Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-10-06 / 41. szám
f*aria inchette diH é T ío lY « *« 41. szám . Vác , 1918 október 6. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sor-a két korona. Telefonszám 17. Világbéke és független Magyarország A világháború négy évi véres borzalmai után drámai erővel közeleg a vége felé. Úgy látszik az emberiség öntudatra ébred, a vérengzést mindenki megelégelte, sóvárogva szonjuhozzuk a békét. Örömünk mégsem lehet teljes, mert sorsdöntő időkben, amikor Európa új térképét csinálják, nemzetünk válságba jutoit. Ma már mindenki tisztán látja, hogy egyetlen kivezető út a perszonális unió, a független Magyar állam. Amikor Ausztria népei különböző országokra készülnek szétszakadozni és ezek az önállásukra törekvő népek Magyarország ezeréves testéből akarnak jelentékeny területeket kihasítani, amikor az osztrák népek Magyarország rovására akarnak az ántanttal békét kötni, akkor nemzeti létünk védelmét nem bízhatjuk senki másra, csak saját magunkra, akkor követelnünk kell, hogy a meginduló béketárgyalásokon Magyarország mint önálló állam jelenjék meg, mint önálló állam a saját magyar küldötteivel védelmezze ezeréves létét, történelmi jogait. A közöny, a könnyelműség, most boszulja meg magát. Hagytuk, tűrtük, hogy az egész világ úgy állítja oda a magyarságot, mint a nemzetiségek elnyomóját, jóllehet, tudjuk mindannyian, hogy nincs még egy ország, ahol a nemzetiségek annyi joggal bírjanak, oly jól éljenek, mint Magyarországon. Közönnyel tűrtük, hogy a csehek elhitessék a világgal, hogy nekik jogcímük van a magyarországi tót nép lakta területekhez, jóllehet, sem történelmi jog, sem a földrajzi fekvés, sem gazdasági érdekek, sem etnográfiai kapcsok nem indokolják ezt a vakmerő követelést, mert ellenkezőleg egy ezer évnek minden öröme és bánata, vére és könnye, a magyar állam területén élő lótságot Magyarországhoz fűzi. Közönnyel tűrtük a délszláv kérdés elmérgesedését, jóllehet minden magyar ember régen tisztában volt azzal, hogy nekünk Boszniára, Herczegovinára szükségünk nincs, mert a magyar állam területét hódítás címén növelni nem szándékozunk. Tűrtük, hogy a magyarságot is az imperialista politika exponenseként állítsák a világ elé, jóllehet csak nemzeti létünk védelme vitt minket a világháborúba. Gyűlöl minket mindenki, jóllehet soha nem törtünk más népek életére, területére, jólétére. Félre lehet az eddigi közönnyel, nemtörődömséggel. Vonjuk le a tanulságokat. Most még nem késő. Tűzzük ki az önálló Magyarország tiszta lobogóját. Azzal az Ausztriával mely az egész háború alatt a magyar csapatokat állította mindenhol elsősorban, mely óriási véráldozatunkért elismerést sohasem adott, mely olcsó áron felvibe terményeinket, ezerszeres áron adta oda iparcikkeit, azzal az Ausztriával közösségben tovább nem maradhatunk. Nem köthet bennünket más össze egyedül az uralkodó lisztek személye. Mi hűséggel, s becsülettel, megálltunk a (örvényes alapon, kitartottunk a szövetség mellett. De amikor azt látjuk, hogy Ausztriának minden nemzetisége a szemünk láttára tagadja meg a hatvanhetes kiegyezést, amikor azt látjuk, hogy nemzeti létünk van a veszedelemben, akkor nem nézhetjük az eseményeket összetett kezekkel, életösztönünk követelőleg parancsolja, hogy a mielőbbi béke és az önálló Magyarország mellett szavunkat kiemeljük. Hisszük és reméljük, hogy minden magyar ember átérzi ennek az álláspontnak igazságát A féligazságok korszaka letűnt. Hisszük és reméljük, hogy minden magyar ember kiveszi részét a most meginduló nagy munkából, mert ez nem egyes pártok programmja többé, hanem az egész magyarság evangéliuma. Királyi kitüntetés. A király Strössner Ödön főtörzsorvosnak, a losonci kórház parancsnokának eredményes szolgálatainak újabb elismeréséül a Signum Laudist adományozta. A függetlenségi kör végleges megalakulása. A függetlenségi eszmékért harcolók egy lelkes csapata jött össze folyó évi szeptember 28-án este a Korona vendéglő különtermében, hogy a váci választókerület függetlenségi párt körének végleges megalakulásának kérdésében határozzon. Az értekezletet Sáfár Béla a tőle már megszokott hazafias érzelmű beszéddel nyitotta meg s a tömörülés különös szükségességét hangoztatta ebben a nagy időkben, melyben nemcsak a külellenséggel kell megküzdeni a magyarnak, hanem a nemzet testére éhes cseh és román szomszéddal szemben is. Az alapszabályok elfogadása után dr. Preszly Elemér országgyűlési képviselő ismertette hatalmas beszédben a bolgárok kiválásával teremtő j dőlt új politikai helyzetet s Burián külügyminiszter ismert békeajánlata következtében várható politikai fordulatot. A hatalmas, tartalmilag is rendkívüli érdekes beszéd mély benyomást tett a hallgatókra s mindenkiben megérlelte a gondolatot, hogy áldozatok árán is békét kell kötnünk ellenségeinkkel, hogy erőnket tömörithessük hazánk területi épségéért vívandó j nagy harcunkban. Házasság. Krakker Béla m. kir. honvéd főhadnagy folyó hó 8-án, kedden déli 12 órakor esküszik örök hűséget a székesegyházban Gyulay Sárika úrleánynak. Schmidt Ferenc halála. A városházára felhúzott gyász zászló Schmidt Ferenc városi képviselő halálát jelenti. Vele egy régi, kihalóban levő típus jellegzetes alakja tűnik el a közéletből. Mint egyszerű iparos vezető szerepre küzdötte fel magát és évtizedeken át tettekkel tényező volt városi és képviselő választási mozgalmakban, amelyekért áldozni is tudott. Iparosaink közt hangadó szerepet töltött be, szavát egykor messze meghallották s nem egy képviselő időit boldog volt, hogy vele kezet szoríthatott. A szíjgyártó mesterséget régebben felhagyta, gazdálkodóit, de iparos társaival mindvégig összetartott s ők úgy becsülték meg, hogy a „társulat“-ban mindvégig elnöküknek tisztelték. Pedig már az utolsó esztendőkben igen csendes volt, csak árnyékul a régi, hangos Schmidt Francinak, ahogy mindenki nevezte. Temetése általános részvét mellett e hó 3-án ment végbe. Özvegye, Bezdek Verona, leánya Miokovich Antalné gyászolják. Uj igazgató a hadigondozó népiroda élén. Teszák Gyula halálával árván maradt hadigondozó népiroda élére az Országos Hadigondozó hivatal elnöke dr. Preszly Elemér kormánybiztos előterjesztésére Kővári Móricz Lajos nyug. műv. felügyelőt nevezte ki. A hadigondozó népiroda vezetőjében a hozzá fordulók nemesen gondolkozó, meleg szivű férfiút fognak találni. Bezárták az iskolákat. Az országosan dühöngő spanyolnátha városunkban is oly nagy mértékben terjed felnőttek és gyermekek között, hogy a továbbterjedés meggátlása céljából kénytelen volt a városi tiszti főorvos a polgármesternek az összes iskolák bezárása iránt előterjesztést tenni. A polgármester ez előterjesztés alapján az összes iskolákban bizonytalan időre beszüntette az előadásokat. A spanyol nátha városunkban ezideig enyhe lefolyású, bár voltak halállal végződő súlyosabb esetek is. Három korona harminc fillér egy kiló cukor. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a cukor forgalmi árának felemeléséről. A rendelet szerint egy métermázsa cukor az eddigi 212 korona helyett 292 koronába fog kerülni. A kormány fentartja magának a jogot, hogy a 78 korona áremelésből métermázsánkint 2> koronát az államkincstár részére biztosítson. A rendelet szerint a nagykereskedő az alapárakhoz az eddigi 4 korona helyett száz kilogrammonkint 6 koronát, a kiskereskedők pedig kilogrammonkint az eddigi 12 fillér helyett 20 fillért adhatnak hozzá, úgy, hogy a cukor kiskereskedői ára kilogrammonkint 240 korona helyett körülbelül 330 korona lesz. A rendelet október elsején már életbe lépett.