Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-10 / 41. szám

> pestvidéki törvényszéki elnök Havas Sándor kir. fegyintézetben, melyben részt vettek Kriszt János­­ ügy­ész . Bo­ss­ányi László és S­z­i­v­á­k Imre orsz. ’gs!fld­észti képviselők Bellágh Imre megyei tiszti fő­ügyész, é s 24 rabot ajánlottak feltételes szabadsá­golásra.­— Ő Felsége a k­­irály névünnepe alkalmá­ból, hétfőn f. hó 4-én ünnepélyes istentisztelet tar­tatott a székesegyházban, melyen Neszveda Ist­ván felszentelt püspök és káptalani helynök fényes segédlettel pontifikált. A székesegyházi zenekar ez alkalommal az Ulrich-féle negyedik és legszebb mi­sét, preczizitással és szép sikerrel adta elő. Az is­­tentisztelen a városi hatóság, az állami hivatalnokok, a honvéd tisztikar és nagyszámú közönség volt jelen.­­ Az első szinelőadás, mely az előleges szini jelentés szerint tegnap lett volna megtartandó, a szinterem berendezési munkálatai miatt csak ma fog megtartatni. Berczik Árpád kedvelt népszínmű­vével „Az Igmándi kispap“-pal kezdi meg előadásai­nak sorát Pesti Ihász Lajos színtársulata; a nép­színmű előtt a lapunk mai számában közölt „Prolog“ fog elszavaltatni. — A „Curia“ színterme minden kívánalomnak megfelelőleg van berendezve s közön­ségünk bizonyára meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a szinműirodalom újabb termékeivel, e díszes színteremben megismerkedjék, s pártolására fogja méltatni Pesti Ihász Lajos színtársulatát, mely több rendbeli s tekintélyes lapok után ítélve, jelen­leg a legjobb vidéki színtársulatok egyike. — A bér­let a keddi előadással veszi kezdetét. = A nő­ipariskolában még mindig tarta­nak a beiratások, s figyelmeztetjük a szülőket, hogy leányaikat még e hét folyamán beírathatják a tan­folyamra, melyben úgy elméleti mint gyakorlati szaktanitásban részesülnek, havi 2 frt dij fizetése mellett. = Október hatodik». E nap az aradi vértanuknak napja. A nemzet kegyeletét róvja le e napon félistenei iránt, kik a nemzet jogaiért síkra szállva, martyrhalált szenvedtek. Városunk­ban S­p­o­n­n­e­r Jószef apátkanonok csupa hazafiú­­ságból mondott e napon már évekkel ezelőtt a vér­tanúk lelki üdvéért miséket; őt követte e nemes tet­tében K­a­n­d­a István kanonok, ki az idén is a fel­városi plébániai templomban ünnepélyes istentiszte­letet tartott, melyen a honvédtisztikar, az 1848/9-iki honvédek és nagyszámú közönség volt jelen. Ez al­kalommal a templomban felállított ravatalra koszo­rút tettek: Serédy Ilona, Bacsek Endréné, és Monszpart Józsefné úrhölgyek. A hazafias tett további dicséretre nem szorul. = Gőzhajó járatok változása. A Duna­­gőzhajózási társaság egy újabb menetrendet bocsátott ki, melynek érvényessége f. hó 10-től folyó hó vé­géig terjed. E szerint a Budapest és Bécs, valamint a Budapest és Uj-Szőny között közlekedő személy­szállító hajók f. hó 10-én beszüntetteknek és ezek helyébe egy Budapest és Esztergom között közlekedő helyi hajó hozatik forgalomba, mely Budapestről naponkint délután 2 órakor és Esztergomból reggel 6 órakor indul. További útbaigazítást a gőzhajó ál­lomásnál, úgy a kávéházakban és vendéglőkben ki­tett menetrendek nyújtanak.­­ Hamvaiból feltámadt ph­önix. Ily czmm­ alatt írtuk meg lapunk múlt számában, hogy a néhány év előtt városunkban fennállott és ez idő szerint szünetelő „Mercur“ körnek felélesztésén váro­sunk fiatalsága ismét fáradozik. Az ifjúság ideiglenes bizottsága már érintkezésbe lépett a Heiser Lász­lóval, a szünetelő „Mercur“ kör elnökével, ki a kör­nek jelenlegi választmányát az új tagok felvétele iránt legközelebb össze fogja hívni. A körnek ala­kuló közgyűlése a jövő hét folyam '­b­a fog végbe­menni, mely után a kör egy alkalmas helyiségben — valószínűleg a „Szarvas“ vendéglő emeleti helyiségei­ben — meg fogja kezdeni üdvös működését. — Az esetleg még felvétetni kívánt tagok ebben­ szándé­kukat V­adass Józsefnél, az ideiglenes bizottság elnökénél jelentsék be. = Kirándu­lók Váczon. A budai paedago­­gium nyelv­történettudományi szakcsoportjának har­madéves hallgatói Lovcsányi szaktanár vezetése alatt Visegrád és Esztergomba f. hó 3-án tanulmány­utat tevén, visszajövet f. hó 4-én városunkat is ttokba ejtették. Első sorban a fegyintézetet tekintették meg, hol Kovács Ernő igazgató személyesen ve­zette őket részint a fegyencziskolákba, hol épen folyt a tanítás, részint a különféle műhelyekbe, milyen p. o. az asztalossági-, szat­- stb. munkaterem, aranyozó-, szövészeti-, szobá­­tézetét látogatták meg. Ezután a siketnémák tanii­Izt F­e­k­e­t­e Károly igaz­gató kalauzolta őket és gyakorlatilag mutatta be néhány gyermeken a siketnémák oktatásának mód­szerét. Megtekintették a kirándulók még a székes­­egyházat is, mire este visszautaztak a fővárosba. Szerencse, hogy a kirándulók az éjjel nem töltötték városunkban, mert a pokoli sötétségből, milyen most világítás hiányában városunkban este uralkodik, aligha alkottak volna maguknak városunk állapotai­ról hizelgő képet ! = A pécimegyei finség ügye a f. hó 11-én tartandó megyebizottsági évnegyedes közgyűlésen kerül érdemleges tárgyalás alá. A megyy alispánja a minden oldalról jól győződvén meg, érkező panaszos jelentésekből az­hogy az ínség az egész megyé­ben általános és hogy egyes községek lakosai inség­­kölcsön segélye nélkül a telet kihúzni képtelenek, évnegyedes jelentésében azzal a javaslattal járul a megye közönségéhez, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz a pest megyei ínsége­sek számára 150,000 frt rendkívüli köl­csön engedélyezése iránt oly módon, hogy egyúttal az államvasutak s másnemű építkezésnél nyújtson alkalmat a segélyezetteknek kölcsöneit ter­mészetben munka által törleszteni. Ezúttal javasolja az alispán, hogy hivassanak fel a megye területén levő polgármesterek és járási szolgabirák, hogy a hatóságok területén inségkölcsönre szorult lakosokat írják össze, s e jegyzéket a megye alispánjához ter­­jes­szék fel. — Halálos Eumrend­elií verekedés. Ve­resegyházáról egy vérlázitó esetről értesíti lapunkat ottani tudósítónk, melynek részleteit következőkben adjuk : S­t­r­ó­b­e­r József veresegy­házi parasztlegény, kit az Isten marcziális termettel és hozzá való izom erővel áldott meg, ezen természeti előnyével vissza­élve terrorizálta a falu- és vidékbeli legénységet. — Nem múlt el egy hét is, hogy Stróbel legénytár­sain ne edzette volna izomerejét, minek következ­ménye az lett, hogy Stróbel neve gyülöltté lett és a paraszt legények csak lesték az­ alkalmat, hogy a sok bántalomért rajta méltó boszút állhassanak. Erre a szeptember hó 26-iki vasárnapon kínálko­zott alkalom. E jelzett nap estéjén ugyanis Stróbel mint rendesen pityókás állapotban ment a korcsmá­ból hazafelé és az elébe jövő legényekbe kötött. Ezek látva Stróbel tehetetlen állapotát, elérkezett­nek hitték a boszú óráját és reá támadtak. Egyik egy doronggal oly hatalmas ütést mért hátulról Stróbel fejére, hogy az menten elszédült; azt követte még néhány ütés úgy, hogy Stróbel fejét négy he­lyen is beverték; ezalatt a többiek össze­késelték a­ szerencsétlent s ily állapotban hagyták az utczán. Strobel magához térvén, még volt annyi ereje, hogy haza vánszorgott özvegy anyja házához és a padlásra mászott fel. Itt találta őt másnap édes­anyja a nagy vérveszteség következtében önkívületi állapotban. Stró­bel október hó 2-ig vívott szenvedett sérülései kö­vetkeztében haláltusát, mig végre a jelzett napon kiszenvedett.­­ Az elöljáróság a véres esetről rög­tön értesítette a szolgabiróságot, illetve a járásbiró­­ságot, mely a hivatalos­ bonczolatot elrendelte. A bonczolatot dr. Nagy Ármin járási orvos végezte. A tettesek,a­kiket a hatóság rögtön elfogatottt, a helybeli járásbíróságnál vannak vizsgálat alatt, hon­nan a további eljárás végett a pestvidéki törvény­székhez fogják őket átkisérni. = Országos vásár. Az úgynevezett „Gála­i vásár" ma és holnap tartatik meg Váczon, mely úgy hiszszük, hogy sokkal látogatottabb lesz, mint a leg­utóbbi. Mert szüret ideje lévén a nép pénzmagra tett szert és téli bevásárlásait eszközli. Különben ilyen­kor a káposztának és zöldségnek van legjobb kerete, ebben pedig az idén válogathatnak a vásárlók, mert a Duna partját a káposztás és zöldséges hajók egész raja lepte el. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy városunk erélyes rendőrkapitánya a kolera el­leni óvintézkedésekhez a vásár idejére erősen hozzá­látott. Nevezetesen: a vásári sátrakat dezinficziál­­tatta ; a vendéglősökre szigorúan ráparancsolt, hogy a köztisztaságot az előirt módon gyámolitsák sőt oda is hat buzgalmával, hog­­ a vásárra érkező ide­genek is dezinficziáltassanak.­­ Jóllehet a kolerára való tekintetből üdvös lett volna a vásárt egyálta­lában elhalasztani, de ily erélyes intézkedések mel­lett remélhetjük, hogy a kolerát nem fogják váro­sunkba importálni. = Büleléptetés: Neumann Lajos dunagőz­­hajózási hivatalnok városunk szülötte, ki a társulat helybeli ügynökségénél is hosszabb időn át működött, mint az „Esztergom és Vidéke“ Írja Esztergomból előléptetéssel Győrbe lett áthelyezve. = Térszűke miatt több közérdekű czikk ki­maradt lapunkból, melyeket jövő számunkban teszünk közzé. = A járvány­bizottság­ pénteki ülésén kons­­tatáltatott, hogy mind ez ideig még kolera eset nem fordult elő városunkban. Hála Istennek ! a hiúság által túlbecsült erő. Ezen pontokra vissza­térve, főbb vonalaiban kimutatni igyekszünk azon gyakorlat által megerősített tényeket, melyeknek be­­igazolására elég legyen csak a mindennapi élet jelen­ségeire szorítkoznunk. Az ifjú számára, kiből kitűnő asztalos válhatott volna, becsvágyó szülők által az orvosi pálya válasz­­tatik. A fiú elküldetik a megfelelő iskolákba, kínoz­­tatva mindenféle nem neki való tudományokkal, mig végre oklevelet nyerve, embereket tudományosan megtelepedik és elkezdi az „műtétezni“ addig, míg kontárkodásának műtétei balul nem ütnek ki, vagy Voltaire szerint, — szereket, melyeket kevésbé ös­­mer testekbe önteti mig képtelensége napvilágra jó s éhen hal.“ Más esetben megeskettetik a fiút az ol­lóval, holott arczának minden vonására „keresetek és védbeszédek irvák és minden lépten nyomon jeleit adja vitatkozási, gyorstájékozási, szónoklati,------------­s számtalan egyéb tehetségeknek.“ S hány ily eset fordul elő ! A hivatásban előforduló bukás iránya egy téren sem kirívóbb, mint a kereskedőknél. Az amerikai nagyobb városban eszközölt adat­gyűjtések kimutatták, hogy „száz kereskedő közül csupán három gyarapodik;“ a többsége vagy szó sze­­rint bukik, vagy kedvetlenül vonul vissza. Ö mi oka e bukásnak ? Csak az, hogy kereskedővé lesz sok min­den áron, de kereskedői agy nélkül. Vagy az apa gyer­mekében sokat ígérő talentumot lát ; előkészítteti a zenészeti pályára, mielőtt meggyőződött volna, hogy van-e zenészeti hallása ; ezren pedig kereskedővé gyaratják gyermekeiket, kiknek nincs több képessé­gük az üzlethez, mint zenéhez annak , ki nem képes a „D“ és „Dis“ közt különbséget tenni. Mindenekfelett pedig azon fogalom, hogy az „úri emberek“ jelöltjei csak a tudományos pálya imádói legyenek, kivethetlen kárt okozott a társadalomban. Elrontott az akárhány jó ácsot, igazságtalanságot követett el a gyalun, a boltban, mezőn. Ennek eredménye az, hogy a saját hivatásukat megutált emberekkel telve a világ, kik gyengeségeik után lézengenek és reménytelen alárendeltség alatt sínylődnek. Elhatározás, jóakaratú intések sokat tehetnek arra nézve, hogy hajlamellenes pályát kezdjünk , de egy komoly esély tönkre teheti az egész „mestersé­ges jellegátalakítást;“ s éppen akkor akad mag ha­ladásunk kereke, midőn előmenetelünk tárházának tornácza elé érne. Nagyon igaz ama jelszó, hogy vágyaink képes­ségeinknek előérzetei és nagyon ismeretes ama tény, hogy a legtöbb siker mindig ott fészkel, hol hajlam szerint esik a választás. Vajjon nem való-e azon igazság, ha valakinek hajlama van valamihez, bizto­sítékát fogja nyújtani, hogy azt híven is fogja kö­vetni ? — A vonzalom a legserényebb szorgalmat kelti fel. Volt-e intésre szüksége a kis H­ändelnek és a gyermek Bachnak, hogy a zenét tanulják ? Az egyik titkon éjfélkor odalopódzik a zongorához , a másik gyertya világ hiányában holdfénynél másol hangjegy füzeteket. Legyen valaki bármily szívós legény különben, nagyon elbátortalanító lesz reá nézve, ha hosszas oskolázás vagy faragás, mérés után azt találja, hogy a hivatás el van hibázva. Ily felfedezés felforgatja a gyengék valóját és kétségbesésbe dönti a közönséges lelkeket. Kétszeresen megpróbálja az embert e felfe­dezés, ha a hiba baráti vagy atyai tanács ellenére követtetett el, vagy ha egy pillanatnyi szeszély ki­folyása volt. A pályaválasztók előtt már nem különös, hogy mily csekélységek határoznak egy ifjú hivatása felett; akár midőn azt választja, melyre a természet ren­delő , akár midőn azt, a­melyre legkisebb képes­sége sincs. A korai benyomások ereje, melyek a pálya­vá­lasztást döntik el, gyakran nagy és parancsoló. Voltaire öt éves korában megtanult egy szkeptikus költeményt, melynek benyomását reá sohasem simí­­totta el az idő. Nelson gyermekkorában miniature hajójával játszadozik a tavon, s íme mily nevezetessé teszik őt a nílusi és trafalgári diadalok. Ily összefüggést találunk Napóleonnál gyermek­kori csatározásai s későbbi hadjáratai közt. T. Clark­son nagy emberbarátot azon véletlen tette neveze­tessé, mely neki egy, a rabszolgák állapotát leiró könyvet, kezébe játszott, — melynek elolvasása után azon gondolat ötlött fejébe, hogy „ideje van már, miszerint ama bajoknak végét vesse.“ II. Mindenki tehát tanulmányozza, hogy természeti meglevő tehetségei minő hivatásra alkalmasak. A természeti­­ tehetség iránya sokszor nehezen határoz­ható meg ; bizonyos hivatásokra a tehetségek gyak­ran félreismerhetlenek s az emberrel együtt szület­nek: egyiknek már arezcsontjában, másiknak hang­fejlődésének sajátos alakulásaiban lévén azok felis­merhetők. A még gyermek Berkes Lajos „bütykös“ ujjai éppen oly alkalmasak voltak a hírnév megszer­zésére, melyet magának kivívott, mint a­mily alkal­matlannak találta azokat a vályogvetés „mesterségé­hez,“ melyet eldobott magától, hogy annál nagyobb szívóssággal „feküdjön“ a hegedűjének. Michael Angelo iskolát hanyagolt, hogy rajzokat vethessen papírra, melyeket lopva mert hazavinni. Lawrance gyönyörűen­ festett, mikor még csupa gyermek volt, s Pascal tizenhat éves korában értekezést irt a kép mértani metszeteiről. Dryden tíz éves kora előtt ol­vasta Polybiust. S midőn más leányok bábujátékot öltöztettek, Madame de Stael már mélyen búvárkodik az államtudományok bölcsészetében. Dryden, ki saját elméletére példa volt, tehetséges emberek pályájának három fokozatát így fejezi ki: „A­mit a gyermek bámult, az után az ifjú igyekezett, s a férfi el­érte azt . . .“ Valamely hivatáshoz sokszor az előszeretet oly jókor nyilvánul, szinte elhisszük, hogy a türelmetlenségükben maguk választják meg hivatások működő közegeiket. Chattertonról beszélik a következő esetet. Ch. alig nyolcz éves korában, egy kézműves által neki ajándékozott helyre, midőn megkérdeztetett, mily jel­mondat vésettessék, azt felelé: „Messetek angyalt szárnyakkal és trombitával, hogy belé egy nevemet a világba harsogtassa, így Munkácsy rajzai az asz­talosműhelyben ; Claude Lorraine szénalakjai a sütő boltjában ; Dawy penzancei műhelye ; Faraday vil­lanygépe egy palaczkból; Leyden titkos tanulmányai a falusi templomban . . . mind a jövő férfiait hirdet­ték előre. Mondják, hogy Rachel, a színésznő, midőn egy abroszt vett fel magára, oly tökél­lyel volt öl­tözve, hogy Pál­is első divatárusnői irigyelték tőle ez ízlést. A nyakkendő kötésben híressé vált Brum­mel­­nek erre oly kiváló tehetsége volt, hogy ezeren ful­dokoltak e férfiú utánzása alatt hiúban ; a titok meghalt vele s most az elveszett művészetek közt van. Ha a Carnot fiú, ki a színházban látott hadá­szati művelet felett rosszalását kiáltotta a közönség közé, a bányába küldetett volna, talán sohasem is­merte volna meg a világ azon férfiút, ki ugyanazon egy időben tizennégy hadsereg műveletét intézte.

Next