Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-08-14 / 63. szám

Mai számunk 6 oldal. Ára 16 fillér. 41-ik évfolyam. 63. szám. Vác, 1927 augusztus 14. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. Egyes szám ára...........................— P 16 fill. Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky­ ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint 125 éves a siketnéma intézet Hétfőn, augusztus 15-én, Nagyboldog­asszony napján lesz 125 éve annak, hogy városunkban hazánk első s a világ 12-dik siketnéma intézetét megnyitották. Alig­hogy a párisi, a világ első ilynemű intéz­ménye 1770-ben m­egnyilt, 32 évre rá már állott a hajlék a magyar siketnémák meg­mentésére is. A siketnémák váci intézete tehát nemzetközi viszonylatban is elő­kelő helyet foglal el a világ siketnéma intézetei között. Mint egyik legfőbb büsz­keségünk állandóan jelentékeny szerepet játszott városunk kulturális életében és mindig hitt és dicsőséget hozott váro­sunkra. Nem lesz tehát érdektelen, ha e nap jelentőségével mai nevezetes évfor­dulóján közelebbről foglalkozunk. Az akkori hírforrások szerint már rég­­tudott dolog volt, hogy a Cházár András által felvetődött és I. Ferenc király által fejedelmien pártfogolt terv: hazánkban a bécsi siketnéma intézethez hasonló intéz­ményt létesíteni, városunkban fog valóra válni. Tudott dolog volt az is, hogy az új intézmény a régi, üresen álló püspöki palotában fog elhelyezést nyerni s hogy azt az új célnak megfelelően már átala­kították és újonnan berendezték. A Bécs­­ben kiképzett tanárok jelentkezése azon­ban mindegyre késett, pedig ezek nélkül az intézet megnyitása meg nem történ­hetett. Egyszerre csak híre járt,hogy a tanárok, élükön az újonnan kinevezett igazgatóval, augusztus 9-én a Bécsben tanult 12 ma­gyarhoni sikernémával hajóra szálltak s hogy érkezésük minden órában várható. Augusztus 12-én tényleg ki is kötöttek a fegyház tájékán s ámbár hajnali p óra volt, nagy sokaság várta őket, a­mely tüntető lelkesedéssel kisérte szállásukra. Csakhamar megjelent a helyszínen gr. Almás­y Antal kir. kamarás, helytartósági titkár is, a kit a király már előzőleg az intézet megnyitásával megbízott s a ki azt a szükséges előkészületek után augusz­tus 15-dikére tűzte ki. A jelzett napon „a kir. biztos, az inté­zet személyzete, a váczi székesegyházi kanonokok, világi és kolostori papság, Gosztonyi megyei kiküldött, a város ta­­nácsbék­ei és nagyszámú előkelők reggeli félhétre mind a siketnéma intézet termé­ben gyűltek össze, melyben emelkedett helyen diszlő I. Ferenc király arczképe alatti emelvényről a kir. biztos ő maga hosszas és ékes latin beszédében ezen üdvös intézet czélját előadta és ennek végeztével a kinevezési okmányt felolvas­tatván, azt ezen intézet igazgatójának, ntdő Simon Antalnak kézbesítette. Rövid, de nyomós beszédben válaszolt az intézet újon kinevezett igazgatója; utána a sz. é. káptalan nevében, szintén latin nyel­ven, főzdő Benedek Ágoston olvasó-kano­nok és végre a város jegyzője, Hamvay Mihály, beszéltek és Ő cs. kir. fölségének ama nagy kegyességéért, melynél fogva ezen oly üdvös intézetet állította, köszö­netet mondtak.“ Ezen ünnepélyről folytatólag a városi hatóság jegyzőkönyve (1802 aug. 17.— 589. sz.) ékes magyar nyelven a követ­kezőképen emlékezik meg: „És igy Vége lévén a mondásokk, az úgy nevezett Dominikánusokk Templomában, elől men­­vén gyalog a Tisztelt Kir. Biztos Úr, utána pedig a nép és a Siket Némák szép renddel, a Mozsarakk Sűrű Ordétások közt ballagának; meg telvén pedig a Templom Sokasággal, előbb Feő-Tisztő Fölső Plébános Kubik József Ur mondá a Pompás készülethez alkalmaztatott Be­szédeit, az után Püspöki Süveg alatt Csányi (Ciani) Canonok Ur nagy misét énekelt, végre ugyanezen Ur.Német Mon­dással Zárá hé az egész Pompát. Vége lévén mán mindennek, a Magyar Mondás ki lévén eleve nyomatva, a Népnek föll Osztatott és igy egyben tsoportozván, mások olvasásban foglalatoskottak, mások a Siket Némákat nézegették és tsodálták, mások a Város házának altanáján ki tett nagy Rajzolatot, mely a Fölségnek képét úgy alkalmaztatva mutatá, midőn a neve­zett kyráli Biztost a Siket Némákk a Városban leendő Bévezetésére hatalmazta és az eránt Szálló Diplomáját néki által atta, de lévén maga Biztos Ur is a Kyrál előtt meghajulván festve és körülötte lát­­tatának a Fiú és Leány Siket Némák, így telvén el az Üdő, a musikáknak Szün­telen Zengése és a Mozsaraknak bőgése közt egész estvélig és akkoron a Város­házánál kilentz óra tájban Asztal Teré­­tetvén, sok féle hús és Tészta Sütemény, gyümöltsök és a Bornak bővsége adatott föll, meg jelent itten maga Tettes Királyi Biztos Ur, a Siket Némák, Direktorok és Professor Urak, az Uraság Tisztyei, a Polgárok és azoknak Aszonnyaik és Leányaik, kik egyött vigan és példás Barátsággal majd éjfélkorig mulaták ma­gokat és akkoron vegyétett butsúzások közt vesének végett a Reggel kezdett pompás Szemhizlalásnak és Füllel hallott gyönyörködtetéseknek.“ Hétfői sportprogram N. P. A VTE f. hó 15-én, hétfőn d. u. 5 óra­kor a Városi AC profi-csapatával mérkő­zik a pokol-szigeti pályán. Előtte 124 óra­kor a VTE komb.—Váci AC komb. mér­kőzik. Dercsényi Dezső a VÁCI HÍRLAP szerkesztője néhány hétre elutazott. Távolléte alatt lapunk szerkesz­téséért és kiadásáért Kövi István felelős. A felsőgödi leventék zászlószentelési ünnepélye Augusztus 20-án Szent István napján tartja az alig pár éves és máris három­száz leventét számító Felsőgödi Levente­egyesület zászlószentelési ünnepélyét Fel­­sőgödön, atlétikai verseny keretében. Az ünnepélynek Preszly Elemér dr. főispán, Agarasztó Tivadar alispán, Szabóky Alajos dr. államtitkár, országgyűlési képviselő, Horváth János dr. főszolgabiró, Krakker Kálmán dr. polgármester és Ungvári Antalné zászlóanya a fővédnökei. Nagy Péter könyve Öt év óta terjeszti áldásos emberbaráti működését városunkban ősi siketnéma­­intézetünk érdemes igazgatója, Nagy Péter. Régi munkája már a siketnéma oktatás­nak, hiszen több, mint két évtizeden át működött Kolozsváron, mint tanár és igaz­gató. Ez alkalommal, mint szakíró mutat­kozik be. Hatalmas nagyságú és nagy ter­jedelmű könyvet irt német nyelven, hogy a magyar siketnéma-oktatás mai állását megismertesse a külfölddel. Rövid törté­neti visszapillantás után bemutatja az or­szág siketnéma-intézeteit írásban és kép­ben. A váci anyaintézettel különösen so­kat foglalkozik. Az úttörők képét is hozza és megelevenedik előttünk Cházár András, Simon, Schwarzer, Nagy Lipót, Fekete Károly, Scherer Ákos, Borbély Sándor nemes alakja. Látjuk a Konstantin-téri és Eötvös-téri palotákat, a fiú- és leányfog­lalkoztató műhelyeket. A szépkiállítású munka, mely Münchenben jelent meg, nem csupán a 9 megmaradt, hanem a­z elsza­kított intézetet is ismerteti. Igazán érté­kes propaganda-irat, mely a világ egyik legfejlettebb siketnéma oktatás ügyét szak­­avatottsággal tárgyalja és szemléltetően állítja be azt a nagy veszteséget, melyet szerencsétlen hazánk ezen a téren is szen­vedett. Nagy Péter igazgató ezzel a szép hazafias munkájával újabb megdönthetet­len adatokat szolgáltat kulturfölényünkről és elismerést szerez általa saját nevének is. Jóbarátok befizetőhelyei A váci Jóbarát-asztaltársaság tagjainak nagy létszámára való tekintettel s a be­fizetések megkönnyítése céljából az alsó­­városiak részére a Matejny-féle vendéglő­ben, a felsővárosiak részére pedig a Flekenstein-féle vendéglőben tartja be­fizetéseit minden vasárnap d. e. 10-12-ig. A főpénztár és az egyesület helyisége továbbra is a Nagy sörházban van, a­hol a befizetés minden vasárnap d. e. 9 - 12-ig tart. Mind a három helyen új tagfelvétel van.

Next