Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-10-10 / 28. szám
ne vegyüljünk azok közé, kik, mert egyszer Nagy-Kállóba Bököny felöl és vissza utaztak s a szennyes rongyos zsidó vendéglőkben penészes juhtúró, dohosbor és avas rántottánál semmi egyéb ízlelhető étket nem kaptak, vagy mert lovuk a szokatlan homokutakon kiállott — úton útfélén az egész Nyirt ócsárolják. Miért is nem hordanak ezen urak ősi szokás szerint magukkal tarisznyát s miért nem tartanak olly lovat, melly Deszbreczenből Nagy-Kállóig játszva egy hajtásra szokott járni ! Szabolcs megye jelenleg a tájelnevezés szerint az úgynevezett „Nyírből" és a „Rétközből" áll, melly a Tiszahátnak tőszomszédjában a nagy folyó évenkinti kiömléseinek szinhelye. Ezen elnevezéseket mi vadásztanilag is annál inkább megtarthatjuk, mert mind a két terület egymással merően ellenkező földalkattal, különböző mezőnynyel, és igy külömböző vadállománnyal is bír És bár a vadászat külön nemei a két terület több pontjain meglepően egyesülnek, mégis a Rétköz kitűnően vizi vadászatra, a Nyir pedig mezei kedvtöltésre nyújt alkalmasb mezőnyt. A Nyírség, vagy a nép nyelvével élve egyszerűen a Nyir kétségkívül ama sok nyirfa erdőről kapta nevét, mellyek hajdan ezen homok rengeteget és a buczkák alatt elterülő hajlásokat és síkokat boriták. Ezek maradványai sértetlenebb helyeken még most is láthatók ; a nyirfa nagyobb családokban még most is szépen díszlik, s a hófejér kéreg és lengén hömpölygő gallyazat szinte hozzá illik a tájnak halkan hajladozó külvázlatához. A fenebbi elnevezés alatt közbeszédben kiválólag Szabolcsmegye értetik , mert midőn valaki azt mondja, hogy a „Nyirbe megy" vagy a „Nyírből jő" nem is jut eszébe másra, mint Szabolcsra gondolni. Pedig ugyanezen homokos omlatag földvegyület, melly hullámszerűen szakadozott s egymással majd merev, majd ismét lágyabb hajlatokkal folytonos lánczolatban levő homokdombokkal szórja be az egész mintegy 700 mértföldnyi területet, kiválólag Szabolcsmegyét borítja ugyan , de Ilknél és Mátészalka körül átcsap Szathmárba is Nagy-Károlyig és a Kraszna vizéig, melly Olcsvánál a Szamosba, innét félórányira pedig ezzel együtt a Tiszába szakad. — Délfelöl lemegy egészen Debreczen, Sámson és Vámospiros, sőt egész Derecske alá, mig keletről Hajdúdorogh, Böszörmény és Hadház határait foglalja magában. A földnek illy sajátságos felülete, a homok képletek illy szakadatlan — hogy úgy mondjam következetes s nagy mérvbeni alakúlása az egész országban nincs másutt, s e miatt a Nyirnek külső jellege és a táj