Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-02-10 / 6. szám
46 dolog lehet, minthogy penny, teher, hintó-it verseny-lovakat is tenyészteni kell, kivált utóbbiakat a mennyiben a versenyek a legjobb vér-próbát képezik és minden előtt oda törekedni kell, a vér részére Pepiniert (tenyészméneket) megtartani, szerezni. Telivér nélkül nincs félvér, s hátramaradás állana be a lótenyésztésnél, — helytelen tehát a lófuttatás elvét megtámadni, s azt nemes kedvtelésnek nyilvánítani (noble passion), ellenkezőleg oda kell hatni, azt a népnél is kedveltté tenni, csupán a kóros kinövéseit kell eltávolítani. E tekintetben nem akarom az angolokat példaként említeni, de igenis a kelet népeit, az arabsokat, a beduinokat, turkománokat, kirgizeket, cserkeszeket, stb., mely nemzeteknél a lóversenyek valóságos népünnepeket képeznek. Ott hol a földműves vagy birtokos, gazdasága részére lovakat tart, a saját lovak tenyésztése is behozható és jövedelmező is. Vegyük például az angol és izlandi bérlőket, a normandi, a holsteini, a meklenburgi, hazánkban a bánáti, bácskai, somogyi egész szessziós földmivelőt, kik egy pár jó lóért többet kapnak, mint egyévi termésükért. A saját lótenyésztés azonkívül még következő előnyökkel van összekötve : 1. A sajátlag nevelt lovak nem okoznak készpénzbeli költségeket, melyeknek mellőzésére a gazdának kivált a jelenlegi sanyarú időkben, hol saját készítményeiért vajmi kevés pénzt vesz be, nagyon is néznie kell. 2. Az olyan lovak az éghajlathoz, a helyiségekhez, a vízhez, táplálékhoz, sőt a gazda által követelt szolgálathoz is fiatal koruktól fogva szokva vannak. 3. A gazda az említett lótenyésztés által kikerüli a lócsiszárok csalásait és furfangjait. 4. Gazdászatának eme termékeiből még pénzbeli hasznot is húz, miután jól nevelt lovakat mindenkor igen jutányosan adhat el. Amaz előnyökből, melyeket a házi lótenyésztés az illető gazdának szerez, amaz előnyök is erednek, melyekben az egész állam az által részesül, hogy 1 A készpénz az országban marad. 2. A lótenyésztés egész lényegében emeltetik, miáltal a nemzeti vagyon is szaporodik. 3. A hadseregnek külföldi lovakkal való ellátása mellőztetik. 4. Még a külföldről is pénzt szerzünk, mit már most is 14—15 millióra számithatunk. B. F. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Egész éves lőjegyzékek, lengyeltóti erdőségei Gróf Zichy Béla ben lövetett. Hasznos vadak: Őzbak 30 Nyul 288 Fáczán 76 Szalonka 13 Fogoly 12 Fürj 28 1881 jan. 29. Méltóságos br. Ambrózy Lajos és Gyula urak tulajdonát képező bárosi uradalomban 1880 ik év folytán elejtett hasznos és kártékony vadak száma. ^ ^ Hasznos vad. Vadkan Vadsüldő Őzbakanő Erdei nyul Erdei szalonka 65 Összesen 86 Méltóságos br. Ambrózy Lajos és Gyula urak tulajdonát képező bárosi uradalomban 1870-től 1880-ik év végéig elejtett hasznos és kártékony vadak összesitése . Hasznos vadak. Kártékony vadak. Vadkan Vademse 29 Vadsüldő 22 Őzbak 93 Őz-Ünő 6 Erdei nyul 274 Erdei szalonka 117 7 Vadrucza 37 Fürj 24 36 drb.Vidra Róka Vadmacska Borz Összesen 1698 Horn József főerdész. Méltóságos id. gróf Almásy Kálmán Kétegyháza, Remete, Solymos és Gelyvács vadászterületeiről 1880. , összesen 2863 Összesen 3135 Kétegyházán, 1881. január 22. Szekér Károly, kasznár. Lejegyzék a neubergi vadászterületen mult évi decz. 28, 29 és 30 napjain tartott udvari vadászatokról.*) Gr. Wolkenstein 33 A többi vendégek és a vadászszemélyzet (összesen még 11-en. — 2 15 6 1 1 24 Összesen 11 1 4|76|17 1 1 100 *) Az agancsárok elnézésből, tévedés folytán ejtettek. Kártékony vadak : Róka 41 Görény 2 Menyét ~ Ölyv és héják 326 Szarka és varjú 1788 Házimacska 51 Kutyák 39 Liebus, főerdész. 2 drb. 109 „ 48 „ 9 n Összesen 168 db Róka „ Vadmacska „ Borz „ Vidra Lőjegyzék, a gödöllői kor.uradalomban mult évi octóber 16-tól deczember 19 ig lelőtt vadakról: 3 drb 7 V 1 V 10 12 Hasznos vad : Kártékony vad : Ozbak 39 Róka 54 Vaddisznó 15 Vadmacska 15 Nyul 2192 Nyest 27 Fáczány kakas 241 Görény 1 Szalonka 13 Menyét 29 Fogoly 29 Kutya és macska 200 Fürj 286 Sas 48 Vadrucza 42 Ölyv 61 Vadliba 1 Héja 202 Túzok 1 Bagoly 34 Galamb 2 Varjú és szarka 2411 Különféle 2 Különféle 53 Fővad Vadászterület agancsa és a lövész neve * о л ЯЭ 3? Lа о •а Ф s V оЬй я XI N 1 С9 СП ф N 09 я •С а s» ifi to д 09 О Deczember 28. Vadaskert „ 1 13 3 1 18 Deczember 28. Fischerriegl 1 5 3 — 9 Deczember 29. Was3erthal. — 1 22 7 1 — 31 Deczember 29. Kohnansgraben 1 1 19 4 — 25 Deczember 30. Stock riegl — — 17 —! — : — 17 Összesen 1 4 76117 1 1 100 „ Ebből elejtett: 0 kir. felsége — 6 — — 6 0 kir. fens, a szász király — 6 i — 7 0 kir. fens. Rudolf trónörökös — 3 i 1 5 0 kir. fens, a Toscanai nhg. 1 9 3 13 Hg. Thurn-Taxis 1 3 _ 4 Gr. Traun ő exc. 9 2 11 Latour altábornagy _ 1 1 1 3 Br. Mondl altábornagy 1 _ 1 Br. Beck altábornagy — — 1 2 3 Br. Minkwitz alezredes (szász) — 3 3 Rohonczy őrnagy — — 15 — — 15 Plönnies őrnagy — — 1 1 — —1 2 Fővad A vadász neve: a Щ ( kir. Felséges fens, a trónörökös Ő fens. Lipót bajor kir. hg. Ó fens, a Toscanai nhg Br. Mondl ő exc. Br. Beck ő exc. Br. Nopcsa ő exc. Hg Liechtenstein Gr. Bombeiles Rohonczy őrnagy Br. Mertens őrnagy Gr. Rosenberg őrnagy Gr. Wolkenstein őrnagy MajDern őrnagy Eschenbacher őrnagy Dr. Thutzenthaler A személyzet Utólag megdermedve találtatott 1 6 13 1 2 3 3 7 7 20 124 12154 1 213011272 5 1161 2 13 702 1 21 11 142 1 78 - 96 | 33 -1 38 11 1 49 7 7 7 4 11 8 30 155 4 Főösszeg: 1| 2|40 Megjegyzés : A dermedten talált agancsár egyikét és egy rókát Beck ő exja, — a másik agancsárt gr. Larisch H. s egy rókát Rudolf trónörökös ő fensége sebeztek meg. Gödöllő, 1880. deczember 31. Az udvari vadászati hivatal. Ügető-verseny. A budapesti ügető-versenyek napjait idézvén lapunkból, a bécsi Club hiv. lapja azt a megjegyzést teszi, hogy a május 9-dikére tervezett ügető versenyeket, jobb lenne áttenni augusztus 23-dikára, mert május 9-én Bécsben is ügetőversenyek fognak tartatni ; ez csakugyan azért is czélszerű lenne, hogy a Szt. István-napi sportünnepeket minél vonzóbbá lehessen tenni. Maga a „Lovar-egylet" is, úgy beszélik, helyeselné e tervet s nem vonakodnék a versenyek megtartására az ajlóversenytért átengedni, melynek ruganyos, amerikaias pályája az ügetőversenyekre is igen alkalmasnak mutatkozik. Azonban csakis kétkerekű könnyű sulky-k volnának használhatók, melyeket megfelelően és legkönnyebb sulylyal a helybeli Kölber testvérek készítenek, kiknek gyárát, az ügetőversenyekben részt venni akarók figyelmébe ajánlhatjuk. Ők már a távoli versenyekre is készítettek két ily sullyt; az egyiket Esterházy Móricz grófnak, a másikat Schossberger Nándornak. • VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP, FEBRUÁR 10. 1881.