Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-01-14 / 2. szám
10 a Shire-breed nevezet alatt törzskönyvezett nehéz angol lovat a többi grófságok területén is, bár ez eredetileg a régi jó yorkshire-i igás lótól származik. Éppen úgy pálczát törne a jury akármely lókiállításon oly — bár kitűnő — példány felett, mely mint Suffolk van bejelentve, ha kiderül róla, hogy apja vagy anyja nem Suffolk volt. De eme három nehéz igás fajtán s természetesen a telivéren kivül nincs is aztán semmi egyéb fajta vagy törzs Angliában, melynek származása tisztán önmagában fentartatnék, s mely ennélfogva biztos átörökitő képességgel birna. A két szélsőség a nemes versenyló egyrészt, s a legközönségesebb nehéz igásló másrészt — bír tehát egyedül önállósággal egész Angliában. Érzik is az önálló jó félvértörzsek teljes hiányát az angolok, s azért most arra törekednek, hogy a nemesebb származású félvérlovak számára külön törzskönyv létesüljön, melybe csak azok a példányok vétetnek fel, melyekben legalább egy-két generation át nem volt nyugati vér, azaz melynek legalább apja és anyja nem tartozott a fent nevezett nehéz occidentális igás törzsekhöz. Emez új törzskönyv, a „Hackney-studbook" azonban csak egy-két év előtt alapíttatott, s igy ha fennállása biztosíttatik és az új intézmény elég széles alapokra fektetve, általánosan meg fog gyökerezni , mégis csak távol jövőben fog ránk nézve általános értékkel birni, egy importált "angol félvér kancza tenyészértékének előleges mérlegelésénél , mert csak 20—30 vagy 50 év múlva — ha ugyanakkor az új „Hackney-stud-book " még fennáll — fog nálunk egy tenyésztő arra hivatkozhatni, hogy ennek vagy annak az importált angol kanczának ősei a félvértörzskönyvből kimutathatók. Meggyőződésem azonban, hogy ha ez a félvér stud-book szigorúan kezeltetik s abba csupán oly lovak vétetnek fel, melyekben több generatión át semmi tiszta nyugati vér nincsen , az esetben az e stud-book-ra több generatió óta visszavezethető lovak nem fogják többé ama gorombán erős idomokat mutatni, melyeket ma megszoktunk az importált angol vagy izlandi vadászlé fogalmával azonosítani. Régi dal — a régi gyűlölségről az, mely a „vér" és „massza" fogalmak között fennáll, mióta a világon lovat tenyésztenek. Minél közelebb áll egy ló — apai és anyai részről — a vérhez, annál kiegyenlítettebb és nemesebb az alakja, annál szívósabb és energikusabb minden szerve a gyorsaság tekintetében ; de annál ritkábban találjuk meg nála a „massza" ama jellegző tulajdonságait, melyeket az „importált" nehéz vadászlónál ma még annyira keresnek, s oly drágán megfizetnek az egész kontinensen. Kérdés tehát : váljon a practicus angol tenyésztő constans félvértörzsek elérése érdekében, el fog-e térni eddig követett tenyészeljárásától, mely ez idő szerint még oly jól kifizeti magát. Jelenleg azonban — s talán még évtizedeken át — ama jelleggel van dolgunk az importált angol félvérnél, melynek főértéke egyéni képességgel párosult nagy testtömegében rejlik — bizonytalan származás és nyugati vérvegyülék melett. Nézzük tehát hogyan tenyésztik a lovat Angliában ? (Vége következik.) A gyorsfutásra idomítás követelményei. (Folytatás.) Az istálló. A lovak lakása — az istálló — ama pályán kívül, melyen a ló munkáját végzi, leginkább figyelembe veendő. Ha azt nem találjuk olyannak, aminőnek lennie kell, nem szabad visszariadnunk egy czélszerű, de Vadász- és Verseny-Lap. Január 14. 1886. s mindig egyszerű berendezés költségeitől. — Nagyon ajánlatosak a tágas boxok, melyekben a lovak, egymástól elválasztva, szabadon mozoghatnak. Minthogy a lovak rendesen szeretik a társaságot, a közfalak fölött czélszerű vasrácsokat alkalmazni. A tapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy a társasághoz szokott lovak, közös istállóban, több tápszert fogyasztanak, mint teljesen elkülönzött boxban. Rossz étvágyú lovaknál e körülmény különösen nagy behatással bír, mert főleg éppen ezeknél a conditio foka többnyire a tápszer mennyiségétől függ, amelyet munkája idején élvez. Telivérméneknek, biztosság szempontjából, rendesen elzárt boxokban kell lenniök, ha versenyre utazásokkor, vagy más alkalmakkor idegen istállóban kell ezeket elhelyezni. Kanczáknál ezt az óvatossági rendszabályt kevésbbé szükséges szem előtt tartani. Számos szakember abban a nézetben van, hogy az istállónak soha sem szabad nagyon magasnak és világosnak lenni, ami azonban idomítás alatt lévő lónál némi kifogás alá esik. Magas és szellős istállót, hideg időben mesterségesen kell fölmelegíteni. Mérsékelt nagyságú, körülbelől tizenegy láb magasságú, melynek nincs sok ablaka, helyes légmérséklet mellett, a lovak természetes melege által elég hőmérséket nyer, mely mintegy 15 Reaumur-foknak felel meg. Jó ventillatió által az istállót mindig elláthatjuk egészséges levegővel. Versenylónak, mely átlag naponkint négy órát mozog szabad levegőn, az istállóban teljes nyugalmat kell élveznie s e nyugalmat inkább megtalálja mérsékelten homályos, semmint egészen világos istállóban. A homályban a ló nappal is lefekszik, lábait kiméli s üdülést nyer a napi munka fáradalmai után. Fekve, midőn a lábaknak nem kell a test egész súlyát tartaniok, sokkal könnyebben megnyeri az idegrendszerének múlhatatlanul szükséges nyugalmat. Mindig a legegészségesebb istállók azok, amelyek mérsékelten homályosak, nem igen magasak és szellősek. Azért kiváltkép üdvösek a kényelmes istállók idomító-istállóirul, csak jól szellőztessenek, tisztán és szagtalanul tartassanak. Fűthető helyiség közvetlen az idomító istálló mellett, meleg víz forralásához s az izzasztó takarók szárításához stb., nélkülözhetlen szükség. Az istállónak a fekvése nagy befolyással van a lovak egészségi állapotára. Legjobb, ha az istálló a munka végpontjánál van, t. i. közel a pályához, amelyen a netalán alkalmazott izzasztó galop végződik, már csak azért is, hogy a ló rögtön istállóba juthasson, hol szárazra dörzsölendő, mielőtt az izzadság ismét behatolhatna a pórusokba. Ha nem vagyunk ama kedvező helyzetben, hogy istállót alkalmas helyen találhassunk, akkor nagyon ajánlatos, különösen nagyobb számban idomitás alatt levő lovak részére, az izzasztópálya végén deszkaszint állítani föl, melyben a lovak, a galop után, ledörzsölendők, a nélkül hogy eső vagy hideg szél miatt meghűlésnek lennének kitéve. Körülbelöl ezek az elkerülhetetlen szükségességek egy rendes idomitó-istállónál s minthogy itt kölönösen amaz uraknak szolgálunk útmutatással, akik lovaikat maguk akarják conditióba hozni, azokat a műveleteket, amelyek 2é lovak idomítására vonatkoznak, ezúttal mellőzzük itt. Ha valaki először az idősb lovak idomításának a művészetébe és titkába behatolt, akkor ambitiója okvetlen ösztönözni fogja arra, hogy a versenyistálló mysteriumába mélyebben beereszkedjék s a yearlingek és kétévesek idomitását tanulmányozza. (Folyt. köv.) Gyepérdeknek. Az ausztriai „ Jockey-Chubu-ba, ez évben élethossziglani tagnak megválasztatott az eddig első osztályú tag : gr. Kinsky Rudolf Ferdinand. — Első osztályú tagokat megválasztottak : br. Aczél Béla és gr. Andrássy Tivadar. — Másodosztályú tagoi : gr. Festetics Venczel cs. kir. ezredes. * * * Gr. Esterházy Miklós Peasnall Jockeyt szerződtette síkversenyistállójához, kivel több évi tartamú szerződést kötött. * * * Buda gyöngye november hóban égetve volt. A műtétet Kerry a szokott ügyességgel és szakértelemmel hajtotta végre, úgyhogy a derék kanczának immár semmi baja, s remélhető, hogy az idén a versenypályákon újra megjelen. * A csász. kir. lajfháninneni kormánynak Stadlban állomásozó telivérméneihez eddig a következő kanczákat jelentették be: Przedswithez : Katinka, Pasque, Touchette. Bálványhoz : Esther, Hopeful, Novelle, La Marjolaine, Getroffen, Hippona, Bertha, Torkos, Little Jemima, King Tom-Kancza, Titbit, Jauerling, Duchess of Albany, Broomieknowe, Sister Lilly, Kedves, Ready Money, Ceder. Gamecockhoz : Cigarette. A bécsi versenypálya igazgatósága a freudenaui istállók bérletét már kiírta az 1886. évre, s az 1885-dik évi árakat meghagyta. Ezek szerint, beleértve a mellékilletékeket, idomárok, jockeyk és istállószemélyek elszállásolását, fizetendő . Tavaszi meetingben 1 boxért 25 frt, 1 állásért 12 frt 50 kr. Nyári meetingben 1 boxért 30 frt, 1 állásért 15 frt. Őszi meetingben 1 boxért 25 frt, 1 állásért 12 frt 50 kr. Mind a három meetingben 1 box 80 frt, 1 állás 40 frt. A bejelentések legkésőbb február 1-ig az ausztriai Jockey Club főtitkárságához intézendők. A hat istálló 5 boxot és 11 állást tartalmaz, u. m. : I. sz. istálló 3 boxot 2 állást. II. sz. „ 6 „ — „ IV. sz. „ 6 „ — „ V. sz. „ 20 „ 5 „ VI. sz. „ 20 „ — „ Amaz esetben, ha a bejelentések a meglevő boxok és állások számát meghaladnák, az igazgatóság e tekintetben való határozati jogát fentartja magának. III. sz. „ 624 „ Körültekintés. Az 1887-diki osztrák ügető-Derbyre, melynek nevezési ideje mult évi deczember 31. zárult, tizenkilencz lovat jelentettek be, tehát héttel kevesebbet, mint az 1866-dikira. E hanyatlást főleg ama körülménynek lehet fölróni, hogy ezúttal a radautzi állami ménes és Söllinger százados, noha a határidő előtt 4—4 lovat jeleztek, egyet sem neveztek, míg néhány más tenyésztő, mint gróf Esterházy Miklós és Winkler Adolf, sem neveztek most oly nagy számmal, így, gr. Esterházy Miklós csak egy kanczát jelentett Regedalt, (apja Waisenknabe any Ann), Andalnak édes testvérét, Winkler pedig két Medardus-ivadékot. A legtöbbet nevezett Ritter Oszkár báró, szám szerint négyet, kinek neve először szerepel e tenyészverseny nevezésénél. Valamennyi nevezett lova Sanos-ivadék. Neveztek még : Latinovics A. ur, Mr. Smith, Gruber és Matzak urak.