Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-04-30 / 12. szám

Vegyesek. A Csolnakász-társulat alakult közelebb fővárosunk azon sportsmanjai köré-­­­ben, kik idejüknek a közügy által le nem foglalt egy részét szabad ég alatti sporttal, jelesül a közelgő évszaknak épen megfelelő csolnakászattal óhajtják tölteni s a szőke­­ Duna hullámain kormányrudat, evezőt és vitorlát feszítve, e test- és egészségedző gyakorlattal szereznek új erőt, új kedvet a munkához. — Angliában a „Yachting and Rowing" a sportnak egy kiváló nemét képezi, ott a társulati tagok egymás közt s különböző társulatok egymással versenyeznek és a sportlapok ép úgy közlik e regat­ták részletes leírását, mint a lóversenyekét vagy vadászatokét : nálunk ez még csak kezdemény, hisszük azonban, hogy a szerencsés eszme élénk részvétre találand­ó idővel más versenyző társulatok keletkezését is eredményzendi ; hisszük hogy ha majd Budapest elfoglalandja a világvárosok közt őt megillető helyét, az anyagi gya­rapodással a szabad ég alatti sportok iránti hajlam is kifejlik s a Duna tükörén játszó csolnakversenyeket ép olly érdekelt közönség nézendi, mint a Themseparti alkotmá­nyos országban. — Akkor már valamellyik utódunknak gyakran s nagy alakban meg­jelenendő sportlapja tüzetesen fogja leírni­ e regattákat : addig is legyen szabad üdvö­zölnünk a kezdeményező derék társulatot, mellynek szerény lapunk leendvén köz­lönye, ennek közelebbi száma az egylet alapszabályait, szervezetét, czélját,­tagjai névsorát stb. hozandja. — Ab. csabai lóverseny. A békésmegyei gazdasági egyesület jövő május 13-án és 14-én juh- és szarvasmarha-kiállítást, szántásversenyt és lóversenyt rendez­vén, ez utóbbi napjául május 14-e d. u. 3 órára van kitűzve. E lóverseny czélja leg­inkább a nevezett megyében elhanyagolt gazdasági vagy úgynevezett parasztlovak nemesítését előmozdítani s némelly községek jobb lófajait a megye többi községeinek lakóival megismertetni; minélfogva csak Békésmegyei gazdasági lovak versenyezhet­nek a kitűzendő egyleti díjért, fenmaradván a szabadság különversenyek s magánfo­gadások rendezésére. -­ Nyilvános megrovás alá esik egy túl a dunai ménes-igazgatóság azon eljá­rása , mellyet­­ a kanczáikat oda fedezés végett küldő tulajdonosok irányában követ. Szerkesztőségünkhöz közzététel végett több panasz érkezett már arra nézve, hogy az —i ménesnek a küldött kanczát nem a kijelölt telivérménnel, hanem a próbacsö­dörrel fedeztette ; vagy hogy az egyszer fedezett kanczát 9 nap múlva ismét a közeli —­ára küldvén, ez többé nem jöhetett fedezés alá, mert uradalmi kanczáknak s más pártfogoltabb idegenek kanczáinak­ adatott előny. — Nem közöljük még most a pana­szok azon részét, melly mind a ménes helyét, mind a visszaélőket megnevezi ; ismé­telések esetére azonban kötelességünknek fogjuk tartani nyilvánosság útján ellen­őrizni azon kötelezettség szigorú megtartását, mellyet minden ménesigazgatóság elvállal akkor, midőn ménest a fedezési idényre díjfizetés mellett felállítja és hirdeti. — Ártalmas-e a varjú a vadtenyészetnek? e kérdéssel sokat foglalkoznak most az angol sportlapok. G­rantley Berkeley kétségenkivül ártalmasnak tartja, mert a varjú úgymond a szárnyasvad tojásait pusztítja, kivált száraz évszakban, midőn rovart és férget keveset talál; közlő egyszersmind írja, hogy maga is több varjat fogott tőrben, hova tojással csalogatta s nem egy varj­at látott tojással a csőrjében fészkébe repülni. — Egy másik közlő azt állítja, hogy a varjú nem jár ugyan keresni fürj, fogoly stb. tojást, de ha egy illy fészekre bukkan mind kieszi belöl a tojást.— Minélfogva — e fészekrelelés esetleg lévén és nem szándékos tett, ő soha sem lő var­jút, de igen is hollót, csókát, szarkát, mert ezek mindig zsákmányra leskelődnek. — Egy W. Bishop nevű harmadik a következő esetet beszéli el , néhány kaszással be­szélgetvén , ezek a többi közt említék, hogy az imént egy fogolyfészek fölött kaszál­tak , mellyben nyolcz tojás volt. — Kérdésemre, merre van e fészek , olly pont felé mutattak, hol épen akkor öt vagy hat varjú egy csomóban hemzsegett.—Oda mentem

Next