Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-27 / 26. szám
várhattatok volna, hanem inkább szelídséggel párosult jósággal biztassátok, s higgjétek el, hogy ezzel több embert csináltok gyermekeitekből, mint megemészthetlen dorgatóriumokkal. Önökhöz tanár urak nem sok szavunk van, mert meg vagyunk győződve, hogy nehéz munkájukat lelkiismeretesen és becsülettel megoldották. Egy szavunk azonban meg is van : hozza isten önöket szeretett tanítványaikkal egyetemben a legjobb egészségben vissza körünkbe ; a viszontlátásig is tehát vegyék valamennyien az őszinte: Isten veletek-et. Levél a szerkesztőShöz. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja aműt számában „A szab. osztrák-magyar államvasút társaság és Vácz város közönsége“ czimü közleményével tanúságot tett arról, hogy a sajtó a közvélemény tolmácsa, mert bátran merem állítani, hogy annak tartalmával, nem csak a bent érintett kereskedő és iparos osztály, hanem a társadalomnak többi osztálya is, kivétel nélkül egyetért és így ezt egyhangú általános óhajnak mondhatjuk, mert nagyon helyesen emelte ki azt, hogy mai napon már, nem csak az angol, de mi is elfogadtuk azon elvet ,hogy az idő pénze, de ezen tétel fontosságától eltekintve, sokszor más körülmény is irányadó, például, hogyy az ember a délelőtti időt, foglalkozásánál fogva nem áldozhatja fel és így — ha csak 3-szorosnál többet nem hajlandó fizetni — azaz 1 írt 50 kr. tour retour jegy helyett az express vonaton csak Budapestre 1 frt 71 krt, nem mehet a fővárosba teendőjét azon napon elvégezni és ez oly abszurdum hogy alig hiszem miszerint a mostani korszakban, midőn a külföldnek annyi számtalan dolgát utánozzuk, hogy a külföldön lehetséges volna-e az hogy a fővárostól a vasút mentén egy órányi távolságban fekvő város reggeli 8 órától, délutáni 5 óráig ne legyen közlekedési összekötetésben, ennélfogva mi is elvárjuk, hogy az idézett társaság magyar igazgatósága, a magyar polgárok méltányos óhaját, nem csak ezek, de a társaság saját érdekében is teljesíteni és a déli órákban Váczról—Budapestre egy omnibusz vonat menesztése felett mihamarább intézkedni fog. Vácz, 1886. junius hó 23-án hazafias tisztelettel Vitt Manó, városi képviselő. Városi és vidéki hírek. A fonicsíajárási Sí íre’üií esset mult vasárnap az esős idő miatt meg nem tarthatván, a julius 4-ére kitűzött sem fog megtartatni. Mind a két körmenet ünnepélyesen majd csak az őszszel lesz megtartva. Májsolai a szeistel és MágmsztáMBan egyes’ess. Neszveda István, felszentelt püspök és káptalani helynök ő maga múlt vasárnap szentelte fel Káposztásmegyeren a budapesti angolkisasszonyok kolostora által a ferenczvárosi templom mintájára 22,000 forint költségen épittetett kápolnát. A szentelési szertartás végeztével ő maga sz. beszédet tartott, mely után kezdetét vette az ünnepélyes pontifikális mise, melyben az összes jelenlevő paság segédkezett, s mely alatt a fővárosi nőnevelde növendékei énekelte szabatosan, fiatal csengő hanggal. Ő méltósága a délutáni 5 órai vonattal jött haza. =. Adakozás a tornyokra. VII. kimutatás Sipos István 50 frt, Plank Elek, helybeli ktr. másod házfőnök 25 frt. Fogadják a kegyesrendnek köszönetét. Eddig begyült 528 frt. A L’rBzes liget eddigi elhagyatottságából ismét kezd kiemelkedni. Mint értesülünk a városi hatóság kitisztította a ligetet és a sétáló közönség kényelmére padokat helyeztetett el. Csak aztán ne szolgáljanak e padok a szabadban fürdők öltözőjéül. A népfelkelés í‘s «az S biztositás. Az „ Assicurazioni Generali“ igazgatósága arról értesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közé felvenni, különösen a legmesszebb menő engedményeket teendi a népfelkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfelkelésre kötelezett biztosított irányában^jogérvényét minden pótdíjfizetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna behívatni és pedig 15,000 frt erejéig terjedő biztosításnál a teljes összegre és az egy és ugyanazon egyén életére szóló nagyobb biztosításnál 15,000 frtig. Ezen kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, amennyiben azoknak megengedtetik, hogy mostani kötvényeiket kicserélhessék az újabb feltételeknek megfelelőleg kiállított kötvényekkel. Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánalmainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőinek kétségtelenül nem csak üzleti feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy lehetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. A népfelkelési törvény az életbiztosítási intézményt ily kötelességgé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztosító társaságok köteleznék. — Hogy az „Assicurazioni Generali“ tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vola, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. A kajla, legény egyletnek Pünkösd másodnapján kedélyesen lefolyt nyári mulatsága 20 frt 73 kr. jövedelmezett; a legutóbbi időben pedig a házalaphoz járultak : Özv. Muzslay Bertalanná ő nagysága 5 frt, özv. Dora Ferenczné 3 frt, Hegyi Antal 3 és Schmidt frt, Balás Lajos 2 frt, Virter Lajos 1 frt János 1 frttal. A nagylelkű adakozók fogadják ez után és az egylet hálás köszönetét. ( Tornavizsga. A helybeli hegy. rendi főgymn. növendékei f. hó 23-án mutatták be a szép számmal összegyülekezett vendégek előtt a tornászatban tanúsított ügyességüket. Ott láttuk a főgymn. tanári kart teljes számban s az érdeklődő szülők nem kis csapatát; a hölgy koszorú is képviselve volt. A feltüntetett eredmény dicséretére válik a tornatanító Fodor Imre úrnak, kinek buzgalma és ügyszeretete egyrészt lelkesedést, másrészt odaadó szorgalmat öntött az ifjakba. Az ifjak minden mozdulatán meglátszott a vezető kéz ügyessége. Valóban sajnáljuk, hogy a főgymnázium növendékei közül olyan kevesen iratkoztak be ezen testet és lelket egyaránt fejlesztő tárgyra, de erősen hisszük, hogy a feltüntetett fényes eredmény a jövő tanév kezdetén többek bátorításául fog szolgálni. A magas ugrásban és a szergyakorlatoknál kitűntek Steiner Aladár VII. oszt. tanuló, Rády József VI. oszt. tanuló, Intrédy Géza és Rappensberger József IV. oszt. tanulók. A pestiegyei hitelszövetkezet szervező bizottsága ma tartotta gyűlését Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt. Az alapszabálytervezetet a bizottság tagjai általánosságban elfogadták s azonnal a részletes tárgyalásra tértek át. Az 1 — 6. §§-ok észrevétel nélkül fogadtattak el, csak a 7. §-nál volt némi vita. A 8. §-nál Szivák Imre azt indítványozza, hogy a megye csak 20,000 frtos alapítványt tegyen, 20,000 frtot pedig betétképen helyezzen el a hitelintézetnél. Rudnyánszky Ferencz, Tisza Lajos gróf és az elnök az indítvány ellen szóltak. Tisza Lajos gróf indítványa fogadtatott el, mely szerint a megye fizessen be 20,000 irtot azonnal, a többi 20,000 forintot pedig oly részletekben, mint a többi alapítványok. A többi módosítás csupán stiláris volt. A süktnémák árvizsgája tegnap tartatott meg Kárffy Titusz miniszteri tanácsos III. osztályú vaskorona rend lovagja és az érdeklődő nagyközönség jelenlétében. A süketnéma tanulók szabatos és meglepő feleletei, melyek a közönséget a vizsgálat folyama alatt nem egyszer ragadták bámulatra, meggyőztek mindenkit a süketnéma intézet üdvös és humánus voltáról. A miniszteri kiküldött évenként szokta teljes megelégedését kifejezni az intézetben uralkodó tanmódszer és rend fölött. És méltán. Ha tekintetbe vesszük azon nehézségeket, melyekkel a tanítónak a süketnéma gyermekek tanítása körül meg kell küzdeni, úgy azon rövid 10 hónap alatti eredmény, melyet a vizsgálaton bemutattak, csakis meglephet mindenkit. A süketnéma gyermek tanítása a legfáradságosabb és a legnagyobb türelmet igénylő munka. Mert a gyermek nem csak néma, de a mellett süket is. Tehát a munka is kettős. Mert nem csak a gyermek beszédszervét kell a hangok kiejtéséhez tehát a beszédhez idomítani, hanem azt bizonyos uton a növendékekkel meg is értetni. A kitűnő módszer segélyével, mely a váczi süketnéma intézetben uralkodik, azon szinte hihetetlen eredmény éretik el, hogy a végzett növendékek a mellett hogy tisztán és világosan képesek magukat kifejezni, még a képzettség azon fokán állanak, melyet a mindennapi élet megkíván. Előttünk fekszik az intézet ez évi értesítője, melyben hasznos olvasmányul Fekete Károly igazgató közöl az ember beszédszervezetére vonatkozó szép ábrákkal illusztrált adatokat. E közlemény különben egyik részét képezi a szerzőnek munkába vett s befejezése után nem sokára nyomtatásban megjelenő ily czimü munkájának: „Vezérkönyv a süketnémák oktatásához a szóhangok fejlesztésére műszaki kezelésekkel, élettani kutatások alapján.“ Különösen ki kell e helyütt emelnünk a növendékek rajzkiállítását. Ruby Miroszláv rajztanárnak azon módszere, hogy a régi sablonszerű rajzolási módszert mellőzve, főleg az ipari használatra való, s dekorativ rajzolást honosította meg az intézetben, mely módszerért a nevezett tanár az országos kiállításon is bronczéremmel lett kitüntetve, igen fényesnek bizonyult. Az intézetben a lefolyt évben az igazgatón és hitoktatón kívül 3 rendes és 3 segédtanár, továbbá 2 tanársegéd, 4 tanár gyakornok és egy munkatanítónő működött és összesen 93 növendék nyert oktatást az intézetben, kiknek legnagyobb része egyes iparágakban is nyert kiképzést. Felvilágításul. Lapunk múlt számában az ipariskola vizsgájáról és iparmű kiállításról szóló czikkünkben felemlítettük, hogy nem tudjuk mi okból nem olvasta fel az igazgató úr az ipartársulat majálisán adakozók neveit, mely felszóllalásunkkal szemben jelenleg kijelentjük, hogy Dr. Mitényi Gyula igazgató úr a gyűjtött 26 irtot minden névjegyzék nélkül kapta kezeihez az ipartársulat elnökségétől, s igy az adakozók neveiről tudomása sem lévén, azokat fel sem olvashatta. — Az ipartársulat elnökségének kellett volna tehát az adakozók neveit közölni az igazgató úrral, mit jövőben tenni soha el ne mulaszszanak mert ily csekélységek befolyással lehetnek hasonló ezélú adakozások alkalmával. = Fodorné Nagy Isona magán nőnevelő intézetében f. hó 22-én tartatott meg az évi zárvizsga Kanda István kanonok plébános felsővárosi igazgató, s szép számú közönség jelenlétében. A vizsgát vezető igazgató teljes megelégedését nyilványíta az eredmény felett. Kivált az olvasás és számolásban elért eredmény volt várakozáson felüli. A terményfaj, szemléltető oktatása czéljából beszereztetett és bemutattatott mintegy 40 drb kitömött madár. Az írásbeli dolgozatok is csinosak s dicséretre méltóak voltak. Egyátaljá’van a vizsga eredménye e magánintézet haladásáról és pártolásra érdemes voltáról győzött meg bennünket. = Rözbiztoníság Váczon. Ily czimmel közölt a „Budapesti Hírlap“ junius 24-iki száma egy vidéki levelet saját levelezőjétől, melyet nem csak, nem hagyhatunk megjegyzés nélkül, de kötelességünk az igazság érdekében kijelenteni, hogy nem csak óriási nagyításokat, de valótlanságokat is tartalmaz, s kérjük a „Budapesti Hírlap“ igen tisztelt szerkesztőségét, hogy a lap érdekében megbízhatóbb levelezőről gondoskodjék. Ha e levelet olvassa az ország közönsége, azt kell hinnie, hogy Váczon valódi ostrom állapot van, ahol az embereket világos nappal üldözik és leszurkolják, ami valóságos arczul csapása az igazságnak. Hogy mily alaposan van értesülve az illető levező úr, kitűnik abból, hogy a Rákóczy fiukkal késeltet meg egy mesterlegényt, s nem tudja azt, hogy a mesterlegények verték meg az egyik Rákóczy fiút, mire aztán viszonzásul parasztlegények akarták megverni a mesterlegényeket. Ennyi az egész ! Korcsmár verekedés, melyben bizon senkit se késeltek meg és lődöztek le s a milyen verekedés a világ minden városában előfordul. Ha a levelező úr még azt sem tudja, hogy a vasárnapi itt-ott előforduló korcsmái verekedéseket, még Budapesten az államrendőrség se képes megakadályozni, akkor sajnáljuk őt, s kérjük tegye le a tollát, s ne csináljon légyből elefántot, s ha váczi szégyelje magát azért, hogy saját városáról egy országoslapba ily gyalázólag irt, ha pedig idegen, akkor előbb tanulja ismerni viszonyainkat s több igazságérzettel írjon, ha már épen olyan nagy kedve van városunkról írni. A jU kiríni iskola fiiiiiilóinak tornavizsgája tegnap d. u. ment végbe Csávolszky József kanonok s iskolai felügyelő jelenlétében. Ezen apróságok ügyes mozdulatairól ép oly dicsérőleg szólhatunk, a mint tettük azt a főgymnasium növendékeinél. Az a fegyelmezettség, az a szabatosság, a mellyel a növendékek gyakorlataikat, végezték : a név volt női, a többi pedig mind sátáni. — De mit tegyek, gondoltam. Az éhség fáj s én ráálltam a lélek alkura ! Az esküvő napja elérkezett, vendégeket hívtak, bérkocsikat rendeltek, melyeken templomba voltunk menendők. — A lépcsőn lementünk a ház elé, hol én és menyasszonyom az első kocsiba ültünk, melybe azonban Kincsem volt befogva. Kincsem mint fiakerló ! Kincsem, mely „engem másodszor is szerencsétlenségbe vitt! — Öt évi boldog házasság után — boldognak azért mondom, mert midőn már vagyonunkat elprédáltuk, nőmnek az a szerencsés gondolat villant meg agyában, gabb hazába 'átköltözni, hogy jobb lesz — egy boldogs engem mint szerencsés, de koldus özvegyet hátrahagyott. — Főnököm, illetőleg sógorom szintén tönkrejutott. Ismét következett egy év — a szükség és nyomornak, egy éve, míg végre egy bankintézetben, mint háziszolga kaptam foglalkozást. Főnököm bizalmát annyira megnyertem, hogy az kisebb 3-4 száz forintot túl nem haladó összegek behajtását rám bízta. — Egy napon — épen egy évnegyed vége volt — egy jelentékenyebb, 6000 forintból álló összeget kellett beszednem. Ez igy huzamos időt vett igénybe s estefelé egy bérkocsiba ültem az indóházba menendő. Oh csak gyorsabban mellettem volna, úgy a trieszti vonatról le nem késem, és a 6000 forinttal biztonságban vagyok. Kocsiémnak megígértem, hogy ha gyorsan hajt, jó borra valót kap tőlem. A ló azonban a szokatlan, szaladában összerogyott. Én kiszálltam a kocsiból, megtudandó a fönnakadás okát s mit látok? Kincsemet! Kincsemet, mint sovány konfertablis lovat, a kövezeten feküdni! Míg az állat fölkelt és tovább mozgott, annyi idő telt el, hogy éppen a vonat elindulásakor értünk az állomáshoz. — Én épen tudakoztam a következő vonat elindulási idejét, midőn két férfiú, kik polgári ruhában voltak ugyan, de daemoni arczkifejezésük elárulta, hogy a titkos rendőrök közé tartoznak, velük menésre felszólítottak. Én ártatlanságot színleltem, de mindhiába, hat évi börtönre ítéltek. Látja, uram, harmadszor volt ez, hogy Kincsem szerencsétlenségbe vitt. Fogságom idejét kiáltottam. E télen bocsátottak szabadon Én kenyeremet mindenfélé módon, de különösen napszámos munkák által kerestem. — Végre ma kaptam állandó foglalkozást egy kőműves mesternél, ki a városerdőben egy kéjpalotának fölépítését vállalta magára. Ott fogok téglákat hordani. > Teendőim a városban fönntartottak és gondoltam omnibuszba ülök, hogy hamarabb jussak czélhoz és ime mit látok a kocsiba fogva? Kincsemet, mely nékem ismét szerencsétlenséget hozand. — De már czélnál vagyok. Isten önnel, uram ! Az idegen ki akart szállni, de a szeszek makranezos szellemei nagyon csontjaiba hatoltak — hozzá még Kincsem sem állt meg egész csendben — s és igy szegény oly szerencsétlenül szállt ki, hogy arczczal egy pocsolyába esett. A mennyire bírta, ki segítette magát onnan és egy félig kétségbeesett, félig diadalmaskodó tekintetet vetve rám, mormogá eltántorodásában: <h Kincsem? — Kincsem! tehát mindég végzetem maradsz é ? (folytiltása kaviáko//.k.)