Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-11-26 / 49. szám

HIVATALOS. Nevezési zárlatok. Budapesten „Magyar Lovaregylet" versenytitkárság hatvani utcza Nemzeti Casino. Deczember hó. 31. 1887-ik évi Csikóverseny. 4000 frt; azonkívül 1000 frt a belf. magántenyész­tőnek, 1000 frt a második lónak. Nevezés. A „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága. Masson. Ifj. báró Wesselényi Ferencz. A Királyhágón inneni részek sport­gár­dájának egy veterán bajnoka szállt sírba, kiről pár sorban megemlékezni, e lapok fel­adata. Ifjabb báró Wesselényi Ferenczet temet­tük el f. bő 14-én drági birtokán. 76 évet élt és tevékenységének jó részét a sport terén érvényesítette. Ama nemzedékhez tartozott, melynek köszöntük a feledhetlen emlékű dr. Wenckheim Bélát, kivel Wesselényi nem egy rokon vonással birt. Ő is, mint Wenckheim, a valódi gentleman és a bevégzett sports­man példányképe volt. Vannak családok, melyeknek traditiói a sport terén gyökereznek. Ilyen a Wesselényi­család is. Sok kiváló alakot kölcsönzött már e család a sport­világnak és a­mi Ferencz bárót illeti, a lovakról való véleményét legjob­ban jellemzem, ha állítom, hogy ő is Buffon nézetén volt, ki egyik munkájában azt írja, hogy „le cheval est la plus noble conquete que l'fiomme ait jamais faite". Már a 40-es években látjuk a parforce­vadászatok megalapításának mint kezdemé­nyezőjét működni. A 48-as utáni években pedig az erdélyi telivér lótenyésztés fejlesz­tésére elhatározó befolyást gyakorolt és az erdélyi lóversenyek egyik alapítója volt. E téren tehát, egy érdemekben gazdag munkáját veszté Wesselényiben a sport­világ. Mint gentleman, űrt hagyott maga után az erdélyi társadalmi életben. És — a­mit talán legelől kell vala említenem — mint embert, mindenki sze­rette és tisztelte. Bátran fölvéshetjük tehát a drági sirhant emlékkövére: virtute vir­it, memoria vivi­t, gloria viret! Középfalva, 1885. november 17-én. Gróf Bethlen Aurél L­apunk mai száma 13 oldal. stó­fam.aut MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A „MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLE­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK •11 HIVATALOS KÖZLÖNYE. 11­- ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGRE (BUDAPEST, HATVANI­ UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET). KÜLDENDŐ. 49. sz. Budapest, 1885. november 26. XXIX. évfolyam. VADÁSZ- és VERSEHT-LAP AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Falkavadászatok. Tisztelt Szerkesztő ur ! A nagy-mihályi és párnai falk­ák­ az idén is — ugy mint eddig — együtt működtek. Ez együttműködést a két master, gróf Sztáray Antal és gróf Andrássy Géza, szí­vélyes baráti viszonya teszi lehetővé. — A két falka rendesen hetenkint 5—6 napig vadászott s pedig ugy, hogy kétszer Nagy-Mihályon, kétszer Parnón és kétszer valahol a két helység között, körülbelől fele utján volt a találkozó. A parnói falka igen sebes, a nagy­mihályi lassúbb , de mind a kettőnek kitűnő tartása és engedelmessége tanúságot tesznek a masterek sport­szelleméről. — A „beid" majdnem mindig számos volt; Hubertus napján 20 lovasból állott. —• A vadászatok­ban részt vettek állandóan az egész saison alatt a két muszeren kivül Andrássy Dada, Batthyány Ilona és Andrássy Irma grófnők, Kaunitz Albert, d'Orsay Miksa grófok és alól irt.­­ Váltakozva hosszabb és rövidebb ideig lovagoltak Hohenlohe Gina herczegnő, Andrássy Lincsi és Hadik Huna grófnők, Andrássy Gyula, Manó, Tivadar és Dussi grófok, Taxis Alex és Hohenlohe herczegek, Sztáray János, Kaunitz Vilmos, Nostitz Ervin, Mannsfeld József és­ Hadik Endre grófok, Bánffy György báró és Inkey László. A társaság lovai többnyire saját neve­lésű vagy legalább is Magyarországban nevelt telivér és félvér lovakból állottak; Kaunitz Albert és Vilmos grófok Angliában nevelt és onnét importált vadászlovakon lovagoltak. Az időjárás kedvező r­évén, a vadászatok is — daczára a mély talajnak — többnyire igen jók voltak; különösen egy vadászat em­lítendő meg, mely Terebesen tartatott és halalival végződött; rövid keresés után egy nyúl ugrott föl, mely torony iránt szaladván, mint egy róka, leszámítván egy rövid ideig tartó checket, háromnegyed óráig tartó sebes futást adott, mely alkalommal négy bukás fordult elő: Kaunitz Albert, Mannsfeld József grófok és egy lovász egy ároknál, én pedig egy vasúti korlátnál buktam el. A társaság 25-ször vadászott és 3-szor vett részt a Sztáray Antal gr. által rendezett hajtó­vadászatokon, hol 2 medve, 1 vaddisznó és 2 őzbak került terítékre. Inkey László és én voltunk oly szerencsések a két medvét elejthetni. Az egész saison oly szép volt, hogy nem hagy vissza semmi kívánni valót; csak az az egy sajnos, hogy nem tartott hosszabb ideig, mert november 17-én kemény fagyra ébredtünk. Farno, 1885. november 19-én. Gróf Széchényi Aladár: A kis-kartali falka működéséről tudósí­tást még ez évben nem olvastam­­. szerkesztő úr lapjában, pedig az idén is, mint a múlt évben — eltekintve a falka igazán jeles mun­kájától — nem kevéssé emeli a vadászatok érdekét az is, hogy a jászberényi honvéd hu­szár tisztek, élükön a lovas sportért lelke­sülő Henneberg altábornagy ő excellentiájával,­ velünk lovagolnak, és pedig e czélra hozzá­juk kiadott állami ménekben, s hogy e mé­nek mily szép munkát végeznek a falka után, sok lak­os nem hinné el, ki a méneket csak a telepekről ismeri; különösen az idén, mit nagy részben a bábolnai nyári előkészítésnek tulajdoníthatunk, miután a tavalyi mének , bár sokkal jobb classisnak voltak, mint ez ideiek, még­sem végezték munkájukat oly je­lesül, mint ezek. De tulajdonkép nem a mének és falka működését akarom méltatni, mert az utób­bit eléggé meggyőzőleg igazolja a kis-kar­tali vadász-istálló ajtajára kiszögezett szá­mos tapsi füle, de értesíteni óhajtom a t. szerkesztőséget, hogy vadász­társaságunknak e bő 15-én élvezetes s­emptlókban gazdag 6­t napjuk volt, ez nap tartatott meg ugyanis a falka után lovagolt lovak versenye. Már a déli órákban számos fogat robo­gott a Kis-Kartal és Fenyőharaszt között kitűzött — s e czélra kiválólag alkalmas — versenytérre, szállitván az érdekeltek s vi­déken lakókat, ugy hogy rövid időn nagy­számú diszes közönség várta a verseny kez­detét s fogyasztá el vidám kedvvel a szives házi urnak, br. Podmaniczky Gézának, a sza­badban gazdagon felszolgáltatott villásregge­lijét, mignem egy órakor megszólalt a jelt adó vadász-síp. A verseny programmja következő volt: Kis-kartali vadász-verseny. 1885. november hó 15-én d. u. 1 óra. Biró : Nagymélt. lovag Henneberg altábornagy ur. — Handicapper: Br. Podmaniczky, Géza. — Indító: Fáy Béla ur. — Mázsánál: Dobbner h. sz. ur. Handicap. Asszonyságok tiszteletdija, oly lovak számára, melyek a kis-kartali falka után lovagol­tattak. Táv kb. 4000 méter. 12 akadálylyal. Tét 10 frt. 16 nevezés. Indultak : 1. Központi honvéd lovas iskola Tápió-Revolver 73 kilo Balta főhadnagy 1 2. Ugyanaz Palestro-Ostreger 75 k. Cittó főhadn. 2 3. Báró Podmaniczky Levente Fecske 78 kilo Tulajd. 3 4. Gr. Teleki József Eliza 80 kilo Tulajd. 0 5. Gr. Teleky László Kedves 70 kilo Tulajd. 0 6. Beniczky Ádám Bella 70 kilo Tulajd. 0 7. Biró Lajos úr Vezér 70 kilo Tulajd. 0 8. Központi honvéd 1.-iskola Exact-Nonius 75 k. 0 9. Ugyanaz Vihar-Nordszem 16 kilo 0 Kedvenczként, indultak Eliza és az öreg Fecske, de az első (sajnos) letört s úgy lát­szik, neki már meg kell elégednie a Gyön­gyösön és Debreczenben szerzett babérokkal s azért kívánjuk, hogy rendeltetését a mé­nesben mint Erzsi mama éppen oly hiven be­töltse, mint a"gyepen a fürge Eliza betöltő. — Az öreg Fecske a mai versenyben is meg-

Next