Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-19 / 12. szám

116 Alapította jelenlegi tulajdonosa 1864-ben a biharmegyei Dázsy-féle ménesből szerzett 14 markos közönséges magyar lovakból, melyek eleinte arab ménnel, azután pedig Bih­ar és The Czár nevű angol félvér ménekkel, ezek­nek ivadékai pedig 6 évig az előszállási fél­vér „Gambia" ménnel fedeztettek. A tenyész­irány : kocsi- és gazdasági czélokra jól hasz­nálható lovak nevelése. Eme tenyésztési czél szépen el van már érve, mert most már egy­séges jelleget mutat emez értékes ménes, s a­ki még onnan lovat vásárolt, különösen középerős kocsilóként használva, mindig meg volt elégedve. Az ujkuti lovak jó kötésűek elég erős csontnak, solid alkatúak, s ha nem is irtózatos tempójú jukkerek, de igen tartós kocsi-lovak.­­ A kanczák létszáma 16 drb, melyek átlag 165 cmtr. magasak. Az állatok fiatalabb korukban mint kocsilovak, később mint gazdasági igás­lovak egyaránt alkal­masak. A s.-n.-k.-aszolnok-megyei gazdasági egylet által rendezett lókiállításokon és éven­kinti lódijazásokon e ménes mindig az első dijakat nyerte. Évenkinti eladásra kerül 4—5 darab egyéves méncsikó és 4-5 drb 4 é­ves kocsiló ; az előbbieket az állam veszi át dirdonkint 250 frton, mig az utóbbiakat na­gyobbára fővárosi vevők vásárolják párjával 600 — 1200 frton, szabad kézből. 49. Gr. Károlyi Alajos normandi és nor­folk­i félvérménese a tótmegyeri uradalomban Tótmegyeren. A ménes tenyésztését az ura­dalmi főtisztség vezeti. Alapíttatott 1832-ben. Az eredeti tenyészanyag egész 1848-ig részint a gr. Károlyi-féle magyar­ fajú, részint Morva­e's Csehországból importált nehezebb fajta igás lovakból, 1848—1852-ig a bábolnai mé­nesből, majd a gr. Hunyady ürményi méne­séből történt beszerzésekkel folytattatott a tenyésztés, míg 1852-ben norfolki és clydes­dali ménekkel tettek kísérleteket. Tenyész­tési czél: kitartó gazdasági igás- és nehezebb hintós lovak (Carrossier) s csak részben könnyebb futó kocsilovak nevelése. Apalova­kul most többnyire normandi és norfolki állami bérmének használtatnak. Az anya­állatok létszáma 70 drb, melyek jellege : pej és sötétpej­szin és nehezebb testalkat. Magas­ságuk legtöbbnyire 160 cmf., érettségi kor 4 év. Fedezési lajstromot mintegy 30 év óta vezetnek. A ménes jellege a különböző vérkeverés folytán nem egységes ; akadnak benne kitűnő példányok, de ezek átörökítése bizonytalan ; a csontok gyakran csak vastagok, de nem erősek. A multak bűneit sinyli ma még e ménes, és igen consequens tenyésztési eljá­rásra s fokozatos selejtezésre volna szükség, hogy jelleget és pedig jó jelleget kapjon. 50. Gróf Károlyi Gyida ménese Puszta-Nagyidon, Hevesmegyében. A ménes tenyész­tése a tulajdonos grófnak személyes vezetése alatt áll s szintén általa alapíttatott 1878-ban. Az eredeti tenyészanyagot a sámsoni (bé­késmegyei) feloszlott ménes anyakanczái s a nagyszénási törzsménesből alkalmazott apa­lovak képezik. Tenyészirány: Futó (jucker) és gazdasági igáslovak nevelése. Az anya­kanczák létszáma 14 drb, magasságuk 15— 16 marok s e magasságnak megfelelő fej­lettség; érettségi kor 4 év. Törzskönyvet a ménesről alapítása óta rendszeresen vezet­nek. A hevesmegyei kiállításon e ménes 1882-ben 1-ső dijjal lett kitüntetve. Az éven­kint szabad kézből történő eladásokra kü­lönböző szám­i állatok kerülnek, melyek hozzávetőleges ára darabonkint 500 frt. 51. Gróf Károlyi Gyula ménese Nagy-Szénáson, Békés megyében. A ménes vezetése a tulajdonos személyes vezetése alatt áll. Alapította gróf Károlyi György 1829-ben. Az eredeti tenyészanyag közvetlenül Angol­országból szereztetett be és jelenleg is van még a ménesben több saját nevelésű angol telivér-kancza. Tenyészirány : Carrossier-k és vadászlovak nevelése. A kanczák létszáma 32 drb, melyeknek a jellege sötétpej­szin, 16 markon felüli általános magasság, gyönyörű nemes formák, a magas angol vér határozott pointjeivel, kitűnő aczélos inak, nem vastag de rendkívül erős fundamentum, roppant képesség és kiválóan tetszetős alak. Az egész országban alig lesz második ily nemes származású értékes félvérménes. Apalóként mindig angol telivér használtatik. E ménesben működött többek között Pri­vateer, Forbidden-Fruit, Durham, Doncaster, Mont Gibello, Tápió s most egy legközelebb Angliából importált Ercildonne telivér mén. Ha sok ily ménes volna Magyarországon, bizonyára egy félvér lovat sem kellene im­portálni Angliából. A ménesről alapítása óta pontos és szabályszerű törzskönyvet ve­zetnek. A ménes több kiállításon lett kitün­tetve. Az évenkint szabadkézből eladásra kijelölt állatok száma változó ; egyes dara­bok hozzávetőleges ára 1000 frt. 52. Karsai Albert és Vilmos közös ménese Nagy-Teleken. E ménes 1861-ben alapíttatott a tulajdonosok által s tenyésztése személyes vezetések alatt áll. Az eredeti tenyészanyag különböző forrásokból — többi között Mező­hegyesről és Kisbérről is — szereztetett be. Tenyészirány: közönséges hintós- és vadászlo­vak nevelése. Az anyaállatok létszáma 16 drb. Az anyakanczák között egyes igen érté­kes állatok vannak, az egész ménesnek azon­ban nincs egységes jellege, mi talán az apalovak folytonos változtatásából származik. 53. Kégl György angol félvérménese Csala pusztán, Fehérmegyében. E ménest 1847-ben a tulajdonos alapította, kinek személyes veze­tése alatt áll. Az eredeti tenyészanyagot ki­próbált tehetségű, jól alkotott kanczák képez­ték s folyvást csak is ilyenekkel pótoltatik. Tenyészirány: az angol félvér-fajta fentar­tása. A fedezésre részint telivér, részint iva­dékaikban kipróbált félvér angol mének hasz­náltatnak. Az anyakanczák száma: 36 angol félvér. Alkalmasak az itt nevelt állatok kocsi vagy nyereg alá. Nagyságuk 165— 175 cen­timéterig változik. Van még 4 — 6 lippiczai anyakancza is (az „Aurora"-fajból), melyek Furioso vagy Shagya állam­ mének által fedez­tetnek ; — mintegy 10 drb muraközi szár­mazási­ kancza igában használtatik s ezek norfolki vagy könnyebb pinzgaui mének által fedeztetnek. Ivadékaik többnyire az igás állo­mány pótlására fordíttatnak. Törzskönyv 1872 óta vezettetik. Eladásra évenkint kb. 20 drb kerül s 500—1000 frtnyi átlagos árban ada­tik el; a felállítás ötéves korban történik. 54. Báró Kemény Kálmán angol félvér­ménese Vécsen, Maros-Torda megyében. E mé­nes 1837-ben alapíttatott a jelenlegi tulaj­donos atyja, Kemény György báró által. Az 1848—49-iki zavarok alkalmával e ménest a fellázadt oláhok elrabolták s csak néhány kan­czát sikerült később visszaszerezni. E néhány kanczából szaporodott a mostani ménes any­nyira, hogy az anyakanczák jelenlegi száma 22 darab. A ménes jellege a régi erdélyi fajta, nagyobb részben telivérekkel keresz­tezve. Alkalmasak vadászlovakul, paripákul és kocsilovakúl. Nagyságok 15 marok s 2 hüvelyktől 16 marokig. Eme ménes egyike a legjobbaknak Erdélyben. Aczélos, SZÍVÓS, jó járású és fáradhatlan lovak. Nemes szár­mazásuk mellett a kitűnő fekvésű legelőknek és havasi égaljnak is köszönik e lovak jósá­gukat. Régebben többnyire angol telivér mének használtatván, utóbb a fundamentum erősítésére 4 éven át egy Oranien nevű igen massiv angol félvér mezőhegyesi mén bérel­tetett, melynek ivadékaira most ismét angol telivér mének használtatnak, jelenleg „As­trolabe". Törzskönyv vezettetik. A szükség­leten felül aránylag nem sok ló adatik el, igen különböző árakon; 300 írttól 800 s néha 1500 írtig is darabonkint. (Folyt. köv.) * Helyreigazítás. Lapunk mult számában a „Ménesviszonyaink" czimű rovatban Hun­kár Sándor szolgagyőri ménesének leírásánál tévedésből csúszott be, hogy a „Darius" mén­e ménesben van fedezésre alkalmazva, mert ez nem a Hunkár Sándor, hanem a Hunkár Dezső birtokában van, kinek bánki ménesé­ről legközelebb fogunk emlékezni. Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 19. 1885. Helyreigazítás. Lapunk 11-dik számában a soproni ver­senyfeltételekben az Erdődy-akadályverseny­nél a bánatjelentés napja nem szeptember 22-ike, mely sajtóhiba, hanem szeptember 23-ika, úgy a harmadik napi Gátverseny­ben a teherközlés napja nem szept. 19-ike, hanem szeptember 29-ike. Gyepérdekűek. A „Magyar Lovaregylet "-nek lapunk múlt számában hirdetett választmányi gyű­lése — egy közös gyűléssé változott át a „Kincsem-sorsjáték" bizottsággal, melyben ez utóbbi tagjai közül jelen voltak az Elnök gr. Károlyi Gyula­­ exéja, továbbá gr. Fes­tetics Tassilo, Beretvás Endre, gr. Sztáray János; — a választmányi tagok közül: gr. Andrássy Aladár, Batthyány Elemér, Blas­kovics Miklós, gróf Dessewffy Aurél, gróf Károlyi István; — továbbá a „Kincsem­sorsjáték" rendezője Andrée Ferencz stb. Elnök előadta, hogy a bevégzett „II. Kin­csem-sorsjáték" jó eredményt mutat, mint­egy 48000 frt tiszta hasznot; ebből már az idei versenyekre 20000 frt adatik, a többi összeg tartalékba tétetik, s majd az év vé­gén — a mutatkozó eredmény szerint — való­színűleg az új versenytéri kölcsönök törlesz­tésére fordíttatik. Elnök ezután kérdést tett, hajlandó-e a választmány egy III. kibocsá­tást is rendezni e sorjátékból, előadván an­nak részleteit, mire a gyűlés igenlőleg felelt. Ugyanez értekezleten szóba jött, hogy a bécsi Jockey-Club is szándékszik egy ily Kincsem-sorsjátékot rendezni (e név annyira ismeretes és kedvelt, hogy a lajtbántásiak is megtartanák azt, melynek tiszta jövedelme a gát- és akadály­versenyek nagyobb dota­tiójára, és igy az éppen tárgyalás alatt levő urlovas sport­ terjesztésére fordíttatnék. Ter­vezője ennek is Andrée ur, s mint halljuk, gr. Esterházy Miklós s a bécsi Jockey-Club irányadó személyiségei hajlandók reá. Miután e sorsjáték kezelésére is ugyanazon vállal­kozót legalkalm­asbnak tartaná a tervező, s egyik sorsjáték húzása tavaszszal, a másik őszszel történnék, mintegy kiegészítnék egy­mást ; s a közönség nem felejtené el, nem fordulna más sorsjegyekhez. — Egyúttal való­színű, hogy a bécsi Kincsem-sorsjegyek út­ján át Németországba a pesti kibocsátásnak is — nagyobb vásártért nyernének. — Remél­jük de majd meglátjuk. Akadályozni az új vál­lalatot nem lehet. Ezután — mintegy a fentebbi tárgyból folyólag — egy igen érdekes tervezet szel­lőztetett, — egy telivér- és versenylovak Studfarmjának és áruhelyének létesítése, mely­­nek körvonalait az Elnök rövid megemlítése után — Andrée úr bővebben fejtegeté, s melynek alap­eszméje és czélja, röviden, a következők lennének: „Szükséglete éreztet­nék ugyanis, mint az értekező mondja: egy oly központnak, hol mindennemű telivér- és verseny­anyagot keresd vagy eladó találkozhat­nék, s az anyagban válogathatna, vagy a fölöslegtől könnyen szabadulhatna. E czélra egy részvény­társulat alakulhatna, egyelőre mintegy 100000 frtnyi tőkével. A társulat Pest közelében egy Studfar­mot rendezne be, istállókkal, paddockokkal és lovagló terrainnel. — Főczélja lenne, úgy a két Kincsem-sorsjáték, mint az űr­lovas sport számára — a telivér és ver­senyanyagot minél olcsóbban beszerezni, az­az: fölhasználni oly alkalmakat, mint ősz-

Next