Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-11-20 / 90. szám

váci hírlap 3 minden alkalommal ráhúznak a megdrágított bankkamatlábra, hogy azt a hitelre szorult piac szemében tetszetősebbé, vagy legalább is el­fogadhatóvá tegyék. De hát a pénz újabb meg­drágítása ellen nem tudunk védelmet találni. A háborús idők sok más bajával együtt ezt is el kell viselnie a gazdasági életnek, a­mely nálunk normális körülmények között is és per­sze most is legdrágább pénzzel kénytelen dolgozni. — A polgári dalkör bemutatkozója. Szomorú, hogy midőn egy új, anyagi érdeke­ket nem érintő, tisztán a dal szeretetén ala­puló egyesület bontogatja szárnyait s a közön­ség biztatására vár, oly kevés érdeklődéssel találkozik, mint vasárnap este a polgári dal­kör. Nem mondhatja, hogy nem volt közön­sége, de sokkal nagyobb publikumot szeret­tünk volna a pódium előtt látni, mert meg is érdemlik. Ha néha egy-egy hír érkezik körük­ből, az mindig arról szól, hogy mily lelkesek, mily szorgalmasak a dalkör tagjai, hogy a dal szeretete mint tartja össze a minden­napi mun­kájában elfáradt gárdát. Ezt az önzetlenséget szerette volna mindenki, ha nagyobb érdeklő­déssel honorálja a közönség. Talán ha jobban megismeri őket, nem leszek panaszra. Mert csak dicsérőt mondhatunk a város legfiatalabb egyesületéről. Van szép hanganyaga, mely leg­jobb kezekbe került, hogy csiszoltassék. Érti Gábor karnagy bemutatkozása megmutatta, hogy a legszebb reményeket lehet fűzni a dalkör fej­lődéséhez. Ha a lámpaláz nem szokatlan izgal­mai eltűnnek, élvezetes estékről fogunk hallani. Mert kezdeményező bátorság is van bennük : úgy halljuk, hogy most Liszt leghatalmasabb alkotásai­nak egyikére, a koronázási misére ké­szülnek. Az a három nehéz darab, a­mit a bemu­tatkozón énekeltek, teljes sikert aratott. Az ének­számok között Wolkober János gondonkázott, dr. Preszly Elemér dr. a dal szeretetéről mon­dát meleg beszédet. A bejelentő Szentgyörgyi G­itáv volt, ötletesen kedves bevezetőket mondott a közönség derültsége közt. A hang­versenyt tánc követte. A megjelent hölgyek névsorát nem állította ösze a rendezőség, ellen­ben a felülfizetők névsorának közlésére felkér­ték lapunkat. Itt adjuk: dr. Preszly Elemér, dr. Matizs Dezső, 10—10 K, Korpás Lajosné, Szig­­vart János 5—5 K, Jäger Gyula 4 K, Meisz­­ner János, Nitsch Artur, Fleisman Miksa, Ko­vács József, Depóy János, Novotta Kálmán, Gosztonyi Tibor 3--3 K, Váró Károly 3­80 K, Ivánovics János 3­60 K, Szőnyey Ferencné, Dercsényi Dezső, Bárdos Ernő, Jelinek Ágos­ton, Molnár Géza, Polacsek István, Kállay Már­ton, Hornyiczky István 2—2 K, Borbély István, Balog Ferenc 1.80—1.80 K, özv. Svetticska Edéné, idős. Kovács József, Pölcz János, Já­­vorszky Alajos, N. N , Králik József, Kreicsik Péter 1—1 K, Ratuloszky Nándor, Sztankovics Lajos, Böszörményi Ferenc, Szász N., Obermajer Géza, N. N., N. N., 80—80 K, Ribár György, P. J., Jenei Józsefné, Körler Béla 60—60 K, Földi Miklós 50 f., Vajda László 40 f., V. J. 20 fillért. — Sikkasztót kerestek. Ipolyságr­ ó táviratoztak rendőrségünknek, hogy Emely Ist­ván községi írnok ezer korona elsikkasztása után valószinűleg Vác felé szökött, kérik a letartóztatását. A rendőrség lázas buzgalommal kereste egész nap a sikkasztót és éjfélre si­került is megállapítani, hogy Emely tényleg Vácon járt, egyik kávéházban jót is mulatott a’bünös úton szerzett pénzből, de mikor már a váci talaj sem volt biztos neki, kiment a pályaudvarra és — elutazott a tizenegy órás vonattal. Hova ? nem tudták meg. — Főtanitói Kinevezés. A püspök Mindák Béla tanítót nevezte ki a püspökhat­vani elemi népiskolához főtanitónak. Meg kell emlékezni arról is, hogy a nyugalomba vonult Kresák József főtanitó mily csendben, észre­vétlen hagyta el azt a helyet, ahol évtizede­ken át áldásos és csodálatra méltó munkájával képes volt egy egész eltótosodott falut vissza­ magyarosítani. *— Templomszentelés. E hó 4-én szen­telte fel Odray Coelestin hatvani prépost az újonnan épült vácszentlászlói templomot Csömör Sándor segédkezése mellett. Vác veretlen. A Váci Sport Egyesü­let I. football csapata a pestvidéki bajnoksá­gért az utolsó őszi mérkőzését vasárnap ját­szotta a váci vásártéren. Ellenfele a pestszent­lőrinci csapat volt. A mérkőzés Vác javára 5:3 arányban végződött, még­pedig szeren­csével, mert bizony az ellenfelek, mindenesetre gyakorlottabb játékosoknak látszottak. Jó, hogy csak látszottak, mert az eredményt tekintve, két góllal mégis csak a váciak voltak jobbak. Ellenmondásnak látszik ez az írás, de igaz. Győztek a váciak, s örüljünk neki. Különben pedig a játék elején s a vége felé igen lelke­sen játszott az ifjúság. A játék derekán azon­ban hidegvérüket vesztve, kapkodóan dolgoz­tak. Az első két gólt a váciak lőtték, mit meg­­lepetésszerűleg a lőrinciek hamarosan kiegyen­lítenek, most aztán emezek mennek át állandó támadó játékba. Szinte örültünk, mire a bíró füttye az I. félidőt lefújta, melynek eredménye volt 2:2. A második félidő is kedvtelenül kez­dődik, de lassan-lassan formába jönnek a mie­ink Biztatja is őket a közönség. A hatás nem maradt el, 1, 2, majd 3 góllal vezetnek a mie­ink, s a lőrinciek csakis a sötétség támogatá­sával tudtak még egy gólt rúgni. Éjjeli sötét­ség volt már, mikor a bíró füttye a játék be­­fejeztét jelezte 5 : 3. Nagy éljenzés, megnyertük az utolsó mérkőzést E mérkőzésről még csak annyit, hogy egypár játékosunk kiváló, egyné­hány gyenge formát mutatott. A bíró — Mora­­vecz a neve — kifogástalanul bíráskodott. A mecs után a Hochmayernál volt barátságos összejövetel, az utolsó őszi viharos mérkőzés örömére. Most pedig összegezzük röviden a pestvidéki bajnokságért folyó küzdelem első fordulóját. A váci csapat egynek kivételével, a­mely eldöntetlenül végződött (Soroksár 3:3) az összes mérkőzéseket megnyerte. Ez mind­járt oly fényes szereplés, hogy a játékosokat s a vezetőséget méltán elismerés illeti. Ha így folytatják a tavaszat, övék a bajnokság. S akkor, az egy-két év előtti dicsőségteljes szereplési"­ evezősökhöz hasonlóan, ők lesznek a jövőben, a vácisport érdeklődők dédelgetett kedven­cei. Tudhatják azonban, hogy minél magasabb terünk, annál síkosabb az út, annál bizonytala­nabb a talaj. A magasról többnyire nem csúszni, hanem esni lehet. Azért ha mindig fölfelé s előre igyekezni akarunk, az összes fokozato­kat, az elért pozíciókat meg kell erősíteni. Az elbizakodottság már igen sok szép reménynek vetett hirtelen véget. Ezért tehát a­mikor a megérdemelt pihenés — nem nyugalom! — következik, ne felejtsék el, hogy a tavasszal nem kis munka vár rájuk, hogy Vác színeit az idei sikerekhez méltóan képviseljék. — Leány a ligetben. Töltési István és Balga János nagyon jót mulattak vasárnapra. Nem volt kedvük újra munkába állani, ezért elhatározták, hogy lemennek a ligetbe. Egy csinos kis leány jött velük szembe. A hét ká­polnához ment vízért. Míg odajárt, a két le­gény fejében megszületett a gonosz terv : a visszatérő leányt elfogták, ugyancsak megölel­gették. Ezzel azonban nem elégedtek meg, most gyűrűt láttak az újján, azt is el akarták venni. Hosszú ideig tartó erőszakoskodás után, amely alatt a leány segélyért kiáltozott, sike­­került a két gyűrűt lehúzni a kezéről s azután menekültek. A rendőrség azonban nem sokáig hagyta őket szabadon, elfogta a két mákvirá­got, kihallgatás után letartóztattak és a pest­vidéki kir. ügyészség börtönébe szállította le. — Automobilon Vácra ? Balassagyar­matról kapjuk a hírt, hogy a tavasszal Balas­sagyarmat és Vác között automobilforgalmat létesit az ottani Daumann-cég. Mintha már ez a hír többször merült volna fel, de eddig csak a tervezésnél maradtak. — A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai 50 Kgrmoként. Buza­­őrlemény: Asztali dara AB szám 16 K 70 fill — Asztali dara­b szám 16 K 40 fill. — Király liszt 0 sz. 16 K 50 fill. — Lángliszt 1. sz. 16 K 20 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 15 K 90 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 15 60 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 15 K 30 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 14 K 90 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 14 K 40 fill. — Barna kenyérliszt 7. 12 K — fül. sz. 13 K 40 fill. — 7 72 sz.­­ 7 3/7. sz. 11 K 60 fill. — 8 sz. 9 K 30 fill.­­ F. sz. 6 K 80 fül. Ocsu 7 K. Nyilt­ tér. Igen alkalmas utazásoknál. He viai naszv­ála­t után nélkülözhetetlen. Egészségügyi hatóságok által megvizsgálva, nélkülözhetetlen f­ogtisztító-s­z­­er, a fogak tisztántartásához csupán szájí­zek nem elég­ségesek. A foghúson mindig újólag keletkező ártalran anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítően és an­tiszeptikusan ható fogtisztító­ szerrel sikerülhet, minőjuk a „Kalodont“ már az összes kulturállamokban a legsikeresebb hasz­­nálatra bizonyult. Születés—házasság—halál: 1912. okt. 29-től nov. 5-ig. Születtek: Majzer János szerszámkészítő fia Ferenc rk. —, Balkovics Sándor földmives leánya Mária rk. —, Pauliny János cipész leánya Margit ág. h. ev. —, Braut István földmives fia István rk. — , Molnár András hengermalmi munkás leánya Ilona rk. —, Ungi Ferenc cipész fia Ferenc rk. —, Koleszár János fegyőr fia János rk. —, Fecske András urasági igás kocsis fia József rk. —, Mogyorós Karolin (özv.) leánya Vilma rk. Meghaltak: Együd József 15 napos, ref. (veleszületett gyengeség) —, Lukácsovics Ferencné, Csanádi Rózsa 23 éves, rk. (tü­dőgümőkór) —, Tolnai Ilona öt éves, rk. (veseb­b) —, Brant István egy órás, rk. (veleszületett gyengeség) —, id. Drajkó János magánzó, 93 éves,­­ k. (aggkor) —, Bánfy György 18 hónapos, rk. (genyvérű­­ség) —, Bella Mária egy hónapos, rk. (bélhu­rut) —, Pereg Antal földmives, 62 éves, rk. (gyomorrák.) Házasságot kötöttek: Preisz János hentesé rk. és Hofmüller Za­­laba Róza rk. —, Dobsonyi Sándor kőműves rk. és Kocsis Erzsébet rk. —, Csiffáry Jenő fegy­­intézeti női szabó rk. és Gabián Róza rk.

Next