Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-11-08 / 69. szám

492 HIVATALOS. Nevezési zárlatok. Budapest. l,,­T«regylet versenytitkársága (Nemzeti Casino.) Deczember. 15. 18th­. Tavaszi Meeting. Gr. Károlyi Gyula emlékv. 20.000 frt 950 ' Nevezes. — 1893. Tavaszi Meeting. Egyee. Nemzeti és Hazafi-dij 15,000 frank 1600TM/ « _ , , Kancza-dij 10,000 frk 2o00"/ « — . Öszi Meeting. St Leger 22,500 frt 2800"" ... _ , , Szt. László-dij. 20,000 frt 1400"" — 1895 Tavaszi Meeting Ivadékverseny 3000 frt 2400"" • — isj. Nyári Meeting. Szt. István-dij 40,000 frt 1800"/ Törlés. A «Magyar Lovaregylet» verseny titkársága Dr. Magyar Hirdetmény. Felhívatnak mindazon jockeyk, a kik 1891 évben állandóan az osztrák-magyar monarchiá­ban lovagoltak, hogy 1892. évre szóló lovag­lási engedélynek elnyeréseért legkésőbben f. é. deczember hó 31-ig folyamodjanak, mert ezen határidőn tul az csak is 50 frt birság lefizetése mellett adatik meg. Budapest, 1891. október hó 22. , « Magyar Lovaregylet» igazgatósága. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. A turf ellen. Rendkivül izgalmas sport-hetünk volt, ver­senyek nélkül, őrült hajszát rendeztünk, neki­mentünk a tisztesség korlátainak, a feldön- s töttük, felültünk magas paripára, használtuk az ostort és sarkantyút é­s visszaéltünk vele. A bécsi és budapesti napi sajtó egy része nekiment a sportnak, lóversenyügynek, totalisa­teurnek, Jockey-Cluboknak ч a sárga földig lerántotta , vádolt, gyanúsított, befeketített, sárral dobált mindent, a­mi keze ügyébe akadt. A­mint híre ment, hogy a Jockey-Clubok néhány jockeyt megbüntettek s több turf­látogatót a pályákról kitiltottak, megjelentek a valódi tényállás tudása nélkül a czikkek, nagy sport-botrányokról, turf-csalásokról, bün­tetésre méltó cselekményekről, s ekkor meg­jelent a Jockey-Clubok határozata, melynél­fogva T. Busby és R. Coates Jockeyk jogo­sulatlan fogadások miatt és a versenyszabály 49. §-ra hivatkozással több bécsi és budapesti lakos, a versenypályáról kitiltottak. Ez kevés, több kell : botrány, büntetésre méltó cselekmény, csalás kell, jóllehet a Jockey-­­ Clubok közleménye is megjelent, mely hatá­rozottan megmondja, hogy a versenyszabályok határain kívül eső, a büntető törvények sze­rint büntetendő cselekmény azonban eddig­elé nem konstatáltatott ; mindennek daczára a csalási vádak folytonosan élesbedtek s e csalások miatt a totalisateur eltörlését kívánták. Ha csalás történik a versenytereken s arról az igazgatóság tudomást szerez, kötelessége­­ azt az illetékes hatóság tudomására juttatni; de a versenytereken ott van a rendőrség, az a csalás és minden büntetésre méltó cselek­mény ellen vizsgálatot indítani köteles s ott van a tárf-közönség minden egyes tagja ; s ha mindezek csalásért feljelentést nem tettek, most, az a ki állitja a csalást s tudja, hogy­­ elkövettetett s a bizonyítékok birtokában van­nak, az követ el nagy mulasztást, hogy az il­­­­letékes bűnügyi hatóságnak concret alakban­­ tudomására nem juttatja. Attól, a­ki nem­­ tudja, sőt határozottan állítja, hogy a büntető­törvénybe ütköző cselekmény nem követtetett el, a feljelentést várni nem lehet. A súlyos vádakkal és gyanúsításokkal szem-­­­ben kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy csa­lás nem követtetett el s nem csak­ sem T. Busby, sem R. Coates, sem a pályákról ki­tiltott bécsi és budapesti lakosok, sem senki más , a­mi büntetésre méltó történt, az abból állt, hogy jogosulatlan fogadások köttettek és ebben a jockeyknek segédkét nyújtatott; ezért és kizárólag ezért lett kimérve a tör­vényes szabályok értelmében a büntetés; sem T. Busby, sem R. Coates nem csaló, bármily szigorúan lettek is büntetve, csak megsértet­ték a szabályokat , ezért kaptak büntetéseket. A pályáról kitiltott bécsi és budapesti la­kosok cselekménye sem képezhet bűnös dol­got, sőt becsületbeli kérdésük is érintetlen ; bármily érzékeny a club is, melynek tagjai lehetnek, alig fog a versenyszabályok értel­mében kapott elítélés miatt intézkedéseket hozhatni, hogy a club kötelékéből kizárassanak. Feltűnő, hogy éppen azok a napi­lapok, melyek a csalásokat oly élesen hangoztatták, azok látnak becsületsértést abban, hogy valaki a versenypályáról kitiltatott és izgatnak a Jockey­ Club ellen­i becsületsértésért elégtételt követelnek.­­ Ha tehát csalás állíttatik egy­részről s más részről becsületükben sértve vannak azok, kiket a Jockey­ Club hibásaknak talált, ebben a kettős állításban nincs meg a kellő összhang, mert ha a csalás tényálladéka fentforog, nem jajdulhatnának fel becsületük megsértése miatt azok, kik ez ügyben kompro­mittálva vannak s büntettettek; — de miután csalás nem követtetett el s ez a büntetésre­­ méltó cselekmény tényálladéka nincs meg, az illetők nem ezért, hanem a versenyszabályok 49. §-sa értelmében becsületbeli kérdésük érin­tetlen hagyása mellett, a versenypályákról ki­tiltottak, mely szabály reájuk nézve kötelező volt nem csak azért, mert azok felsőbb ható­ságilag is jóváhagyva vannak, hanem azért is, mert minden belépti jegyre, melylyel eddig a pályán megjelentek, rá nyomtatva van és igy a versenyszabályoknak alávetése nélkül a pá­lyán megjelenni senkinek sincs joga. A gyanúsítások egész özöne szóvatott a sport ellen a napilapok egy része által s egyes tények is hozattak fel, melyek, ha iga­zak volnának, súlyos beszámítás alá kerülnének, sőt a büntető törvénykönyv ülése alá eső cselekmény alanyi tényálladékát képezné ; i. o. a trainerek lovaiknak verseny előtt szem­­­szes italokat adnak be, hogy támolyogjanak a lovak, csak azért, hogy a versenyben valódi képességüket ne érvényesíthessék s a versenyt ne nyerjék meg. Trainerek elerőtlenítő takarmányt használ­nak istállójukban, hogy a lovakat képtelenné tegyék a versenyzésre s ezek a súlyos vádak nemcsak fentartatnak, de többször különböző alakban ismételtetnek. Nem volnának szivesek megnevezni az illető trainer nevét, vagy az istállótulajdonost? Ha ezt be lehet bizonyítani, talán egyéb büntetésre méltó cselekmények szálai is beleakadnak ekkor az illető vizsgáló­bíró úr kezébe s felderíthetők lesznek a nagy turf-csalások. De az illető trainer neve nélkül ez egy sötét gyanusítás, minden értelem nél­kül, mély megvetést érdemel. Avagy helyeslendő dolog, hogy meghur­czolunk egy aristokrata hölgyet, sötét gyanú­val illetünk sorainkkal, és még sötétebbel soraink között egy sportsm­ant, mert 300,000 frtot nyert??? vagy mert megálmodta, hogy Judica nyerni fog, mely álmát a futam előtt 48 órával baráti körben elbeszélte s ezért azok kinevették ; a bécsi napi sajtó epés gunynyal és vastag gyanúsítással lerántotta ; kívánják, hogy még pénzét is veszítse? Adja­nak már neki valamely téren, ha már nem is concessiót, legalább igazságot ; s ne egyék meg azért, mert sportsman és önöknek nagy az étvágya ! ! ! Különös, hogy a lapok czikkeiben, mily mohó a kívánság egy nagyobb sportsman megbüntetésére ; úgy látszik, a megbüntetette­ket kis halaknak tartják ; egy nagyobb bal kellene : azt hiszik talán, hogy a két Jockey­ Club nem oly kérlelhetetlenül ítélne el bár­mely nagyot, mint angol társa elitélte Lord Arlesburyt ?, de először is bűnösnek kell lenni, e nélkül nem lehet elitélni senkit, így a na­gyot sem . d­e vádban súlyos gyanúsítás fekszik a Jockey-Clubok ellen, de nem lesz ereje, mert nincs benne meg az igazság ! ! ! Az elitélt jockeyk sem tartották visszanye­réstől lovaikat; mert ha ez igy volna, benne kell lenni a Jockey-Clubok elitélő határozatá­ban : fogadtak, ez a bűnük és pedig olyan versenyben is, melyben a gyanúsított jockeyk egyike sem lovagolt ; kikeresték a jó esélylyel biró lovakat s ezeket fogadtatták s nem azért, mert erre hosszú volt az odds, melyet a lóra ülésnél még senki sem tudhat, igy a jockey sem, hogy miként alakul a fogadás ; de sok alkalmuk lévén a jó nyerési esély megítélésére, éppen azért és hogy tág tér ne nyittassák a visszaéléseknek, vannak eltiltva a fogadástól s mégis fogadtak ; ennyi a való, több bünük nincs, ezt bizonyítja az igazgatósági határozat. A­ki több bünüket tudja, joga van a büntető bíróságnál előállnia s bizonyítékaival a csalás bűntettében őket, vagy bárkit mást elitéltetni. Ha a totalisateur ellen a napi­lapok egy részében, azzal a felfogással találkozunk, hogy az hazard-játék és sokan veszítenek rajta, hátrányos a közmorálra, habár alapjai­ban más nézetben vagyunk is e tekintetben, az egyéni felfogás jogosult kifejezésének te­kintjük ; de ha a napi­lap hosszú és a leg­kisebb jóakarat nélkül való czikke, a tota­lisateur eltörlését azzal indokolja, hogy min­den civilizált államban el van törülve .. o. Franczia- és Németországban, holott mindenki tudja, hogy mind a két államban fennáll, ez felment bennünket, hogy a napilapok egy ré­szének czikkeit figyelembe vegyük. A totalisateur jelenleg fennáll, Franczia-, Német-, Orosz-, Olasz­országokban, Belgiumban, Svájc­ban , Dániában, Hannoverában, az Észak-Amerikai egyesült államokban, Dél-Amerikában és az Osztrák- és Magyar-monar­chiában , és mi legyünk az utolsók, kik eltöröl­jük azt, mert nálunk szüksége van arra teli­vértenyésztésünknek, versenyügyünknek s or­szágos lótenyésztésünknek ? 1891. november 8. Versenyügyünk és a Totalisateur­intézmény. A képviselő-testületek és hatóságok higgad­tabb része az első nagy lárma után — mit némely napilapok sensatiót hajhászó újdon­dászai csináltak — kezdi belátni, miszerint különbséget kell tenni az intézmény mint ilyen, s az azzal viszaélő egyének közt, s e józan felfogás már nyilatkozott is Budapest főváros képviselő-testületében Darányi Ignácz és Rácz Károly urak nyilatkozatai útján.*) A Totalisateur mint intézmény s annak ke­zelő személyzete semminemű incorrectséget nem követett el; ezt mindenki tudja. Erről felesle­ges is beszélni. A Totalisateur egyszerűen közvetítő szerepet játszik a fogadó­közönség közt, s a quotákat szétosztja a nyerők közt. Erre vonatkozólag semmi panasz. Következnék már most az a része a nagy *) A főváros pénzügyi és gazdasági bizottságának november 5-dikén tartott ülésében, Budapest főváros lóversenydíjánál Medrey Zsigmond szólalt fel, kívánva az 5000 frtnyi évi segély törlését. Darányi Ignácz ellenben a főváros közgazdasági érdekeiben állónak tekinti, hogy a budapesti lóversenyek minél inkább fejlődjenek. A lovaregylet talán könnyen nélkülöz­hetné a főváros 5000 frtnyi évi járulékát, azonban oly fontos érdekek kívánják a versenyek fen­tartását és fejlesztését, hogy ez az 5000 frt úgyszólván csak jeléül szolgál a főváros méltánylásának. Rácz Károly annak előrebocsátásával, hogy ha a legutóbbi lóver­senyek alkalmával visszaélések történtek, megjegyzi, hogy azoknak egyedüli okai a jockeyk lehetnek, ennélfogva kifogás sem a lovaregylet, sem a totali­sateur ellen nem tehető. A bizottság az 5000 filos tételt megszavazta.

Next