Katolikus gimnázium, Vác, 1923

Hiszek egy istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Salvete reduces ! A Váci Iskolatársak Szövetségének f. hó 24-én tartott első közgyűlése a megjelent 64 régi tanítvány lelkes hangulatával alaposan rácáfolt azok pesszimizmusára, akik csak a magyar szalmaláng-lelkesedésnek tulajdoní­tották a tavalyi alakuló gyűlést. Mi, akik azt is, ezt is láttuk, nyugodt lélekkel merjük állítani, hogy a közgyűlés külső képe, a megyéspüspök úr a káptalannal és az alsópapsággal, a 25 és 30 éves találkozóra jött tanítványok és családjuk — nem igen maradt el az alakuló gyűlés mögött. A belső képe a találkozó lelkes hangulata, a magvas főtitkári jelentésből elénk táruló munkaprogram annyira lélekemelő volt, hogy nemcsak a Szövetség, hanem az »alma mater« is a legnagyobb mértékben meg lehet elégedve a testvéri szellemmel, amely a Szövetség apraját s nagyját egy­más támogatására készteti. Az intézet a maga részéről csak arra kérheti régebben és újabban kikerült fiait, hogy valamennyien siessenek a kibon­tott zászló alá; a clerus tagjai és laikus elem, a magasállású és a kis­ember, a hajlottkorú Farkasfalvi bácsitól a most lematurált ifjúig! Ha már most annyira országos hírű a Szövetség testületi szelleme, hogy más intézetek a Váci Iskolatársak alapszabályai szerint akarják tanít­ványaikat megszervezni, fejlődjék ez a szellem a mai partikularisztikus korban mintaszerűvé, hogy a testvéri együttérzés az egyén és a köz javára minél­­több gyömölcsöt hozzon! Üdvözöljük a 40, 30 és 25 éve érettségizett urakat és kérjük azokat, akik jövőre találkoznak, hogy ők is a közgyűléssel kapcsolják össze a találkozót. A legközelebb megvalósítandó program a hősi halottak emléktáblá­jának elhelyezése és a Segítőegylettel való kapcsolat mélyítése lesz. A viszontlátásra!

Next