Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-11-13 / 46. szám

NOVEMBER 13. 1879. VADÁSZ- ÉS VERSEKY-LAP. Hirdetmény. A földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhírré tétetik, mi­szerint a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és foga­rasi kir. álladalmi ménesekben létező törzsmének után fizetendő fedeztetési dijak az 1880-dik évi idényre következőleg állapíttattak meg : I. A kisbéri ménesben : a) Buccaneer f "3 (belföldi tulajdonos kanczá­k) Cambuscan 1 -3 sójánál 400 frt, külföldi tulaj­ c) Verneuil je— (donoe kanczájánál 500 frt. d) Ostreger 4 telivér kan. 150 ft félv. 80 ft e) Bois Roussel I "g » » 100 » » 60 » f) Remény ( §­ £ » » Ю0 » » 60» g) Prince Paris » » 80 » » 50 » h) Furioso­k angol félvér mének fedeztetési i) Virgilius­­ dija 40 —40 frt II. A bábolnai ménesben. a) Amurath-Balrad­ar fedeztetési dija 40 forint III. A mezőhegyesi ménesben . A többi mezőhegyesi törzsmén fed. dija 20 frt. IV. A fogarasi ménesben : a) Favory I. f . ,, XT­­ fedeztetési dija 30 forint b) Neapolitan­a (. J c) Pluto Palermói d) Incitato » » 20 » e) Favory V. ( Figyelmeztetnek egyúttal a belföldön tenyész­tett angol telivér kanczák tulajdonosai a telivér honosítása érdekében nyújtott ama kedvezményre, mely szerint minden belföldön tenyésztett apától vagy anyától származó és magyar honpolgár tu­lajdonát képező telivér kancza, mely államdíjban nyertes volt, valamint szintén minden magyar honpolgár tulajdonában lévő, belföldön tenyésztett telivérkancza, melynek ivadéka államdijat nyert, élethossziglan a kisbéri és mezőhegyesi állami mé­nesekben létező importált angol telivérmének által fele áron, bármely belföldön tenyésztett angol te­livér törzsménje által pedig ingyen fedeztetik. E szerint az ily telivér kanczák Buccaneer, Cam­buscan, Verneuil, Ostreger, Bois Roussel­mének által fele áron,­­ Remény, Prince Paris, Bajnok, Eredmény, Tápió, Bihor és Vihar által pedig in­gyen fedeztetnek. A versenypályán elért minden sikertől eltekintve fél díj mellett fedeztetnek to­vábbá: Remény, Prince Paris, Bajnok, Eredmény, Tápió, Bihor és Vihar törzsmének által mindazon belföldön tenyésztett telivérkanczák, melyek ma­gyar honpolgár tulajdonában vannak. A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri mé­nekre nézve legkésőbb f. é. deczember hó 12-dikéig nyújtandók be a kisbéri ménesparancsnoksághoz, minthogy ezen határnapon túl a meghatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám ere­jéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. Felhivatnak egyszersmind a kisbéri ménekhez telivér kanczákat bejelentő tulajdonosok, miszerint a bejelentés alkalmával kinyilatkoztatni szíveskedje­nek, várjon kanczáik felügyeletét és ápolását a ménesparancsnokság közegeire kívánják-e bízni, vagy pedig saját felügyelőjüket és kezelő­sze­mélyzetüket óhajtják alkalmazni, mely esetben külön istálló fog rendelkezésükre bocsáttatni. A bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesben létező ménekre nézve, a bejelentések a legköze­lebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történ­hetnek az illető ménes parancsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesekben díj nélkül eszközöltetik ; a szükségelt takarmány és egyéb tápszerek a legközelebbi piaci árai szerint fizetendők. A fedeztetési díjon kívül minden kanczáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni , úgy annak ápolása sza­badságolt méneskarbeli katonára bizatik, ki eme szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 fatot kap. Ha valamely ménre több kancza lenne beje­lentve, mint a mennyi a saját ménesbeli kanczá­kon kivül fedezhet, a bejelentett kanczák fedezési rendje, tekintettel az egyes példányok tenyésztési jelentőségére, s minden jelentkező tulajdonos érde­kének szemmel tartásával fog szabályoztatni. Minden egyéb felvilágosítással az illető ménes­parancsnokok készséggel szolgálandnak. Budapesten, 1879. november hó 5-én. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumtól. b) Jussuf » » 40 » c) Gazlan fedeztetési dija 30 forint d) Samhau » » 30 » e) Osman » » 25 » f) Sh­agya » » 25 » a) Bajnok / ,, „ j . lángos telivér b) Eredményi 6 c) Tápió ¡ "'Ja Ia'1" d) Bibor" )ve'r kanczá" \ vi f nál ej Vihar \ f) Highflyer norfolki fed. dija g) Gidran XXXIV. félvér h) Furioso^ XII. » i) Nonius XII. » i) Northstar » 1) Nonius XVI. » 100 frt i "S3 ] 60 frt 80 » Д 1 50 » 80 » « о \ •M 50 » 80 » > 1 50 » 80 » 1 50 » 30 forint VADASZAT ÉS LÖVÉSZET. Folyó vadászatok. Munkácson Schönborn-Bucheim Ervin gróf a jövő hó végén egy nagyobb szabású medvevadászatot ren­deztet Rudolf trónörökös , fensége tiszteletére. * * * Csákberény. — A szeptemberi szarvas­cserkészet, ez idén a csákberényi erdőkben nem volt oly eredménydús, mint más években. Mindössze 7 bika ejtetett el, továbbá egy igen erős agyaras és 2 őzbak. Az egész idő alatt szép derült őszi napok voltak s ez időjárás csak szept. 29-be­n változott meg —­ nem nagy sajnálkozására a vadászoknak, miután ott, régi szokás szerint, szept. 30-kan min­dig be szokták fejezni a vadászatot. Az idei arány­lag csekély eredmény oka főleg abban keresendő — mint ezt velünk tudatják, — hogy az erősebb agancsárok ritkán vagy épen nem is voltak lát­hatók, — csak éjjel bőgtek ; de akkor aztán volt akkora concert, hogy­ csak úgy harsogott belé az erdő ! Mint vendégek részt vettek a cserkészeteken gr. Mittrowszki Vladimir, ki egy őzbaknál egye­bet nem lett, és gr. Breuner Ágoston, ki a cser­készet alatt öt 10­ ágast és 8-ast, továbbá egy erős sertevadat ejtett ; — a háziúr, gr. Lamberg Ferencz, ki a legtöbbet szokott fáradozni, csak egy tiz­ ágast és egy őzbakot lőhetett ez idén. Azonban e silány eredmény — mint az ottani erdőmester H. R. úrnak hozzánk intézett levele megjegyzi — éppen nem hangol le bennünket, mert szarvasunk sok van, még folytonosan bőg­nek s mostanában több esélyt nyújtana vadásza­tuk, — lesz hát jövőre kitünő idényünk !« A hosszucsőrüek szept. végével jelentek meg és pedig meglehetős számban, de nem vártak be ; ok­tóber 16-án bekövetkezett a hózivatar, nagy fagy­gyal, é­s ezzel búcsút vettek a Vértes erdejétől. Az ottani erdőkben most nagyon sok sertevad látható, erősen turkálnak a kukaczok után ; lesz hát a tavaszra cserebogár, de elég ! * * * Sáros­ megye október hó 28-án. Sáros-megye bérczei és erdőségei ez évben meglehetős vadquantumot szolgáltak ki Nimród fiainak. Van Sárosnak nagy számmal passzioná­tus vadásza, ki nemcsak a nyulakat kergeti, de a vadkannal és medvével is megbirkózik. Különösen Radács, Piller, Peklin és Klein­berg vidéke hires e tekintetben, s az odavaló uri vadászok kis vaddal nem is elégesznek meg. Ez évben is pár medve dr. Gilányi Imre, és több vad­kan Bujanovits Gyula szerencsés lövése által lelte halálát. De legszerencsésebb volt a vadászati idényben Péch-Ujfalu vidéke. A Péchy-család 10000 holdnyi erdeiben, sok mindenféle vad található, s már a következő számokból is következtethető, mennyire bővelkednek mindenféle vadban. Több száz nyúl, 25 őz, 15 vaddisznó, tömérdek császármadár és fo­goly és az ősz folytán 136 szalonka esett el. Id. Péchy Antal, vadászával együtt, 93 szalonkát ejtett el. Tárcsái. * * Puszta-Darócz, októb. 30. Tisztelt Szerkesztő Úr ! — Huszonegy nap óta vagyok itt, élvezem az arany szabadságot, a bol­dog semmit­tevést, és a vadászat gyönyöreit. Tiz napig ugyan türelmem igen kemény pró­bára volt téve ; azt hittem hogy Jupiter pluvius nem fog könyörülni, mert iít egész napig majdnem szakadatlanul özönlött a zápor, és hullott a sűrü őszi eső. Így tehát élvezeteimben eme kegyetlen istenség nagyon késleltetett — mind a mellett nem birt egészen megakadályozni. Első napokban csak a sógorom háza mögötti terjedelmes kertben próbálgattam a cserkészést »Lord« ügyességét*), a nagy gyertyán-fasor­ban s ennek háta mögött lévő tölgy-ültetvényben, — mely alig öt­öl széles, de az egész kertet körül szegélyező fasorral és ennek alját elboritó alacsony bokrokkal 4—500 öl hosszú vonalat tesz, — majd­nem naponként sikerült egy-egy szalonkát elejtenem. Végre öt nap előtt derülni kezdett s megin­dultam a közeli erdőbe, mely mintegy hetven hol­dat tevő 15 éves vágásból áll. Gyönyörű ligetes hely ez, de a lombok sűríik, a fű benne derékig érő, szalonka azonban min­dig volt benne — habár Lord kitűnő tehetsége mellett is felette nehéz volt a sűrűség miatt lőni. Eddig 21 darab az eredmény — csakis egy alkalommal voltam képes egy délelőtt 5 darabot ejteni, máskor 3—4, és két-három alkalommal egy-egy darabot. Nem mondhatom, hogy valami fényes siker, de tekintve az én gyakorlatlanságomat és idegessé­gemet, kielégítőnek állíthatom, — ily rosz idő, foly­tonos eső és hideg mellett. Nyúl felette kevés, a fogoly annyira kipusztult, hogy ama két foltból, melyet a mult évben ki­mérve — 7 és 5-ével hátrahagytam/­ nem találtam csak h­ármat, ebből is kettő kakas volt, miért is az egyiket ellőttem. Nyulat hat darabot lőttem — hanem tegnap furcsa eset történt velem. A­mint a szatmár­németi határ felé eső tar­lókon cserkésztem volna, észrevettem, hogy Lord folytonos makacssággal tört egy mesgye felé, mely a vizes időjárás miatt szélesen volt sással benőve. Én elparancsolva amaz iránytól, másfelé utasí­tottam, ő azonban a nagy kört megcsinálva előttem, utólag a sással benőtt mesgye felé tartott s ahhoz közel érve, magasra tartott orral következetesen hú­zott a sás közepén. »Ez mocsári szalonka lesz« gondolom magam­ban, és a háta mögé kerültem vizslámnak, ki mi­dőn elállott volna, körültekintek s alig két lépésnyire láttam a sás közepébe nyomott fészekben a ravaszt kényelmesen heverészni. Persze kivégeztem öt nagyhamar s utasítot­tam Lordot elhozatalára, ki készséggel engedel­meskedett is ; hanem mielőtt felvette volna, előbb kedélyesen körülcsah­olta, s csak azután fogta derékon s hozta elém a szépen kifejlett rókát. Egy hét multán otthonomban leszek, s küldöm az igért byographiát. Hanem, miután a pedagogikus részt bővebben akarom kidolgozni, nagyobb terjedelmű lesz mint gondolom. — Szives üdvözlettel T. * * * * A nagy-sárói uradalomban okt. 28—29-én tar­tott fáczány-vadászatok eredménye 246 db. fá­czány, 70 db. nyul, 3 erdei szalonka. A szívélyes házi úton, gróf Hunyady Kálmánon és fián Károly grófon kivül, résztvettek : gróf Csáky *) Lord ügyességét és engedelmességét, habár csak a szobai idomitásban, volt alkalmunk látni az idei debreczeni versenyek idején ; s mondhat­juk, hogy ha szabadban is oly tökéletes v­agy tiszt, barátunknak, ki maga idomitá azt — mind vizslájához, mind methodusához, melynek ismerteté­sét oly szives lesz közölni — igazán gratulál­hatunk. Szerk. 391

Next