Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-04-30 / 12. szám
Vegyesek. A Csolnakász-társulat alakult közelebb fővárosunk azon sportsmanjai köré-ben, kik idejüknek a közügy által le nem foglalt egy részét szabad ég alatti sporttal, jelesül a közelgő évszaknak épen megfelelő csolnakászattal óhajtják tölteni s a szőke Duna hullámain kormányrudat, evezőt és vitorlát feszítve, e test- és egészségedző gyakorlattal szereznek új erőt, új kedvet a munkához. — Angliában a „Yachting and Rowing" a sportnak egy kiváló nemét képezi, ott a társulati tagok egymás közt s különböző társulatok egymással versenyeznek és a sportlapok ép úgy közlik e regatták részletes leírását, mint a lóversenyekét vagy vadászatokét : nálunk ez még csak kezdemény, hisszük azonban, hogy a szerencsés eszme élénk részvétre találandó idővel más versenyző társulatok keletkezését is eredményzendi ; hisszük hogy ha majd Budapest elfoglalandja a világvárosok közt őt megillető helyét, az anyagi gyarapodással a szabad ég alatti sportok iránti hajlam is kifejlik s a Duna tükörén játszó csolnakversenyeket ép olly érdekelt közönség nézendi, mint a Themseparti alkotmányos országban. — Akkor már valamellyik utódunknak gyakran s nagy alakban megjelenendő sportlapja tüzetesen fogja leírni e regattákat : addig is legyen szabad üdvözölnünk a kezdeményező derék társulatot, mellynek szerény lapunk leendvén közlönye, ennek közelebbi száma az egylet alapszabályait, szervezetét, czélját,tagjai névsorát stb. hozandja. — Ab. csabai lóverseny. A békésmegyei gazdasági egyesület jövő május 13-án és 14-én juh- és szarvasmarha-kiállítást, szántásversenyt és lóversenyt rendezvén, ez utóbbi napjául május 14-e d. u. 3 órára van kitűzve. E lóverseny czélja leginkább a nevezett megyében elhanyagolt gazdasági vagy úgynevezett parasztlovak nemesítését előmozdítani s némelly községek jobb lófajait a megye többi községeinek lakóival megismertetni; minélfogva csak Békésmegyei gazdasági lovak versenyezhetnek a kitűzendő egyleti díjért, fenmaradván a szabadság különversenyek s magánfogadások rendezésére. - Nyilvános megrovás alá esik egy túl a dunai ménes-igazgatóság azon eljárása , mellyet a kanczáikat oda fedezés végett küldő tulajdonosok irányában követ. Szerkesztőségünkhöz közzététel végett több panasz érkezett már arra nézve, hogy az —i ménesnek a küldött kanczát nem a kijelölt telivérménnel, hanem a próbacsödörrel fedeztette ; vagy hogy az egyszer fedezett kanczát 9 nap múlva ismét a közeli —ára küldvén, ez többé nem jöhetett fedezés alá, mert uradalmi kanczáknak s más pártfogoltabb idegenek kanczáinak adatott előny. — Nem közöljük még most a panaszok azon részét, melly mind a ménes helyét, mind a visszaélőket megnevezi ; ismételések esetére azonban kötelességünknek fogjuk tartani nyilvánosság útján ellenőrizni azon kötelezettség szigorú megtartását, mellyet minden ménesigazgatóság elvállal akkor, midőn ménest a fedezési idényre díjfizetés mellett felállítja és hirdeti. — Ártalmas-e a varjú a vadtenyészetnek? e kérdéssel sokat foglalkoznak most az angol sportlapok. Grantley Berkeley kétségenkivül ártalmasnak tartja, mert a varjú úgymond a szárnyasvad tojásait pusztítja, kivált száraz évszakban, midőn rovart és férget keveset talál; közlő egyszersmind írja, hogy maga is több varjat fogott tőrben, hova tojással csalogatta s nem egy varjat látott tojással a csőrjében fészkébe repülni. — Egy másik közlő azt állítja, hogy a varjú nem jár ugyan keresni fürj, fogoly stb. tojást, de ha egy illy fészekre bukkan mind kieszi belöl a tojást.— Minélfogva — e fészekrelelés esetleg lévén és nem szándékos tett, ő soha sem lő varjút, de igen is hollót, csókát, szarkát, mert ezek mindig zsákmányra leskelődnek. — Egy W. Bishop nevű harmadik a következő esetet beszéli el , néhány kaszással beszélgetvén , ezek a többi közt említék, hogy az imént egy fogolyfészek fölött kaszáltak , mellyben nyolcz tojás volt. — Kérdésemre, merre van e fészek , olly pont felé mutattak, hol épen akkor öt vagy hat varjú egy csomóban hemzsegett.—Oda mentem