy célját megvalósulva láthassa. A békekötés, mely a négy évig tartó véres háborút befejezte, újabb nagy zivataroknak árnyékát vetette előre. Az Úr végre is úgy elégítette ki szolgájának a béke után való vágyakozását, hogy magához szólította őt az örök béke honába. Péter hajójának kormánya kiesett XV. Benedek kezéből. De a hajó nem maradt sokáig árva. A Szentlélek segítségével új kormányosa támadt XI. Pius személyében. Mi, Krisztus Egyházának hű fiai az új pápát, akit a több száz éves pápajövendölés a fides intrepida, a rendületlen hit pápájának nevez, azzal a hódoló tisztelettel és törhetetlen ragaszkodással üdvözöljük, amely az új pápa személyében nemcsak a nagy tudóst, diplomatát és apostoli lelkű férfit látja, hanem azon túl felismeri benne azt, akire a legteljesebb értelemben áll Sz. Pál szava, hogy Spiritus Sanctus posuit episcopum, regere Ecclesiam Dei (Act. 20, 28.), hogy a Szentlélek tette őt Isten Egyháznak kormányzójává.