Katolikus polgári leányiskola, Vác, 1905
örvendetes eseménynyel kezdjük beszámolónkat. Lelkünk egész melegével, szívünk legőszintébb érzületével köszöntöttük mindjárt a tanév elején kegyelmes Főpásztorunkat azon alkalomból, hogy Őt, Királyunk ő Felsége, valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Senkit sem lepett meg a legmagasabb kegy, mely főpásztori tevékenységének rövid ideje alatt Feléje irányult. Magas hivatalával járó felelősségteljes kormányzati gondjai mellett odaadással végzett lelkészi ténykedésén kivül, jótékony apostolai a szűkölködőknek, bőkezű pártfogója a tanügynek, ki palotaszerű iskolák felállításával, a tanítótestület több tagjának kitüntetésével s a tanítóság anyagi és szellemi érdekeinek szivén való viselésével minden tanügy-barátot de különösen a tanítóságot soha le nem róvható hálára kötelezte. Hódoló tisztelettel adózott az iskolaszék s a tanítótestület szept. 7-én amikor Bucsek István apátkanonok s iskolaszéki elnök vezetése alatt a többi küldöttségekhez hasonlóan, szerencse kivonatait tolmácsolta a kegyes Főpap előtt. Oltalmazza s áldja meg őt az ég Ura s apostoli buzgalmát kisérje Annak leszentebb kegyelme ! A tanítás e tanévben már az új tanterv útmutatása mellett folyt le. A nagyméltóságú püspöki kar által 1878-ban kiadott tanterv ugyanis, részint a tananyag óriási felhalmozása, részint annak elosztása miatt a tanítás terén újabban elfogadott irányelveknek nem felelt meg , miért is a sürgetett reformoknak megfelelő új tantervet kaptunk. Az új tanterv a „ Katholikus Tanügyi Tanács“ összeállítása nyomán készült, s míg egyrészről a tanítás gerinczévé a vallásoktatást teszi, a nevelés hiterkölcsi képzése mellett a nemzeti nevelésre is kiváló gondot fordít. Szükségünk volt új tantervre nagyon. A modern alapokra fektetett katholikus iskolák ennek értelmében most már nemcsak megütik a mértéket bármely más, különösen az annyira magasztalt, sokak által óhajtott, de valójában csak látszólagos előnyökkel kecsegtető állami iskolákkal szemben, hanem a versenyből győztesen is kerülnek ki. A tanítótestület egyik főgondját tehát az új tanterv bevezetése képezte. Örömmel fogadtuk azt mindjájan, s az egyesek által támasztott aggályok eloszlattatván, kimondatott, hogy a tananyag az új tanterv szellemében dolgozandó fel. A tanítás munkája világosabb áttekintést nyert, s a czélszerűbb anyagbeosztás következtében az egyes osztályokban eddig tapasztalt megterhelésnek, anyag felhalmozódásnak immár nyoma sincs. A törvény szabta időben fogtunk a munkához s hála az isteni gondviselésnek, az egész év folyamán semmi sem zavarta meg azt. Az előző két évben fellépett járványos betegségek ez idén megkíméltek, s a tanítótestület, számolva a két csonka tanév fogyatékos eredményével, zavartalanul folytathatta a tanítást és a körülményekhez képest a mulasztottak pótlására is maradt némi ideje. Saját igazolásunkra kell felemlítenünk ama körülményt, hogy a közigagatási hatóság csak november hóban adta át az összeírt tankötelesek névjegyzékét s megtörtént azon sajnálatos eset, hogy körülbelül