Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
> pestvidéki törvényszéki elnök Havas Sándor kir. fegyintézetben, melyben részt vettek Kriszt János ügyész . Bossányi László és Szivák Imre orsz. ’gs!fldészti képviselők Bellágh Imre megyei tiszti főügyész, é s 24 rabot ajánlottak feltételes szabadságolásra.— Ő Felsége a király névünnepe alkalmából, hétfőn f. hó 4-én ünnepélyes istentisztelet tartatott a székesegyházban, melyen Neszveda István felszentelt püspök és káptalani helynök fényes segédlettel pontifikált. A székesegyházi zenekar ez alkalommal az Ulrich-féle negyedik és legszebb misét, preczizitással és szép sikerrel adta elő. Az istentisztelen a városi hatóság, az állami hivatalnokok, a honvéd tisztikar és nagyszámú közönség volt jelen. Az első szinelőadás, mely az előleges szini jelentés szerint tegnap lett volna megtartandó, a szinterem berendezési munkálatai miatt csak ma fog megtartatni. Berczik Árpád kedvelt népszínművével „Az Igmándi kispap“-pal kezdi meg előadásainak sorát Pesti Ihász Lajos színtársulata; a népszínmű előtt a lapunk mai számában közölt „Prolog“ fog elszavaltatni. — A „Curia“ színterme minden kívánalomnak megfelelőleg van berendezve s közönségünk bizonyára meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a szinműirodalom újabb termékeivel, e díszes színteremben megismerkedjék, s pártolására fogja méltatni Pesti Ihász Lajos színtársulatát, mely több rendbeli s tekintélyes lapok után ítélve, jelenleg a legjobb vidéki színtársulatok egyike. — A bérlet a keddi előadással veszi kezdetét. = A nőipariskolában még mindig tartanak a beiratások, s figyelmeztetjük a szülőket, hogy leányaikat még e hét folyamán beírathatják a tanfolyamra, melyben úgy elméleti mint gyakorlati szaktanitásban részesülnek, havi 2 frt dij fizetése mellett. = Október hatodik». E nap az aradi vértanuknak napja. A nemzet kegyeletét róvja le e napon félistenei iránt, kik a nemzet jogaiért síkra szállva, martyrhalált szenvedtek. Városunkban Sponner Jószef apátkanonok csupa hazafiúságból mondott e napon már évekkel ezelőtt a vértanúk lelki üdvéért miséket; őt követte e nemes tettében Kanda István kanonok, ki az idén is a felvárosi plébániai templomban ünnepélyes istentiszteletet tartott, melyen a honvédtisztikar, az 1848/9-iki honvédek és nagyszámú közönség volt jelen. Ez alkalommal a templomban felállított ravatalra koszorút tettek: Serédy Ilona, Bacsek Endréné, és Monszpart Józsefné úrhölgyek. A hazafias tett további dicséretre nem szorul. = Gőzhajó járatok változása. A Dunagőzhajózási társaság egy újabb menetrendet bocsátott ki, melynek érvényessége f. hó 10-től folyó hó végéig terjed. E szerint a Budapest és Bécs, valamint a Budapest és Uj-Szőny között közlekedő személyszállító hajók f. hó 10-én beszüntetteknek és ezek helyébe egy Budapest és Esztergom között közlekedő helyi hajó hozatik forgalomba, mely Budapestről naponkint délután 2 órakor és Esztergomból reggel 6 órakor indul. További útbaigazítást a gőzhajó állomásnál, úgy a kávéházakban és vendéglőkben kitett menetrendek nyújtanak. Hamvaiból feltámadt phönix. Ily czmm alatt írtuk meg lapunk múlt számában, hogy a néhány év előtt városunkban fennállott és ez idő szerint szünetelő „Mercur“ körnek felélesztésén városunk fiatalsága ismét fáradozik. Az ifjúság ideiglenes bizottsága már érintkezésbe lépett a Heiser Lászlóval, a szünetelő „Mercur“ kör elnökével, ki a körnek jelenlegi választmányát az új tagok felvétele iránt legközelebb össze fogja hívni. A körnek alakuló közgyűlése a jövő hét folyam 'ba fog végbemenni, mely után a kör egy alkalmas helyiségben — valószínűleg a „Szarvas“ vendéglő emeleti helyiségeiben — meg fogja kezdeni üdvös működését. — Az esetleg még felvétetni kívánt tagok ebben szándékukat Vadass Józsefnél, az ideiglenes bizottság elnökénél jelentsék be. = Kirándulók Váczon. A budai paedagogium nyelvtörténettudományi szakcsoportjának harmadéves hallgatói Lovcsányi szaktanár vezetése alatt Visegrád és Esztergomba f. hó 3-án tanulmányutat tevén, visszajövet f. hó 4-én városunkat is ttokba ejtették. Első sorban a fegyintézetet tekintették meg, hol Kovács Ernő igazgató személyesen vezette őket részint a fegyencziskolákba, hol épen folyt a tanítás, részint a különféle műhelyekbe, milyen p. o. az asztalossági-, szat- stb. munkaterem, aranyozó-, szövészeti-, szobátézetét látogatták meg. Ezután a siketnémák taniiIzt Fekete Károly igazgató kalauzolta őket és gyakorlatilag mutatta be néhány gyermeken a siketnémák oktatásának módszerét. Megtekintették a kirándulók még a székesegyházat is, mire este visszautaztak a fővárosba. Szerencse, hogy a kirándulók az éjjel nem töltötték városunkban, mert a pokoli sötétségből, milyen most világítás hiányában városunkban este uralkodik, aligha alkottak volna maguknak városunk állapotairól hizelgő képet ! = A pécimegyei finség ügye a f. hó 11-én tartandó megyebizottsági évnegyedes közgyűlésen kerül érdemleges tárgyalás alá. A megyy alispánja a minden oldalról jól győződvén meg, érkező panaszos jelentésekből azhogy az ínség az egész megyében általános és hogy egyes községek lakosai inségkölcsön segélye nélkül a telet kihúzni képtelenek, évnegyedes jelentésében azzal a javaslattal járul a megye közönségéhez, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz a pest megyei ínségesek számára 150,000 frt rendkívüli kölcsön engedélyezése iránt oly módon, hogy egyúttal az államvasutak s másnemű építkezésnél nyújtson alkalmat a segélyezetteknek kölcsöneit természetben munka által törleszteni. Ezúttal javasolja az alispán, hogy hivassanak fel a megye területén levő polgármesterek és járási szolgabirák, hogy a hatóságok területén inségkölcsönre szorult lakosokat írják össze, s e jegyzéket a megye alispánjához terjesszék fel. — Halálos Eumrendelií verekedés. Veresegyházáról egy vérlázitó esetről értesíti lapunkat ottani tudósítónk, melynek részleteit következőkben adjuk : Stróber József veresegyházi parasztlegény, kit az Isten marcziális termettel és hozzá való izom erővel áldott meg, ezen természeti előnyével visszaélve terrorizálta a falu- és vidékbeli legénységet. — Nem múlt el egy hét is, hogy Stróbel legénytársain ne edzette volna izomerejét, minek következménye az lett, hogy Stróbel neve gyülöltté lett és a paraszt legények csak lesték az alkalmat, hogy a sok bántalomért rajta méltó boszút állhassanak. Erre a szeptember hó 26-iki vasárnapon kínálkozott alkalom. E jelzett nap estéjén ugyanis Stróbel mint rendesen pityókás állapotban ment a korcsmából hazafelé és az elébe jövő legényekbe kötött. Ezek látva Stróbel tehetetlen állapotát, elérkezettnek hitték a boszú óráját és reá támadtak. Egyik egy doronggal oly hatalmas ütést mért hátulról Stróbel fejére, hogy az menten elszédült; azt követte még néhány ütés úgy, hogy Stróbel fejét négy helyen is beverték; ezalatt a többiek összekéselték a szerencsétlent s ily állapotban hagyták az utczán. Strobel magához térvén, még volt annyi ereje, hogy haza vánszorgott özvegy anyja házához és a padlásra mászott fel. Itt találta őt másnap édesanyja a nagy vérveszteség következtében önkívületi állapotban. Stróbel október hó 2-ig vívott szenvedett sérülései következtében haláltusát, mig végre a jelzett napon kiszenvedett. Az elöljáróság a véres esetről rögtön értesítette a szolgabiróságot, illetve a járásbiróságot, mely a hivatalos bonczolatot elrendelte. A bonczolatot dr. Nagy Ármin járási orvos végezte. A tettesek,akiket a hatóság rögtön elfogatottt, a helybeli járásbíróságnál vannak vizsgálat alatt, honnan a további eljárás végett a pestvidéki törvényszékhez fogják őket átkisérni. = Országos vásár. Az úgynevezett „Gálai vásár" ma és holnap tartatik meg Váczon, mely úgy hiszszük, hogy sokkal látogatottabb lesz, mint a legutóbbi. Mert szüret ideje lévén a nép pénzmagra tett szert és téli bevásárlásait eszközli. Különben ilyenkor a káposztának és zöldségnek van legjobb kerete, ebben pedig az idén válogathatnak a vásárlók, mert a Duna partját a káposztás és zöldséges hajók egész raja lepte el. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy városunk erélyes rendőrkapitánya a kolera elleni óvintézkedésekhez a vásár idejére erősen hozzálátott. Nevezetesen: a vásári sátrakat dezinficziáltatta ; a vendéglősökre szigorúan ráparancsolt, hogy a köztisztaságot az előirt módon gyámolitsák sőt oda is hat buzgalmával, hog a vásárra érkező idegenek is dezinficziáltassanak. Jóllehet a kolerára való tekintetből üdvös lett volna a vásárt egyáltalában elhalasztani, de ily erélyes intézkedések mellett remélhetjük, hogy a kolerát nem fogják városunkba importálni. = Büleléptetés: Neumann Lajos dunagőzhajózási hivatalnok városunk szülötte, ki a társulat helybeli ügynökségénél is hosszabb időn át működött, mint az „Esztergom és Vidéke“ Írja Esztergomból előléptetéssel Győrbe lett áthelyezve. = Térszűke miatt több közérdekű czikk kimaradt lapunkból, melyeket jövő számunkban teszünk közzé. = A járványbizottság pénteki ülésén konstatáltatott, hogy mind ez ideig még kolera eset nem fordult elő városunkban. Hála Istennek ! a hiúság által túlbecsült erő. Ezen pontokra visszatérve, főbb vonalaiban kimutatni igyekszünk azon gyakorlat által megerősített tényeket, melyeknek beigazolására elég legyen csak a mindennapi élet jelenségeire szorítkoznunk. Az ifjú számára, kiből kitűnő asztalos válhatott volna, becsvágyó szülők által az orvosi pálya választatik. A fiú elküldetik a megfelelő iskolákba, kínoztatva mindenféle nem neki való tudományokkal, mig végre oklevelet nyerve, embereket tudományosan megtelepedik és elkezdi az „műtétezni“ addig, míg kontárkodásának műtétei balul nem ütnek ki, vagy Voltaire szerint, — szereket, melyeket kevésbé ösmer testekbe önteti mig képtelensége napvilágra jó s éhen hal.“ Más esetben megeskettetik a fiút az ollóval, holott arczának minden vonására „keresetek és védbeszédek irvák és minden lépten nyomon jeleit adja vitatkozási, gyorstájékozási, szónoklati,------------s számtalan egyéb tehetségeknek.“ S hány ily eset fordul elő ! A hivatásban előforduló bukás iránya egy téren sem kirívóbb, mint a kereskedőknél. Az amerikai nagyobb városban eszközölt adatgyűjtések kimutatták, hogy „száz kereskedő közül csupán három gyarapodik;“ a többsége vagy szó szerint bukik, vagy kedvetlenül vonul vissza. Ö mi oka e bukásnak ? Csak az, hogy kereskedővé lesz sok minden áron, de kereskedői agy nélkül. Vagy az apa gyermekében sokat ígérő talentumot lát ; előkészítteti a zenészeti pályára, mielőtt meggyőződött volna, hogy van-e zenészeti hallása ; ezren pedig kereskedővé gyaratják gyermekeiket, kiknek nincs több képességük az üzlethez, mint zenéhez annak , ki nem képes a „D“ és „Dis“ közt különbséget tenni. Mindenekfelett pedig azon fogalom, hogy az „úri emberek“ jelöltjei csak a tudományos pálya imádói legyenek, kivethetlen kárt okozott a társadalomban. Elrontott az akárhány jó ácsot, igazságtalanságot követett el a gyalun, a boltban, mezőn. Ennek eredménye az, hogy a saját hivatásukat megutált emberekkel telve a világ, kik gyengeségeik után lézengenek és reménytelen alárendeltség alatt sínylődnek. Elhatározás, jóakaratú intések sokat tehetnek arra nézve, hogy hajlamellenes pályát kezdjünk , de egy komoly esély tönkre teheti az egész „mesterséges jellegátalakítást;“ s éppen akkor akad mag haladásunk kereke, midőn előmenetelünk tárházának tornácza elé érne. Nagyon igaz ama jelszó, hogy vágyaink képességeinknek előérzetei és nagyon ismeretes ama tény, hogy a legtöbb siker mindig ott fészkel, hol hajlam szerint esik a választás. Vajjon nem való-e azon igazság, ha valakinek hajlama van valamihez, biztosítékát fogja nyújtani, hogy azt híven is fogja követni ? — A vonzalom a legserényebb szorgalmat kelti fel. Volt-e intésre szüksége a kis Händelnek és a gyermek Bachnak, hogy a zenét tanulják ? Az egyik titkon éjfélkor odalopódzik a zongorához , a másik gyertya világ hiányában holdfénynél másol hangjegy füzeteket. Legyen valaki bármily szívós legény különben, nagyon elbátortalanító lesz reá nézve, ha hosszas oskolázás vagy faragás, mérés után azt találja, hogy a hivatás el van hibázva. Ily felfedezés felforgatja a gyengék valóját és kétségbesésbe dönti a közönséges lelkeket. Kétszeresen megpróbálja az embert e felfedezés, ha a hiba baráti vagy atyai tanács ellenére követtetett el, vagy ha egy pillanatnyi szeszély kifolyása volt. A pályaválasztók előtt már nem különös, hogy mily csekélységek határoznak egy ifjú hivatása felett; akár midőn azt választja, melyre a természet rendelő , akár midőn azt, amelyre legkisebb képessége sincs. A korai benyomások ereje, melyek a pályaválasztást döntik el, gyakran nagy és parancsoló. Voltaire öt éves korában megtanult egy szkeptikus költeményt, melynek benyomását reá sohasem simította el az idő. Nelson gyermekkorában miniature hajójával játszadozik a tavon, s íme mily nevezetessé teszik őt a nílusi és trafalgári diadalok. Ily összefüggést találunk Napóleonnál gyermekkori csatározásai s későbbi hadjáratai közt. T. Clarkson nagy emberbarátot azon véletlen tette nevezetessé, mely neki egy, a rabszolgák állapotát leiró könyvet, kezébe játszott, — melynek elolvasása után azon gondolat ötlött fejébe, hogy „ideje van már, miszerint ama bajoknak végét vesse.“ II. Mindenki tehát tanulmányozza, hogy természeti meglevő tehetségei minő hivatásra alkalmasak. A természeti tehetség iránya sokszor nehezen határozható meg ; bizonyos hivatásokra a tehetségek gyakran félreismerhetlenek s az emberrel együtt születnek: egyiknek már arezcsontjában, másiknak hangfejlődésének sajátos alakulásaiban lévén azok felismerhetők. A még gyermek Berkes Lajos „bütykös“ ujjai éppen oly alkalmasak voltak a hírnév megszerzésére, melyet magának kivívott, mint amily alkalmatlannak találta azokat a vályogvetés „mesterségéhez,“ melyet eldobott magától, hogy annál nagyobb szívóssággal „feküdjön“ a hegedűjének. Michael Angelo iskolát hanyagolt, hogy rajzokat vethessen papírra, melyeket lopva mert hazavinni. Lawrance gyönyörűen festett, mikor még csupa gyermek volt, s Pascal tizenhat éves korában értekezést irt a kép mértani metszeteiről. Dryden tíz éves kora előtt olvasta Polybiust. S midőn más leányok bábujátékot öltöztettek, Madame de Stael már mélyen búvárkodik az államtudományok bölcsészetében. Dryden, ki saját elméletére példa volt, tehetséges emberek pályájának három fokozatát így fejezi ki: „Amit a gyermek bámult, az után az ifjú igyekezett, s a férfi elérte azt . . .“ Valamely hivatáshoz sokszor az előszeretet oly jókor nyilvánul, szinte elhisszük, hogy a türelmetlenségükben maguk választják meg hivatások működő közegeiket. Chattertonról beszélik a következő esetet. Ch. alig nyolcz éves korában, egy kézműves által neki ajándékozott helyre, midőn megkérdeztetett, mily jelmondat vésettessék, azt felelé: „Messetek angyalt szárnyakkal és trombitával, hogy belé egy nevemet a világba harsogtassa, így Munkácsy rajzai az asztalosműhelyben ; Claude Lorraine szénalakjai a sütő boltjában ; Dawy penzancei műhelye ; Faraday villanygépe egy palaczkból; Leyden titkos tanulmányai a falusi templomban . . . mind a jövő férfiait hirdették előre. Mondják, hogy Rachel, a színésznő, midőn egy abroszt vett fel magára, oly tökéllyel volt öltözve, hogy Pális első divatárusnői irigyelték tőle ez ízlést. A nyakkendő kötésben híressé vált Brummelnek erre oly kiváló tehetsége volt, hogy ezeren fuldokoltak e férfiú utánzása alatt hiúban ; a titok meghalt vele s most az elveszett művészetek közt van. Ha a Carnot fiú, ki a színházban látott hadászati művelet felett rosszalását kiáltotta a közönség közé, a bányába küldetett volna, talán sohasem ismerte volna meg a világ azon férfiút, ki ugyanazon egy időben tizennégy hadsereg műveletét intézte.