Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-12-18 / 51. szám
dája. Ezután az egylet elnöke Varázséji Béla üdvözölvén a jelenvoltakat, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította, mire Kresák Géza egyleti jegyző a múlt ülés jegyzőkönyvét olvasta fel. Ezután következett az estély tulajdonképeni lényeges része a szavallat verseny, melyben heten vettek részt. Bezsila Nándor Jókay „Új földesurá“ ból szavalta „Az a hant mely ide köt“ czimü fejezetet; Hommer József Ábrányi Kornél „A vándor madár“ czimü költeményét. — Csapó János „Oh úgy szeretném tudni azt az egyet“ losváry Mihály Mindszenty költeményét. — Ko„Igére vár a nép“ Mindszenty költeményét; — Jakubovics Sándor Berzsenyi „Fohászkodását;“ — Kresák Géza „Az önzetlen szeretet“ czimmel Eötvös Karthausijából egy részletet. Lóska József Jókai Mórtól „ A munkácsi rab“-ot. — A szavalatok fölött titkos szavazattal határozott az egylet, melynek eredményét Dr. Miltényi igazgató hirdeté ki s e szerint 4-4 frt jutalomban részesültek Léska, Bezsila, Kresák, Csapó. —Hammert Csávolszky papnöveldei igazgató ur részesité egy arany jutalomban. — Ez után a félévi pályamunkák bírálata olvastatott fel s e szerint a Hegyi Antal püspöki titkár által vallásos tárgyú elbeszélő költeményre kitűzött 20 frankos aranyat Tromp Lajos Az „Ös“ czimü költeménye nyerte el; ugyancsak a Hegyi úr által ünnepi szent beszédre kitűzött 2 Í drb magyar és 1 drb 20 frankos aranyat Polakovics Mihály nyerte el. 5 frt jutalomban részesült még Sandura Imre dicséretre méltatott ünnepi beszédéért, úgy szinte az énekkar is kapott 5 frtot. Az ünnepélyt az elnök zárszavai után Neszveda felszentelt püspök buzdító beszéde zárta be. Mely után karácsonyi énekeket zengvén a kar, a jelenvoltak azon meggyőződéssel távoztak el, hogy a serdülő papságban idővel hasznos s irodalmilag is képzett egyéneket nyer az egyház. Az osztrák magyar államvasut Budapesten hivataloskodó de városunkban lakó tisztviselői a többi vasúti hivatalnokokkal együtt igen kedélyes és sikerült Sylvester estét rendeztek a Káptalan sörház éttermében. Az ó esztendő eltemetése a legkedélyesebben folyt le, s vidám tréfás dalok tombola játék, ködfátyolképek mutogatása stb.-vel töltötték el az estét s mulattak át az ó évből az uj évbe. Irodalom és zene. — Uj zeneművek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Bpesten megjelent és kapható. „1885 Technikus csárdás“ eredeti magyar zongorára szerzé Rácz Pál (utolsó müve.) Ára 1 frt. — „Alpenveilchen“ polka mazurka zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 75 kr. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa cs. kir. udv. zenemű kereskedésében megjelent A „magyar dalok és népdalok“ czimü gyűjteményből, mely énekhangra van zongora kísérettel. „Azt álmodtam.“ Ára 60 kr. — „Hogy ha majd a földben nyugszom.“ Ára 60 kr. „Sóváradon nevelkedtem “ Ára 60 kr. — „A mi házunk felett.“ Ára 60 kr. — „Szemelvények“ czimmel a váczi növendékpapság „Pázmány egylete“ egy 271 lapos müvet adott ki, mely Mayer Sándor helybeli nyomdájában nyomatott s igen diszes kiállítású. Ara 1 frt 50 kr. Megrendelhető a papnöveldei Pázmány egylet igazgatójánál Dr. Miltényi Gyulánál. A mű az egylet 1883/84 és 84/85 évi működéséből tartalmazza részint a pályanyertes, részint a kitűnő id) dolgozatokat. Van benne az egylet működéséről szóló jelentések, ünnepélyek leírása s más egyleti ügyeket tárgyaló jelentéseken kivül; 12 költemény, 5 értekezés, 7 ünnepi beszéd és 3 rajz. — Az egész tartalom arról tesz tanúságot, hogy az egylet nem csak a vallásos, hanem a világi tiszta irányú irodalom terén is megfelel hazafias kötelességének s méltó arra, hogy nem csak az egyháziak, de a világiak is pártolásukra méltassák s így e kötet megszerzését melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerkesztői üzenet. — Lapunk minden dolgozótársának boldog uj évet kívánunk, s kérjük jövőre is szives támogatásukat. Nyi 111 év.* *) Mennyiben érdekli az a nagyérdemű közönséget, hogy Zomborka Ferencz, volt szabó mester s ez időszerint sütő, akit nyilvános helyen elkövetett hibájáért érdeme szerint leszidtam, velem kibékült, azt nem tudom, s ezen körülménynek a nyilvánosság elé hozatalát nem értem. De ha már az indokolatlan közlés megtörtént, férfiúhoz egyáltalán nem illő hazugságnak nyilvánítom azt az állítást, mintha én nevezettel akár bíróság előtt, akár máshol „bocsánatot“ kértem volna. Kibékültem magam miatt. De véleményemet Zomborka Ferenczről továbbra is fenntartom. György Mihály pékmester. NYILATKOZAT. Alulírott tanító-testület kijelentjük, miszerint e lapok múlt évi 52-ik számában Sz. J. úr által közzétett nyilatkozatban említett egy segédtanító nem a mi kebelünkből való. Vácz, 1886. január 1. A róm. kath. iskolák tanító testülete. E . . . . úrnak. (Helyben. Ha ön a köztünk levő ügyet 48 óra lefolyása alatt, — mint becsületes ember — nem rendezi, — az önnek f. hó 15-én kelt és 18-án 482. sz. a. tértivevény mellett küldött, de el nem fogadott levél tartalmát a nyilvánosság terére hozom. Vácz, 1885. deczember 30-án. O. *) E rovatban közlöttekAR nem felelős a Szerk. Laptulajdonosg és felelős szerkesztő : Varázsért Gusztáv. HIRDETÉSEK. ÄomOHSHO 1o io js ^ o eOHSROHRj : és benne láttam a félelmes pokol kárhozatának minden kínját, minden gyötrelmét. S gondolom : aki ebbe a lányba szerelmes lesz, az vagy üdvözöl, vagy elkárhozik. Vagy bírni fogja ezen a földön a menyországot ő benne, vagy miatta viselni fogja szívében a kárhozatnak gyötrő kínjait A régi ismeretség bizalmasságával nyujtám karomat neki s felkértem egy rövid sétára. Séta közben mondom neki, hogy mióta nem láttam, mennyire megváltozott. A bohó, pajkos, csevegő kis lányból minő szép és minő merengő szelíd hölgy lett.Amigj beszéltem, arczán kipirult a meggyuladt vér rózsás lángja és mintha éreztem és hallottam volna szive hangos dobbanását. Vagy talán az én szivem verése volt — vagy talán mindkettőnké?! * * * Mikor a sárguló faleveleket ide s tova kapdosta a hideg őszi szél, már akkor jegyesek voltunk. A mi szívünkben késő ősszel virágos tavasz virított. Jaj, hogy hamar és igy érte el a hervadás , az örök enyészet ! Ki gondolta volna ezt, mikor szerelmünkről beszélgettünk. Arról az édes, arról a tiszta szerelemről, melynek fűszere az érzékeket csak ingerli, de nem zsibbasztja meg. És sokszor midőn szerelmünkről beszélgetve együtt ültünk s szivemben túláradt a szerelmi kéj, azt hittem, hogy a legboldogabb. És az lehettem világon én vagyok a volna, ha szerelmemben kevesebb a rajongás és több a férfi szilárdsága. Elmult a tél, megjött a tavasz, annak virágait elperzselte a nyári hőség s a nyár forróságát lehűtötték ismét a bús nótákat siró őszi szelek. És mi mindig csak jegyesek voltunk. (*), a ki angyal volt e földön és hiszem, hogy most már az Úr legszebb angyala az égben, az esküvőről, soha nem szólt. De annál többet beszéltek mások. És úgy beszélték, hogy én azt meg is halljam, meg is értsem. És én mégis mindig halogattam azt, ami boldoggá tett volna engem és boldoggá tett volna mindkettőnket. De én nem is tudom, hogy melyik ördög szállt belém. Néha-néha elfogta lelkemet és egész valómat egy szorongó érzés. Ha úgy magamban elméláztam s rá gondoltam arra az üdvösségre, a mit az Ő leírása adhat, rá nehezült lelkemre a kétely, hogy vájjon azt a sok kincset, mennyi e nő leírásában rejlik, mind az én számomra adta-e az alkotó természet. Vajjon nem fog-e valaki valamikor titkon az én édenembe belopódzni, hogy engem a boldogság fényes meny országából a kárhozat, sötét mélységébe taszítson alá ? S valahányszor ez a kétely, ez a rettegés, oh egyik sem, hanem ostoba képzelődés megújult bennem, mindannyiszor azzal békítettem ki lelkiismeretemet, hogy van még idő, — várhatunk. Anette pedig napról napra szomorúbb lett. Egyszer így szólt hozzám: meglássa csak édesem, én ennél az esztendőnél nem élek tovább. Jam Megdöbbentem a szokatlan hangra, de nem szólsemmit. Belenéztem bágyadtan csillogó szemeibe s bánatos nézéséből kiolvastam, amit különben úgy is sejtettem. Tervemmel és elhatározásommal azonnal kész válék. Rövid idő múlva elbúcsúztam, egyúttal tudatva, hogy másnap sürgős ügyeim rendezése végett rövid időre a fővárosba utazom. — Megölelt és megcsókolt. Az a csók és az az ölelés felvillanyozta egész lényemet. Vérem forrott s szilajon rohanva keringett testemben. Be sem vártam a reggelt. Még az éjjeli vonattal elutaztam. — Lázas sietséggel szaladoztam mindenfelé. Kieszközöltem, hogy uj év másodnapján megeshessenek. Összevásároltam a mi drága edény, csipke, fehérnemű, ezüstkészlet, bútor és minden szükséges és nem szükséges apróság és eziezom a szemembe ötlött. A menyasszonyi ruhát és koszorút is én vettem. Mindent és mindent titokban, nehogy megtudja valaki. Elgondoltam, minő meglepetés lesz az jegyesemnek, akit n Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a régi 91 Arany Almáéhoz czimzett folyó évi deczember hó 19-én szombaton, a nagyérdemű közönség kényelmére berendezve megnyitottam. Jó, © telek- és saját termésű tiszta penczi borokról és pontos kiszolgálásról gondoskodtam. Számos látogatásért és pártfogásért esti RÉTHLY BÉLA a régi Arany Alma vendéglőse és háztulajdonosa. 3-3 Arany és ezüst folyadék Rámák, valamint fa, érez, porczelán és üvegneműek; úgy mindennemű éret tárgyak megaranyozására és kijavítására kitünően használható. Mindenki a legnagyobb könnyűséggel maga vonhatja be arannyal vagy ezüsttel a fent nevezett tárgyakat. Egy üveg ára i írt készpénzben, levélbélyegekben, vagy utánvét mellett kapható . ifj. Feidl K.-nél. ISrünnen, Morvaország. 6—6 íz öntapasztalás a Legjobb! * kétségben,hogy a csúzos bántalmak, vagy a fájdalmas köszvény ellen minő szert használjon, az vegyen 40 kr. egy üveg valódi am -horgonnyal. Tizenhét évi tapasztalás és számtaljgi siker kereskedik a felől, hogy a 40 at. nem hiába való kiadás. Kaphatók a legtöbb gyógyszertárban*. Főraktár: Gyógyszertár az arany oroszlánhoz, Prága, Altstadt. imádok, a kiért rajongok s a kinek ártatlan szive tele van érettem égő tiszta szerelemmel, — újévi ajándékul menyasszonyi koszorút vinni s azt mondani neki, amiért sóvárgó vágy emésztett úgy is oly rég mindkettőnket : Anettem, imádott angyalom holnap esküszünk ! * * * Sylvester estéjén a 11 órai vonattal érkeztem haza. Azon a vonaton szállították a bevásárolt holmikat is. Arámhoz már nem mehettem, de intézkedtem, hogy a mi láda, skatulya, doboz van, az reggel korán menyasszonyomhoz szállíttassák. ból s Reggel 6 órakor inasom ijedten ver fel álmomfogvaczogva hebegi: Anette kisasszony meghalt. Égett a föld talpam alatt s a jéghideg szobában patakként omlott alá arczomról a veríték mig felöltöztem, mint Mint az őrült rohantam menyasszonyomhoz, s a beléptem, láttam úgy mint most is látom kiterítve, holtan, a ravatalon. Meghalt az esztendővel. Szavát megtartotta. A ki ingatag és habozó voltam egy elhatározó lépésért, most már erős ember vagyok . . . Gyújtsatok gyertyákat neki, tegyétek fejére a myrthus koszorút, koporsóját szórjátok tele virágokkal — holnap eltemetjük. És? . . . Holnapután én fogok meghalni. Nekem az élet úgy sem kell többé és attól megválni nem félek , csak egy gondolat bánt. A túlvilágon nem fogunk találkozni. De abba is belenyugszom. Az olyan férfi, ki egy menyországot veszit el e földön alaptalan kételyekért, könnyelmű képzelődésért, nem érdemli meg, hogy lelke a magas egekbe jusson. Bonglwijz L. -O cö cö W