Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-01-16 / 3. szám
22 kacért és 49 medvéért fizettetett ledit ; ez utóbbiakból 29 Marmarosban ejtetett el, úgyszintén a farkasokból is 46 csupán Marmarosban. Akkor tájban leginkább az Alsó-Apsa szomszédságában fekvő Apeczka nevű havas erdőkben és Kőrösmező vidékén tanyáztak. Bár az állami erdőségekben 1782 óta rendszeresen űzött erdő-ritkitás folytán a szarvas, őz és siketfajd igen megfogyott, de az erdőszélek magaslatai felett tartózkodó medve, farkas és nyest most is több még, mintsem a nyájak biztonsága kívánná. A kárpáti zergevadászatokról majd máskor. Ami végre Bereghet illeti, ott akkor keveset vadásztak, **) bár e megyének jutott már egyszer a szerencse, hogy ő felsége Ferencz József király, midőn 1852-ben az országot beutazta, itt egy tiszteletére rendezett medvevadászatban résztvett. Ez augusztus havában volt. A király állása a viczai erdőben, a Nelipina fölött volt. De Ferencz József nem első császár és király volt, ki e hegyi vidékeket látogatásra érdemesítette. Már II. József császár beutazta ezt 1773-ban, midőn a Bukovinából jött át, július 13-án a borsai szoroson, Nostitz és Peregrini tábornokok, valamint Hoffmann mérnökkari százados kíséretében. A császárnak természetesen lóháton kellett akkor utaznia, mint némely vidékein e megyének ma is. — Julius 16-kán lovagolt el Szigethről Kőrösmezőre; 19-én Dolhán keresztül Ökörmezőre , hol egy pajtában halt meg ; honnan julius 20-kán Huszt felé tért vissza és hagyá el Marmarost, alig pihenve egyet Munkácson, melyet már 1770-ből ismert, midőn pár napot töltött ott ; onnan átment Zemplénbe egész Sztropkóig ; onnan Sároson át folytatá útját a Szepességbe, de itt már nem tért le az országútról. József császár ezután még több izben (1774, 1783 és 1787-ben) is beutazta a felvidéket. Hogy ez erdős vidékben sokan űzik a vadászatot, az magától értetődik ; de mint curiosum megemlíthető, hogy Ungban még a zsidókra is elragadt a vadászszenvedély, mi Mózes követőinél ritkaság. A kosztrinai falusi korcsmáros, Ábrahám, és a pazsikai urasági regál bérlője Herschko, annyira beleízleltek a vadászatba, hogy sem Rebekkáik kérelmei, sem rokonaik és hitsorsosaik intései nem használtak. Az utóbbi még egy medvevadászatban is részt vett és egész vakmerőséggel lődözött, noha családja sirva intette őt : mily veszedelmes a töltött puska, és mily goromba a medve. Végül még egy pár szót az erdők óvásáról és kezeléséről a Kárpátokban, miután ezzel a vad megélhetése is szoros kapcsolatban van. — 1860 körül az állami erdők felvigyázatára mindennemű pusztítás ellen egész legio őrök, felvigyázók erdészek, erdészsegédek voltak rendelve ; így például a liptói koronauradalmakban (hradeki és likavai erdőségek) 54 erdész; a Marmarosban 82 és az ungvári uradalomban szintén 82 , mégis kevéssé akadályozhatták meg az erdőpusztítást, ugy hogy 1858-ban, az akkori kassai kormánykerületben, egymagában 10,454 kihágás fordult elő az erdőtörvények ellen, és ennek nagyobb része Marmarosban. — Hogyan gondolkoztak akkor az erdészek a gondjukra bizott erdők megőrzéséről, leginkább kitűnik a magyar Erd.egylet közleményeiből (1860. 3—4 füzet), hol a Marmarosi viszonyokkal ismeretes értekező állitása szerint azok egyike következőleg okoskodott előtte : »Mit őrizzünk? Talán az erdőt? — Az el nem szalad , vagy ki ellen őrizzük ? — A medve meg nem eszi. — No bizony, fa meg van elegit — Ezért pusztulnak oly irtózatosan az erdők. Az urbanis tabellák szerint a körösmezei erdőhivatal területén a parasztok házi és réti telkeinek 5000 holdból kellene állni, de már annyi erdőt irtottak ki lassanként, hogy közel 10000 holdra megy a legelőjök. *) Évenként több mint egy fél millió szál deszka, mintegy 4—5 millió darab zsindely és circa 10 millió köbláb gömbölyű, nyers fa jön leúsztatva kereskedésbe. **) Ezenkívül tüzelésre is sok fát kivágnak, valamint hamuzsír és faszén égetésre ; a tölgyerdőkből vasúti talpak és dongákra évenként szintén 5—6 millió köblábat fogyasztanak. Mivé lesznek ily gazdálkodás mellett nem sokára az erdőségek, azt könnyű elgondolni, Sárosban is hasonlóan gazdálkodnak, ugy hogy 210 mfdnyi kis területen 200 fürészmalom van. Jól kezelt erdőket tulajdonkép csak a gr. Schönborn-féle, a hg Coburg- és a szepesi uradalmakban találhatni ; s ez utóbbiban a szepesváralyi káptalan, a gr. Csáky és a Schmölnitzi bánya-hatóságok körében. Ültetésekre, kivált fenyőben csak Lőcse , Késmárk városok gondolnak. ***) Itt ott tehát vannak nagy birtokosok, kiknek gondoskodásából az erdő pusztításnak határok vettetnek ; de lassanként mégis egyre fogynak az erdők, és velők a vadbőség is, mely ezelőtt annyira élénkité azokat. B. J. B. *) A Teleky grófoknak a Verhhovinában fekvő nagy kiterjedtségü erdeikben (közel 36,000 hold) megfordulván tavai, ott egy (neve már nem jut eszünkbe) ruthen erdőkerülőt és félig pásztor embert mutattak be nekünk a vadásztűznél, ki akkorig mintegy 8 — 9 medvét ejtett el. Csak egyszer jutott szorultságba, midőn puskája szétrepedt az erős töltéstől, s a medve reávetette magát ; erősen megtépte őt ugyan birkózás közben, de jó kése segítsége mellett mégis emberünk győzött. Szerk. **) Jelenleg igen, s az ország legkitűnőbb szarvasvadját a munkácsi uradalomhoz tartozó gróf Schönborn-féle nagy erdőkben (Szt.-Miklósi, szolyvai erdőterületek) lövik, e vadászatokra a tulajdonos minden évben — számos barátjával 2 — 3 hétre felrándul a hegyekbe. Szerk. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 16. 1879. Tisztelt Szerkesztő ur ! Mióta a Kalendarium szerinti tél nálunk beköszöntött, itt a vidéken oly mostoha, esős s hó nélküli napok változnak, hogy minden nagyobb vadászatok iránt táplált planumaink — eddig legalább — füstbe mentek , s egyik nap a másik után múlik, mindjárt itt a kora legális, s az idő még sem fordul jobbra. Az őszön szeptember elején dr. Bornemisza Tivadar és Tornya Gyulával egy sikerdús vadászattal s halászattal egybekötött kirándulást tevénk a Retyezát körül , a mennyibe két napi ott időzés után — bele számítva a fel s lejövetelt — egy medvével, egy zergével s 50—60 darab pistránggal tértünk haza ; — időnk ki lévén szabva, nem csatlakozhatunk a Malomvizen talált s másnap medvevadászatra menendő társasághoz ; ezen vadászatról s az eredményről értesítve volt 1. lapja, s én csak azt jegyzem meg, hogy abban a megnevezett urak közül csupán Fehérváry tábornok úr vett részt. A fogoly e vidéken nagyon kipusztult, ennek oka — eltekintve a sok ragadozó madártól — főleg a két évi nagy árvizekben rejlik. Róka kevés mutatkozik, ezt annak tulajdonítják, hogy sok volt a cserebogár, s ennek túlságos élvezete ártott meg a komának, ebből következik, hogy nyúl meglehetősen van, ugy hogy október havában báró Bornemisza Leopold és Tivadarral.-Ilyen 3 nap alatt vizslákkal 26 dbot lőttünk — mi pedig ezen a vidéken rendkívüli eredmény ! Farkasról, vaddisznóról ez ideig semmi hir. *) E viszás helyzet a marmarosi erdők nagyobb részében még meg van. Sok magántulajdonos erdejében vannak oly kis legelő foltok, melyekhez egyik vagy másik parasztnak állítólag joga van , és ez a legeltetés közben évről évre nagyobbodik. Szerk. **) A 60-as évek vége felé még kétszer akkora volt az irtás ; a zsidóság vette kezébe kizsákmányolni ez erdőségeket, egész circa az 1873-ban bekövetkezett »Krach«-ig. . . Azóta alább hagytak a favágással. Szerk. ***) A szepesi püspökségi erdők a Gömörbe átvezető völgyek oldalain, jobbára uj ültetésü fiatal fenyvesek, és jelenleg is nagy buzgalommal űzik ott a vágások újból beültetését. Szerk. pedig ez utóbbiak az öszszes csoportostul látogatták a törökbuzásokat ; most még telve az erdők makkal, tán azért késnek. Talán az idény után többet, kielégítőbbet addig is maradtam vadászüdvvel. Lesnyeken 1878. január 6. Szereday Aladár: Jegyzék az 1879-ik évben Dobozon lelőtt vadakról. Szlávik Nándor, főerdész. Hasznos vad Napja és helye 7° ›— £‹ с a _ TI •— о а :о s vadászatnak N ‹ο ьс :а оа ai :o 85 Рч Рч « О dar а b 7 ik Sebesfoki erdő 4 250 153 12 419 8-ik Rét 3 642 12 — 648 9-ik Fekete-ér erdő 6 318 19 — 1 344 10-ik Itcze erdő 2 254 60 — 11 327 11-ik Rét és erdő 2 806 20 — — 830 összesen 17 2270 253 2 24 2568 Doboz, 1879. január 11-én. Lőjegyzék gr. Hunyady Imre ürményi és tornóczi uradalmaiban 1878-ban elejtett hasznos és kártékony vadakról . Vadászterület Összesen 1561 Főerdészeti hivatal, 1163 243 577 261 3805 Ürmény decz. 31. 1878. Pausar J. főerdész. * A veszprémi püspökségi uradalomhoz tartozó sümeghi és ősi erdőkben, a lefolyt év alatt összesen 176 drb vad ejtetett; — u. m. 2 szarvas, 9 özbak, 13 vaddisznó, 80 nyul és 72 fáczány. Br. Ambrózy Lajos és Gyula bázosi uradalmában az 1878-dik évben 202 db vad lövetett; és pedig : vadkan 4, emse 2, özbak 7, erdei nyul 34, erdei szalonka 145, róka 5, vadmacska 4, borz 1. Bázos, január 8. 1879. Horn József, főerdész. Vadnem : « -cd ja 3 N ел -о а о H cS «-5 ES »-5 О Nyul 129 99 86 119 30 463 Fáczány 731 521 — 40 2 1294 Fogoly 240 131 90 158 94 713 Fürj 25 33 141 — 73 Vadkacsa — — 6 23 — 29 Erdei szalonka 1 1 — 3 —0— 5 Kártékony vad : Borz 2 — — — 2 Róka 6 3 — 3 12 Nyest 3 — — — 3 Kutya 18 27 4 14 36 99 Görény 75 13 2 32 14 136 Menyét 61 34 3 39 7 144 Macska 46 33 5 24 22 130 Sündisznó 48 52 — 17 8 125 Karvaly 15 6 — 5 2 28 Sas 4 18 — 1 — 23 Héja 24 19 1 4 149 Bagoly 8 10 — 1 3 — 21 Szarka 33 33 2 33 21 122 Varjú 92 130 30 58 24 334